Látványos akcióval kezdte a napot a Greenpeace Magyarország: aktivisták egy hatalmas Tiszta levegőt! feliratot eresztettek le a budapesti Váralagút bejáratánál. A környezetvédő szervezet ezzel hívja fel a települési és országos szintű döntéshozók, különösképpen a kormány figyelmét arra, hogy sürgősen meg kell hozniuk a levegőtisztasági intézkedéseket. A tétlenség emberéletekbe kerül. A Greenpeace azt várja a választáson induló minden párttól, hogy hozza nyilvánosságra, kormányra kerülés esetén 2022-től mit tenne a légszennyezettség csökkentéséért.

Évente több mint 13 000 magyar hal meg idő előtt az egészségtelen levegő miatt, amiben a jelenlegi kormánynak hatalmas felelőssége van. A légszennyezés a GDP csaknem 6 százalékára rúgó gazdasági kárt okoz Magyarországon. Az egészségtelen levegő miatt az emberi szervezet kitettebb a különböző megbetegedéseknek, így a koronavírusnak is. Tudományos jelentések sora mutatja, hogy a levegőszennyezés nemcsak könnyíti a koronavírus terjedését, de súlyosabbá is teszi a betegség lefolyását is.

Magyarország az egyik legszennyezettebb levegőjű tagállam az Európai Unióban. A súlyos légszennyezettség miatt az Európai Bíróság 2021. február 3-i ítéletében kimondta, hogy Magyarország uniós jogot sértett azzal, hogy nem hozott megfelelő levegőtisztasági intézkedéseket a PM₁₀-szennyezettség csökkentése végett. Magyarország ellen a nitrogén-dioxid éves határértékének túllépése miatt is kötelezettségszegési eljárás van folyamatban, amelynek a vége hasonló ítélet lehet, mint a PM₁₀-szennyezettség esetében, amennyiben a kormány nem lép fel az NO₂-szennyezettség ellen sem.

Az elmúlt évtizedben a hatékony levegőtisztasági intézkedések következtében a legtöbb nyugat-európai országban 20–30%-kal sikerült csökkenteni a részecskeszennyezés miatti halálozást; hazánkban sokkal kisebb mértékű javulást értünk el az EEA (Európai Környezetvédelmi Ügynökség) 2020. novemberi jelentése szerint.

Megfelelő kormányzati és városi intézkedések hiányában Magyarországon tovább is nőtt a járművek száma és átlagéletkora. A KSH adatai szerint a személyautók átlagéletkora 2011-i 11,9 évről 2020-ra 14,7 évre nőtt. [1] Pedig a kormányzat 2020-ban még a szennyező járművek importjának korlátozását ígérte, amivel meg lehetett volna előzni, hogy tovább nőjön a szennyező járművek száma. A fideszes budapesti városvezetés is tervezte a szennyező dízelek kitiltását, legkorábban 2026-tól. [2]

„Elszomorító, hogy 2021-ben nem evidencia Magyarországon a szennyező, emberek millióinak egészségét leginkább károsító gépjárművek forgalmának korlátozása, sőt egyesek »autósüldözésként« bélyegzik meg az erre irányuló törekvéseket. Ráadásul egy ökológiai és klímaválság kellős közepén, amikor a szennyező járművek használatával a saját egészségünk mellett az éghajlatunkat is tönkretesszük” – nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace levegőtisztasági szakértője.

Egy 2019. novemberi, a Greenpeace megbízásából készült közvélemény-kutatás szerint a magyarok határozottan fellépnének a szennyező anyagokat kibocsátó, ezáltal az éghajlatot és az egészségünket is károsító gépjárművekkel szemben. A megkérdezettek 82 százaléka kiszorítaná a régi autókat a közutakról és akadályozná a hazánkba történő behozatalukat. Csupán 15 százalék gondolja úgy, hogy nincs szükség ezen a téren kormányzati intézkedésre.

A magyar lakosság egészségének védelmében a Greenpeace azt várja

  • a kormánytól: ne halogassa tovább a roncsautók behozatalának korlátozását, valamint tegye lehetővé, hogy a nagyvárosokból fokozatosan kitilthatóak legyenek a legszennyezőbb járművek;
  • az országos választásokon induló minden párttól és miniszterelnök-jelölttől: programjukban tegyék egyértelművé, 2022-től mit tennének a légszennyezettség csökkentéséért, mind a szennyező közlekedés, mind a rossz fűtési szokások és egyéb, légszennyező tevékenységek visszaszorítása érdekében úgy, hogy közben támogatják, segítik a társadalom hátrányos helyzetű csoportjait is.