A nemzetközi médiában széles körben tárgyalt téma a Pegasus-botrány, annak kipattanása, hogy mások – így például a Forbidden Stories franciaországi nonprofit szervezet szerint Szaúd-Arábia, Kazahsztán, Azerbajdzsán, Mexikó, India – mellett a magyar kormány is beszerezte évekkel ezelőtt az izraeli NSO-csoport kémprogramját, és annak segítségével a jelenlegi ismeretek szerint háromszáz magyar személy – újságírók, ügyvédek, politikai aktivisták – telefonjának a forgalmát figyelte meg titokban. Az ezt felderítő nemzetközi oknyomozó médiatevékenység magyar résztvevője a Direkt 36 portál volt.
Az említett országok mellett egyébként – a Frankfurter Allgemeine Zeitung megfogalmazása szerint – demokratikus államok, mint például Spanyolország és Hollandia szintén megtalálhatók az NSO kémprogramjának a megvásárlói között.
A szoftver felhasználásának az eddigi ismeretek szerint legkirívóbb esete, hogy a szaúdiak ezt az eszközt is alkalmazták a terep felderítésére Dzsamal Hasogdzsi ellenzéki újságíró 2018-as isztambuli meggyilkolásakor.
A magyar vonatkozásokról szóló cikkében az osztrák Der Standard azt írja: nem csoda, hogy éppen a Direkt 36 két riportere is szerepel a megfigyeltek listáján: Panyi Szabolcs és Szabó András iPhone-jának műszaki elemzése kimutatta a kémprogram nyomait.
Panyi telefonját 2019 áprilistól decemberig figyelték. Az újságíró ebben az időben a Vlagyimir Putyin orosz elnök által új életre keltett Nemzetközi Beruházási Bank ügyében kutatott. A bank nem sokkal később megjelent Budapesten, és Orbán Viktor megtette azt a szívességet Putyinnak, hogy azóta az intézmény tucatnyi alkalmazottja kapott diplomatastátust az EU-tag Magyarországon.
Az izraeli Jerusalem Postnak a témáról szóló cikke a történet ezen szálához kapcsolódóan kitér arra: Panyi telefonját az említett időszakban rendszerint röviddel azután fertőzte meg újra meg újra a kémprogram, hogy az újságíró valamilyen kormányzati szervtől kért tájékoztatást valamilyen kérdésben.
Az izraeli cég egyébként azt állítja, hogy nem fér hozzá a kémprogramot megvásárló ügyfelek által gyűjtött adatokhoz. Ugyanezt szögezte le az izraeli védelmi minisztérium, az ilyen programok exportengedélyének a kiadója is.
A Der Standard megszólaltatja Panyit, aki felhívja a figyelmet arra, hogy a megfigyelés miatt a potenciális bizalmas források el fognak zárkózni a tájékoztatásadástól, mindenki mérgező kockázati tényezőnek fogja tekinteni az újságírót.
Varga Zoltán vállalkozó, a 24.hu tulajdonosa is a Pegasus-támadás áldozata volt. Konkrétan azt az összejövetelt kémlelték ki, amelyet néhány héttel a 2018-i választások után a villájában tartott, Orbán több bírálójával, köztük Chikán Attila volt gazdasági miniszternek a részvételével. Varga nem lepődött meg a lehallgatás tényén: mint mondja, rendszeresen megfigyelik klasszikus módon, a háza előtt parkoló autókból, illetve szomszédos vendéglői asztaloktól is. A szóban forgó megfigyelt összejövetelről azt mondja, hogy az baráti kör volt, nem államellenes összeesküvés.
A magyar kormány – írja az osztrák lap – igyekszik elkenni az ügyet, és a Direkt 36 kérdésére azt válaszolta, hogy nincs tudomása ilyen adatgyűjtésről.
A Le Point című párizsi lap azt a címet adta a botrányról szóló összeállításának, hogy Marokkó és Magyarország vállvetve tagad. A cikk beszámol arról: mindkét ország kategorikusan tagadta, hogy használta volna a Pegasus kémszoftvert. Marokkó részéről kormánynyilatkozat minősítette hamisnak az erről szóló állításokat, magyar részről pedig Szijjártó Péter külügyminiszter mondta azt, hogy országa titkosszolgálata nem használta ezt a programot – írja a Le Point.
Ezzel szemben más beszámolók Varga Judit igazságügyi miniszter kijelentéseit idézik, amelyek kitérő jellegűek, és arról szólnak, hogy Magyarországon törvényesség uralkodik a megfigyelések engedélyezése tekintetében is.
A The Washington Post szerint a kémprogram alkalmazása a magyar civil társadalom tagjaival szemben azt jelzi, hogy a hatóságok készek újraéleszteni azokat a taktikákat, amelyeket a három évtizeddel ezelőtti demokratikus átmenet óta tiltottnak tekintettek, és ezzel gúnyt űznek az Európai Unió által előírt messzemenő adatvédelmi előírásokból. Az ilyen program alkalmazása újságírókkal és jogászokkal – köztük a Magyar Ügyvédi Kamara elnökével – szemben aláhúzza azt, hogy milyen messzire hajlandóak elmenni a magyar hatóságok azért, hogy kiterjesszék hatókörüket, miközben az Orbán-kormány megszilárdítja ellenőrzését a média fölött, valamint megerősíti a bíróságokat illetően gyakorolt széles jogkörét – fogalmaz az amerikai lap.