Egyéb, Nem mindennapi

A csalogány éji szerenádja

Közzétéve: Infovilág

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a fülemülék tavaszi vonulásához alkalmazkodva több mint egy évtizede hirdeti meg „fülemülék éjszakája” programsorozatát. Április végétől május végéig országszerte mintegy ötven helyszínen, többnyire lakott területeken (vagy határában) várják a madarászok a madarak iránt érdeklődőket, hogy rövid késő délutáni, kora esti sétán hallgassák a csalogányok koncertjét. A rendezvény-helyszíneken nem csupán hallani, de gyakran kézben látni is lehet a fülemüléket, ugyanis sok helyen madárgyűrűzés zajlik.

Hazánkban a lakott területek bokrosaiban is gyakorinak számít a világ egyik legszebb énekhangú madara – a fülemüle. Ez a verébméretű, egyszínű barnás felsőtestű, vöröses farkú madár nem csak kilométernyi távolságra is elhallatszó hangereje és énekének változatossága miatt híres, de az is különleges benne, hogy a hímek éjszaka is énekelnek.

A csalogány hangja évezredek óta megigézi az embereket és megihleti a művészeket. Andersen „Fülemüle” című meséjéből Sztravinszkij írt operát, amelyhez e kis madár énekművészetéből nyert ihletet. Händel orgonaversenyében a kakukk mellett a fülemüle strófái is megszólalnak. Oscar Wilde „A csalogány és a rózsa” című novellájának csalogány főhőse dalát és vérét áldozta a szerelem oltárán. Arany János, Samuel Taylor Coleridge és John Keats verseiben is feltűnik a „fülemile” madár.

A rádió hőskorában, Angliában, a BBC közvetítettek egy szabadtéri koncertet, ahol Beatrice Harrison csellóművész a kertjében duettet játszott az ott éneklő fülemülékkel 1924 májusában. A kísérlet akkora közönségsikert aratott, hogy a rádióközvetítést a következő hónapban, majd a rákövetkező 12 tavaszon megismételték.

A faj hosszú távú vonuló, a telet Afrikának a Szaharától délre húzódó területein tölti. Az első madarak már április első felében, a többség azonban csak április végén és május elején érkezik Magyarországra, és a hímek szinte azonnal énekelni kezdenek.