A magyar kormány olyan alkotmánymódosítást tervez, amely a gyermekvédelmet hangsúlyozza, és ezzel előkészíti a talajt az évente tartott Pride-felvonulás betiltásához – írja a Reuters.

A hírügynökség olyan nacionalista vezetőnek minősíti Orbán Viktort, aki a 2026-i választásokra készülőben példátlan kihívással kénytelen szembe nézni egy ellenzéki párt részéről. A tudósítás beszámol arról, hogy Gulyás Gergely négy fal közé szorítaná az LMBTQ-rendezvényt, Lázár János pedig a betiltást szorgalmazta. A Pride szervezői azonban úgy nyilatkoztak a Reutersnek, hogy nem hagyják magukat megfélemlíteni, a menet előkészítése teljes lendülettel folyik tovább. A hírügynökség felidézi, hogy Orbán 2021-ben már tilalommal sújtotta úgymond a homoszexualitás népszerűsítését.

Ugyanezen a gondolati nyomvonalon halad a londoni The Guardian beszámolója, amely szintén kiemeli, hogy Orbán a jövő évi választások közeledtével kívánja korlátozni az LMBTQ-közösség tevékenységét. Emlékeztet a baloldali liberális lap arra is, hogy Magyarországon nem engedélyezett a melegházasság, mert a házasságot férfi és nő egybekeléseként definiálták, és hogy korlátozták a melegek örökbefogadási jogait is.

Most nézzünk át a szomszédba! Csehország és Szlovákia – kulturális értelemben két unokatestvér – politikai viszonya jelenleg rosszabb, mint amilyen 1993-ban, Csehszlovákia kettéválásakor volt – írja a Politico – és megállapítja, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnök eltávolítja Pozsonyt a Nyugattól, és Moszkva körüli pályára állítja.

A két ország irányvonala közötti ellentétek súlyosbodása miatt Petr Fiala cseh miniszterelnök e hónapban kizárta annak a korábbi szokásnak a felújítását, hogy a cseh és a szlovák kormány időnként együttes ülést tartott. A brüsszeli portál ugyanakkor azt valószínűsíti, hogy az ősszel esedékes parlamenti választások nyomán Csehországban a korábbi miniszterelnök, a szlovák születésű Andrej Babiš, az úgynevezett Elégedetlen Polgárok Akciója elnevezésű párt vezetője kerül majd ismét hatalomra, és ő kifejezetten megígérte, hogy vissza fogja hozni az együttes kormányülések gyakorlatát. Idézi a Politico Petr Kaniok politológust, aki emlékeztet arra, hogy a szlovák lakosság mindig is oroszbarátibb volt, és több gyanakvással tekintett a Nyugatra, mint a csehek. A Globsec biztonságpolitikai intézet tavalyi felmérése szerint a szlovákoknak csak 41 százaléka hibáztatja Oroszországot az ukrajnai háború megindítása miatt, a csehek körében ez az arány 68 százalék.

Meg kell jegyezzem, a Politico cikke a tegnapi fejlemények nyomán bizonyos pontosításra szorul: azt írja ugyanis a portál, hogy Andrej Babiš győzelme esetén Csehország is csatlakozhat ahhoz a születőben levő, a Kreml iránt baráti érzéseket tápláló közép-európai blokkhoz, amelyet Szlovákia, Magyarország és potenciálisan Ausztria alkot. Az osztrákok ilyetén besorolása most – egy időre legalábbis – okafogyottá vált, miután Bécsben időközben néppárti–szocdem–liberális hárompárti koalícióban állapodtak meg, távol tartva a kormánytól a szélsőjobboldali Szabadságpártot.

A cikk kitér az 1991-ben kialakított visegrádi együttműködésre is, aminek kezdetben Lengyelország, Csehszlovákia és Magyarország volt a részese, majd a csehek és a szlovákok önálló államiságának a megteremtésével négytagúvá vált. Visegrádot mára nagyrészt elfelejtették, hiszen ezek az országok most mélyen megosztottak – fogalmaz a Politico.

Végül arról, hogy a müncheni Süddeutsche Zeitung egyik cikke ismerteti a Jewish Claims Conference, a zsidó üldözötteknek járó kárpótlással és szociális támogatással foglalkozó szervezet zömmel európai országokat érintő felmérését, amely tömeges ismerethiányról tanúskodik a holokauszttal kapcsolatban, elsősorban a fiatalok körében. A 18–29 év közötti németek 12 százaléka azt válaszolta a kérdezőbiztosoknak, hogy sohasem hallott a holokausztról, illetve, hogy nem tudja biztosan, mit jelent ez a fogalom.

Franciaországban ennél sokkal rosszabb a helyzet, ott 46 százalékot mértek a fiatal korosztály tekintetében, miközben az összlakosságra vetítve ez az arány 20 százalék. A kutatást e két ország mellett Ausztriában, Nagy-Britanniában, Lengyel-, Magyarországon, Romániában és az Egyesült Államokban is elvégezték. A megkérdezett németek fele nem tudott arról, hogy a holokauszt idején 6 millió zsidót gyilkoltak meg. Az összes megvizsgált országban a 18–29 év közöttiek nagyrésze arra a nézetre hajlik, hogy ez a szám eltúlzott.

A Süddeutsche Zeitung cikkében nem szerepel ugyan, de a Jewish Claims honlapján elolvasható, hogy a magyarországi megkérdezett 18–29 év közöttiek 22 százaléka szerint erősen eltúlozzák a holokauszt halálos áldozatainak a számát. Romániában ez az arány 53 százalék.