Vasco Cotovio, a CNN munkatársa Moszkvából és Jennifer Hauser, Londonból jelenti; a tudósítás eredetileg az ujnepszabadsag.com portálon jelent meg. Oroszország helyi idő szerint vasárnap 15 óráig adott határidőt ukrán vezetőknek, hogy döntsenek: találkoznak-e velük tárgyalás céljából a belaruszi Gomel városában. Vlagyimir Medinszkij, az orosz küldöttség vezetője, Vlagyimir Putyin elnök tanácsadója a RIA Novosztyi állami hírügynökségnek elmondta, hogy a kijelölt időpontig maradnak, és várják a választ. “Amint megkapjuk a megerősítést, azonnal elindulunk tárgyalópartnereinkhez” – mondta Medinszkij, hozzátéve: “Mi a béke mellett állunk ki
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap kijelentette ugyan, hogy hajlandó lenne tárgyalásokat folytatni Oroszországgal, de elutasította a Belaruszban tartandó találkozóra vonatkozó javaslatot. Belarusz Oroszország szövetségese, és kulcsszerepet játszott Oroszország ukrajnai inváziójában. Ukrán tisztviselők szerint az orosz csapatok a fehérorosz határon keresztül hatoltak be a belarusz kormány támogatásával. – A Biden-kormányzat ezt követően kilenc fehérorosz védelmi céget szankcionált az invázió támogatása miatt.
Zelenszkij egy vasárnapi beszédében közvetlenül Belarusszal foglalkozott, mondván: a fehérorosz területről indított agresszív akciók miatt nem lehet tárgyalásokat folytatni az országban. Ukrajna közölte, hogy elfogott egy belarusz területről Kijev felé indított cirkálórakétát.
Az amerikai külügyminisztérium még csütörtökön közölte: Zelenszkij továbbra is “az orosz agresszió elsődleges célpontja”, Zelenszkij pedig kijelentette: “Az ellenség engem jelölt meg első számú célpontként”. “Ha a tárgyalásokat elutasítják, az ukrán fél viseli a vérontás minden felelősségét” – mondta Medinszkij. “De mi itt maradunk 15 óráig, és várjuk az ukrán fél válaszát”.Alekszandr Lukasenka belarusz elnök vasárnap azt mondta, hogy “várja” Ukrajnát az országba az Oroszországgal folytatandó tárgyalásokra, amelyeknek Belarusz ad otthont. “Várunk. Gomelben mindenki várakozik. Ha eljönnek, akkor lesznek tárgyalások” – mondta Lukasenka újságíróknak – jelentette a Belta belarusz állami hírügynökség. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak azt mondta, hogy egy orosz küldöttség már megérkezett Fehéroroszországba, hogy esetleges tárgyalásokat folytasson az ukrán képviselőkkel – jelentette vasárnap a RIA Novosztyi.
Ukrajna állítja: elfogott egy Belaruszból Kijev felé száguldó cirkálórakétát
Sophie Jeong és Jennifer Hauser (CNN): Ukrajna közölte, hogy vasárnap lelőtt a szomszédos Fehéroroszországból Kijev felé indított cirkálórakétát. A cirkálórakétát egy TU-22-es bombázóról indították – Belarusz területéről. Ez egy újabb háborús bűncselekmény, amelyet Ukrajna és népe ellen követtek el” – közölte Oleg Nikolenko, az ukrán külügyminisztérium szóvivője vasárnap egy Twitter-bejegyzésben. Belarusz fontos szerepet játszott Oroszország ukrajnai inváziójában. Az orosz csapatok ukrán tisztviselők szerint a fehérorosz határon keresztül hatoltak be a fehérorosz kormány támogatásával, és a Biden-kormányzat kilenc fehérorosz védelmi céget szankcionált az invázió támogatása miatt.
Legalább 64 civil halt meg és több százan megsebesültek az orosz invázió óta – közölte az ENSZ
Megsérült lakóház Kijevben (Marcus Yam/Los Angeles Times/Shutterstock)
Ruba Alhenawi, a CNN munkatársa jelentette: legalább 64 civil halt meg azóta, hogy Oroszország megszállta Ukrajnát – közölte vasárnap az ENSZ. Egy másik forrás “legalább 240 civil áldozatról, köztük legalább 64 ember haláláról” számolt be az orosz támadás óta kirobbant harcokban. A közlemény hozzátette, hogy a polgári infrastruktúrában keletkezett károk miatt sok százezer ember nem jutott áramhoz vagy vízhez. Otthonok százai sérültek meg vagy semmisültek meg, a megrongált hidak és utak miatt egyes közösségek el vannak vágva a piacoktól.
Zelenszkij hajlandó tárgyalni Oroszországgal, de elutasítja Belaruszt találkozóhelyként
Victoria Butenko és Ivana Kottasová (CNN) jelenti: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette: hajlandó lenne tárgyalni Oroszországgal, de elutasította azt az orosz javaslatot, hogy a találkozót Fehéroroszországban tartsák, ami Moszkva ukrajnai támadásának a színhelye. “Sok beszédet hallottunk egy Ukrajna és Oroszország közötti találkozóról, ami véget vethetne ennek a háborúnak, és visszahozná a békét. Elég gyakran emlegetik [Minszket], mint e tárgyalások helyszínét” – mondta Zelenszkij az elnökség honlapján vasárnap reggel közzétett beszédében. “A helyszínt nem Ukrajna és nem is Belarusz választotta. Az orosz vezetés választotta”. Fehéroroszország kulcsszerepet játszott Oroszország ukrajnai inváziójában. Ukrán tisztviselők szerint az orosz csapatok a fehérorosz határon keresztül hatoltak be a fehérorosz kormány támogatásával. A Biden-kormányzat kilenc fehérorosz védelmi céget szankcionált az invázió támogatása miatt.
Zelenszkij közvetlenül Belaruszhoz szólva azt mondta: “Ha nem történnének agresszív akciók az önök területéről, akkor beszélhetnénk Minszkben, az önök városában. Amikor önök semlegesek voltak, akkor is Minszkben beszéltünk. De most nem tárgyalunk Minszkben”. 2015-ben ukrán és orosz tisztviselők a belarusz fővárosban találkoztak, hogy kidolgozzák a minszki megállapodásokat, amelyek törékeny tűzszünetet tartalmaztak Ukrajna két olyan területén, amelyet az oroszbarát szakadárok egy évvel korábban elfoglaltak. “Természetesen békét akarunk és találkozni akarunk. Véget akarunk vetni a háborúnak. Varsót, Pozsonyt, Isztambult és Bakut ajánlották fel Oroszországnak. Bármely más város is megfelel nekünk, amíg nem repülnek felénk rakéták ebből az országból” – mondta Zelenszkij
Zelenszkij felszólította “a világ polgárait”, hogy csatlakozzanak az Oroszország elleni harchoz
A CNN munkatársai Olga Voitovics Lvivből és Ivana Kottasova jelentik Kijevből: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra szólítja fel az embereket világszerte, hogy csatlakozzanak az Oroszország elleni harchoz. Vasárnapi nyilatkozatában azzal vádolta az orosz hadsereget, hogy civileket gyilkol, és dicsérte az ukránokat, hogy van bátorságuk megvédeni magukat. “Az ukránok bátorságot mutattak, hogy megvédjék hazájukat, és megmentsék Európát és értékeit az orosz támadástól. Ez nem csak Oroszország inváziója Ukrajna ellen. Ez egy háború kezdete Európa, az európai struktúrák, a demokrácia, az alapvető emberi jogok, a jog, a szabályok és a békés együttélés globális rendje ellen” – mondta Zelenszkij. – “A világ minden polgárához, Ukrajna, a béke és a demokrácia barátaihoz” fordulva Zelenszkij elmondta: “Bárki, aki csatlakozni akar Ukrajna, Európa és a világ védelméhez, jöjjön és harcoljon az ukránok oldalán az orosz háborús bűnösök ellen”.
A közlemény hozzátette, hogy aki csatlakozni kíván, az vegye fel a kapcsolatot Ukrajna nagykövetségének védelmi attaséjával az országában. A felhíváshoz csatlakozott Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszter is, aki vasárnap tweetelt: “Azokat a külföldieket, akik hajlandóak Ukrajna és a világrend védelmére Ukrajna Nemzetközi Területvédelmi Légiójának tagjaként, arra kérem, hogy vegyék fel a kapcsolatot Ukrajna külképviseleteivel országukban. Együtt legyőztük Hitlert, és Putyint is le fogjuk győzni”.
Harcok Ukrajna második legnagyobb városában
Az Ukrán Fegyveres Erők közösségi megosztottak egy videót, amelyen szerintük az látszik, hogy orosz járművek gyulladnak ki Harkivban. (Az ukrán fegyveres erők fotója)
Ivana Kottasova és Sophie Jeong (CNN): Utcai harcok törtek ki Harkiv központjában, amikor az orosz csapatok bevonultak Ukrajna második legnagyobb városába – közölte Oleh Szinehubov, a harkivi területi állami közigazgatás vezetője vasárnap. Szinehubov felszólította a keleti város lakóit, hogy maradjanak az óvóhelyeken, és ne utazzanak sehová. “Az orosz ellenség járművei behatoltak Harkiv városába. Beleértve a város központi részét is. Figyelmeztetés! Ne hagyják el az óvóhelyeket!” közölte egy Facebook-bejegyzésben vasárnap.
“Ukrajna fegyveres erői felszámolják az ellenséget. A civileket arra kérik, hogy ne menjenek ki az utcára”. A mintegy 1,4 millió lakosú Harkiv kevesebb mint 32 kilométerre délre fekszik az orosz határtól, és az orosz erők nem sokkal a csütörtökön kezdődött invázió után közelítették meg. Az ukrán erőknek az elmúlt három napban sikerült megakadályozniuk, hogy az orosz csapatok behatoljanak a városba, de Szinehubov szerint ez most megváltozott, a harcok a város szívében zajlanak.
Mi az a SWIFT, és miért tervezik egyes országok, hogy kizárják Oroszországot belőle?
A Fehér Ház több uniós országgal együtt szombaton bejelentette, hogy egyes orosz bankokat kizárnak a SWIFT-ből, a világ sok ezer pénzintézetét összekötő, nagy biztonságú hálózatból. De mi is pontosan a SWIFT, és milyen hatással lesz ez Oroszországra? A SWIFT a Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication (Világméretű Bankközi Pénzügyi Távközlési Társaság) rövidítése. A szervezetet 1973-ban alapították a telex helyettesítésére, és ma már több mint 11 000 pénzintézet használja biztonságos üzenetek és fizetési megbízások küldésére. Mivel nincs világszerte elfogadott alternatíva, ez a globális pénzügyek alapvető rendszere. Ha Oroszországot kivennék a SWIFT-ből, a pénzintézetek számára szinte lehetetlenné válna a pénzküldés az országba vagy az országból, ami hirtelen sokkot okozna az orosz vállalatoknak és külföldi ügyfeleiknek – különösen az amerikai dollárban denominált olaj- és gázexport vásárlóinak. A SWIFT székhelye Belgiumban van, és egy 25 fős igazgatótanács irányítja. A magát “semleges közműszolgáltatónak” nevező SWIFT a belga jog szerint működik, és meg kell felelnie az uniós előírásoknak.
Van precedens egy ország SWIFT-ből való eltávolítására. A SWIFT 2012-ben lekapcsolta az iráni bankokat, miután az EU szankciókkal sújtotta őket az ország nukleáris programja miatt. Szakértők szerint Irán a lekapcsolást követően elvesztette olajexport-bevételeinek közel felét és a külkereskedelem 30%-át. Maria Shagina, a finn Nemzetközi Ügyek Intézetének vendégkutatója szerint az Egyesült Államok és Németország veszíthet a legtöbbet, ha Oroszországot lekapcsolják, mivel bankjaik a leggyakrabban használják a SWIFT-et az orosz bankokkal való kommunikációban. Vezető orosz törvényhozók válaszul azt mondták, hogy az Európába irányuló olaj-, gáz- és fémszállítások leállnának, ha Oroszországot kizárnák.
Franciaország üzemanyagot és védelmi felszerelést küld Ukrajnának
Joseph Ataman, a CNN párizsi tudósítója írja: Franciaország üzemanyag-szállítmányokat és védelmi felszereléseket küld Ukrajnába, hogy támogassa az ország ellenállását az orosz invázióval szemben – adta tudtul az Élysée-palota szombaton, a nemzeti védelmi tanács részleges ülése után kiadott közleményében. A nyilatkozat nem közölt további részleteket a védelmi felszerelésekről, de egy Élysée-forrás szombaton korábban újságíróknak azt mondta, hogy ezek között lehetnek páncéltörő fegyverek is. A nemzeti védelmi tanács megállapodott továbbá a szankciók által célba vett oroszok pénzügyi eszközeinek befagyasztásáról, és intézkedéseket jelentett be “a befolyásos személyek és az orosz média által európai földön folytatott propaganda elleni küzdelemre” – állt a közleményben. Ezekről az intézkedésekről nem közöltek részleteket. Emmanuel Macron francia elnök a közlemény szerint “a gazdasági és pénzügyi szankciók megerősítését” jelentette be az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal összhangban.
Orosz hadifogoly felhívhatta a szüleit
Borisz Kremeneckij ukrán vezérőrnagy szombaton sajtótájékoztatón beszél Ukrajna washingtoni nagykövetségén. Vele van Oksana Markarova, Ukrajna nagykövete az Egyesült Államokban.
(Jose Luis Magana/AP) Borisz Kremeneckij ukrán vezérőrnagy Washingtonban újságíróknak elmondta: “Körülbelül 200 orosz katonát fogtunk el, néhányan közülük 19 évesek, egyáltalán nem képzettek, rosszul felszereltek. A genfi egyezménynek, a nemzetközi humanitárius jognak megfelelően bánunk velük” – mondta Kremeneckij, aki Ukrajna amerikai nagykövetségének védelmi tisztviselője.
A CNN nem tudta függetlenül ellenőrizni a tábornok állításait. A tábornok azt is elmondta, hogy a katonáknak megengedték, hogy “felhívják a szüleiket”, és élelmet és vizet kaptak. Kremenetsky elmondta, hogy szorosan együttműködik a Pentagonnal, de Ukrajnának még több katonai támogatásra van szüksége. “Van egy lista a létfontosságú követelményekről, és még mindig több eszközre van szükségünk. Biztosíthatom Önöket, hogy amit már kaptunk, azt megfelelően használtuk fel” – mondta.
Legalább százezren tüntettek Berlinben az ukrajnai orosz hadműveletek ellen
MTI, 18:20
Legalább százezer ember gyűlt össze vasárnap Berlinben tüntetni az ukrajnai orosz hadműveletek ellen. Az egyebek között szakszervezetek, egyházak, emberi jogi és környezetvédő civil szervezetek széles koalíciója által szervezett tüntetésen az eredetileg várt húszezernél nagyságrendekkel többen jelentek meg a német főváros központi, kormányzati negyedében.
Az „Állítsátok meg a háborút! Békét Ukrajnának és egész Európának!” címmel meghirdetett demonstráció az utóbbi évek egyik legnagyobb szabású németországi politikai megmozdulása lett. A rendőrség becslése szerint legkevesebb százezren tüntettek.
A tömeg nemcsak a kijelölt helyszínt, a Június 17. sugárútnak a Brandenburgi kapu és a Győzelmi oszlop közötti csaknem két kilométer hosszú szakaszát töltötte meg, hanem a főváros egyik fő jelképeként számon tartott kapu másik, keleti oldalán húzódó Unter den Linden sugárút nagyrészét és több környező utcát is.
Sok ezren ukrán zászlót vagy az ukrán nemzeti színekkel kifestett transzparenst emeltek a magasba. A transzparensek feliratain, grafikáin többnyire békét követeltek Ukrajnának vagy bírálták Vlagyimir Putyin orosz elnököt.
A tüntetés fő szónoka, Frank Werneke szakszervezeti vezető — a szolgáltató szektorban dolgozók érdekeit képviselő, csaknem kétmilliós tagságú Verdi szakszervezeti szövetség elnöke — kiemelte, hogy a jelenlévők nagy száma „az ukránok iránti szolidaritás erős jele”. Hangsúlyozta, hogy a háború Ukrajna ellen nem Oroszország, hanem az orosz államfő műve, és „Putyin nem egyenlő Oroszországgal”.
Ugyanezt emelte ki a Németországi Evangélikus Egyház (EKD) Tanácsának elnöke, Annette Kurschus is, aki azt mondta, hogy az ukrán és az orosz emberek mellett is ki kell állni, és nem szabad gyűlölködni.
A Brandenburgi kapunál a háború kirobbanása óta minden este tüntetést tartanak a békéért és Ukrajna mellett, szombat este pedig több más német nagyvárosban, köztük Münchenben és Majna-Frankfurtban is demonstráltak. Ezeken a megmozdulásokon néhány ezren vettek részt.
Tízezrek tüntettek Prágában Ukrajna mellett
MTI, 18:33
Tízezrek tüntettek vasárnap délután Prágában Ukrajna mellett és az országban zajló orosz hadműveletek ellen. A belvárosi Vencel téren tartott tüntetést a Milion chvílek pro demokracii (Millió pillanat a demokráciáért) nevű civil mozgalom szervezte.
Petr Fiala cseh kormányfő beszédében köszönetet mondott az embereknek, hogy „nyíltan kiállnak a szabad és független Ukrajna mellett”. Nagyra értékelte, hogy a világ olyan büntetőintézkedéseket foganatosított Oroszország ellen, amelyek „Vlagyimir Putyinnak is fájni fognak… A cseh kormány azok közé tartozik, akik a lehető legszigorúbb szankciókat szeretnék elfogadni Oroszország ellen” — szögezte le Fiala kormányfő. Szerinte Vlagyimir Putyin nem ért semmi más nyelvet, csak az „erő, a határozottság és az elszántság nyelvét”.
A tüntetés kezdetén a résztvevők — becslések szerint mintegy 30-35 ezer ember — egyperces néma csenddel emlékeztek meg a harcok ukrán áldozatairól.
Felszólalt a tüntetésen Jevhen Perebijnisz prágai ukrán nagykövet is. „Harcolni fogunk, hogy Ukrajna független és demokratikus ország maradhasson” – jelentette ki a tömeghez szólva Perebijnisz, és köszönetet mondott Csehországnak, hogy „határozottan elítélte az orosz agressziót” és komoly támogatást nyújt Ukrajnának.
Hasonló tüntetésre került sor vasárnap a dél-morvaországi Brnoban is, ahol a rendőrség szerint mintegy ötezren vettek részt.
Cseh vállalkozók és civil szervezetek országszerte gyűjtéseket rendeznek Ukrajna támogatására. Sajtójelentések szerint a csak a cseh vállalkozói szféra már több mint százmillió korona segélyt adott össze, a kormány szombaton pedig újabb fegyver- és nyersanyagadományt hagyott jóvá az ukránok számára.
CNN 18:45 A Kreml riadókészültségbe helyezte nukleáris arzenálját, Vlagyimir Putyin elnök a szankciókra hivatkozva indokolta a döntést
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beleegyezett abba, hogy egy ukrán küldöttség tárgyalásokat folytasson orosz kollégáival az ország belarusz felőli határán.
Az Európai Unió elsőként döntött arról, hogy fegyvereket és katonai felszereléseket vásárol és szállít Ukrajnának, ugyanakkor további szankciókat vezetett be, amelyekkel betiltotta az RT és a Szputnyik tévé európai sugárzását.
Egy regionális tisztségviselő közölte, hogy Ukrajna visszavette az ellenőrzést Harkiv felett, miután súlyos harcok törtek ki az orosz csapatokkal Ukrajna második legnagyobb városában.
Az Ukrajnából csütörtök óta menekülők száma eléri a 368 ezret – közölte az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága.
Kijevben a jelentések szerint légiriadót jelző szirénák hallatszanak, de a főváros továbbra is ukrán ellenőrzés alatt áll. Több mint 200 civil haláláról számoltak be az ukrán hatóságok.
Számos uniós ország lezárta légterét az orosz repülőgépek elől.
Az orosz bankokat kivonják a SWIFT nemzetközi fizetési rendszerből – közölte Ursula von der Leyen uniós vezető.
MTI, 19:25
Háborúellenes tüntetéseket tartottak orosz városokban
Háborúellenes tüntetést tartottak Moszkvában a Szmolenszkaja téren, a külügyminisztérium előtt — jelentette az Eho Moszkvi rádió.
A rádió helyszíni jelentése szerint a hadműveleteket elítélő transzparenseket, valamint az ukrán és orosz zászlókat rohamrendőrök elkobozták, a tüntetők egy részét pedig rabszállító teherautókban elszállították. Az OVD-Info elnevezésű, tüntetők védelmével foglalkozó szervezet vasárnap esti közlése szerint Oroszország 45 városában, köztük Moszkvában, Szentpéterváron és Jekatyerinburgban voltak háborúellenes megmozdulások. Csaknem 5600 tüntetőt előállítottak, közülük több mint ezret a fővárosban.
A megmozdulások egybeestek Borisz Nyemcov volt orosz miniszterelnök-helyettes és ellenzéki vezető meggyilkolásának hetedik évfordulójával. Sokan virágot helyeztek el a gyilkosság helyszínén, a Kreml közelében.
Az orosz főügyészség kilátásba helyezte, hogy hazaárulásként értékelhető, ha valaki pénzügyi, anyagi-műszaki, tanácsadói vagy egyéb segítséget nyújt idegen országnak Oroszország rovására, az Ukrajnában végrehajtott „különleges hadművelettel” összefüggésben. Ez a bűncselekmény tíztől húsz évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.
Mihail Fridman orosz milliárdos az Alfa-Bank társtulajdonosa a LetterOne befektetési cég munkatársainak írt levélben emelte fel szavát a háború ellen. „Erősen kötődöm az ukrán és az orosz néphez, és a jelenlegi konfliktust mindkettő számára tragédiának tartom” – idézte a Financial Times a Lvivben született Fridmant, aki 17 éves korában költözött át Oroszországba.
Egy másik milliárdos, a fehérorosz származású Oleg Gyeripaszka, a Rusal és az En+ Group volt vezetője vasárnap a Telegram-csatornáján azt hangoztatta, hogy a béke nagyon fontos és mielőbb meg kell kezdeni a tárgyalásokat.