A járvány tanúja

Épp a védettség leteltére vagy kíváncsi? – kérdeztem vissza ismerősömet, aki érdeklődött, hogy a frissen megkapott, a koronavírus elleni oltást tanúsító „védettségi igazolványomon” milyen lejárati dátum szerepel.

Semmilyen – válaszoltam, de csak ma értettem meg, hogyan vetődhetett fel benne a kérdés, amikor megláttam a telex.hu cikkében közölt illusztráción

egy olvasójuk kártyáját. Csúf kis lapocska az is, nyivászna íráskarakterekkel (gyengébb fényben bizonyára olvashatatlan), a látványát egy erőteljes QR-kód uralja. Viszont adatsora eltérő az enyémtől. Azon valóban szerepel érvényességi határidő, ám nincs rajta az oltás dátuma. Az enyémen fordítva, ez utóbbi olvasható, a másik nem. Az enyémen a kezdet, az övén a vég.

Hogy a pokolba lehetséges ilyen? Hogyan lehet forgalomba hozni egy ügyben, egy időben kétféle hatósági okiratot? Ki tervezte meg, ki hagyhatta jóvá a gyártását? Meglepne, ha éppen most lenne felelőse egy szuperamatőr hibának. A járvány kormányzati kommunikációjának a megtestesítője ez a plasztiklapocska – morgom magamban –, az első pillanattól folytatott hatósági adatközlés össze-visszaságáról: a járvány terjedéséről, a gócpontok kialakulásának, a mutációk megjelenésének helyéről, az elhallgatott információk sokaságáról, a hazug, s idővel lelepleződő állításokról a beteg, sérült emberek ezreit és az ő családjukat sújtó kórház-kiürítésektől, a még mindig csak halogatott műtétek sokaságától,  a szörnyen drágán és értelmetlenül nagy mennyiségben megvett lélegeztetőgépek, majd az Európai Unióban még nem jóváhagyott oltóanyag olyan áron történő vásárlásáról, amely kétszerese (vagy többszöröse) annak, amennyiért máshol megkapták, a totojázás miatt rendszerint késve meghozott járványkorlátozó és megélhetést segítő intézkedések, a várva várt oltási folyamatban a várakozók behívása, az oltópontok kötelezően zsúfoltság nélküli forgalmának  megszervezése, az agyonterhelt egészségügyi segítésére önkéntesek toborzása a tömeges oltási folyamat munkáihoz.

Számomra mindez ott van ezen a csúf kis plasztiklapon.

Mivel az enyém nem jár le soha, meg is őrzöm. Emlékeztetőül: a gőgjüktől eltompult agyú politikusokól koncepció nélküli ötletelésére, amitől ez az eleve nyomorúságos időszak a szükségesnél rémesebb lett. Őrzöm majd, amíg csak képes leszek emlékezni bármire is.