Nem hiszek égi jelekben. Egy életben egyszer még(is) a kapanyél is elsülhet.
Az elszigeteltség bizonyos jelekre, időtlen üzenetekre érzékennyé tett. Az angol eredeti cím beszédesebb: Master and Commander: The Far Side of the World. Mester (és terve?), továbbá parancsnok – a napóleoni háború idején 1805-ben; amikor a távoli brazil vizeken a public relations vajmi kevese(ke)t (sz)ámított.
Meghatározó volt – nem csupán az élet és/vagy halál, s a túlerővel szembeni győzelem vagy vereség dilemmája, de – közel kétszáz tengerész sorsa, Nelson admirális példája, a közösség veszteségeinek elviselése, a közös baj és cél összekovácsoló ereje. Döntő a világot beborító kihívás értő kezelése, legvégül pedig az úriemberekhez méltó kompromisszum nyilvánvaló ténye, sőt szépsége.
Itthon Kapitány és katona: a világ túlsó oldalán címmel 2003-ban megjelent egy film. Ma bizonyos részeiben nem csupán lenyűgöző, de megvilágosító hatású is. Az IMdb 7,4 pontja nem fejezi ki a mozibeli szellemi-morális (pár)baj elementáris erejét a hajókapitány és a hajóorvos-természettudós között. A szék karfáját szorongatva láttuk mindkettejük racionális, nyomós és felelős kiállását az igazuk mellett; konfliktusuk, sőt sorsuk együttes kihívását és majd annak emberi feloldását.
Russell Crowe, Paul Bettany és Billy Boyd kabinetalakítása – ha már angolokról van szó – csak dzsem a vajas kenyéren, miként Peter Weir rendezése is több, mint elsőrangú. Ki kéne emelni a látványvilágot; az egyszerű legénység: katonák, a vitorlacsúcsra felszökkenő matrózok áldozatvállalását; a temetés, a fenyítés drámai pillanatait. De most komolyan: nézze meg az ember! A film online szabadon megtekinthető, ha beírják a keresőbe.
Ajánlom, érdemes!
Asszociáció és üzenet a mának is a hajóparancsnok adekvát és példaadó állhatatossága, elhivatottsága a küldetése iránt, amelyben nem a személyes becsvágy a fő mozgató rugó. Fantasztikus ellenpontja a rendes – mármint háborús helyzetben elvárható – és rendkívüli tettekre egyként kész hajóorvos morális bátorsága, hiteles kontrája a parancsnok vélt vagy valódi túlzásaival szemben.
Kettejük harcos párbeszéde a film esszenciája. Nem huncut, aki mindezek láttán az orvoskamara és a (szak)kormányzat egyenlőtlen polémiájára következtet. Kétszáz esztendeje a világuralom volt a tét. Ma mutatis mutandis ugyanez a küzdelem egy láthatatlan pusztító hatalom, a vírus ellen folynék. Akkor egyik sem győzhetett volna a másik fél ellen? Hát ma? Akkor mindkét kulcsszereplő igazsága az empátia révén, adott időben és mezőben érvényre jutott, sikerre vezetett. A katona-kapitány – ellenlábasának – mindig megokolta a lépését, ami abszolút hozzáértést, felelősségérzetet és erkölcsi példamutatást is megjelenített.
Kíméletlen, ámde hiteles főnök: vele szó szerint tűzbe mennek az emberei. Nem félt belátó, kooperatív sem lenni, amikor ez volt mindannyiuk érdeke. Az orvos pedig állandóan szembesítette a kapitányt az intézkedések lehetséges kihatásaival, felhívta a figyelmét a harcokon túli világ nagyszerűségére. Sőt, az önmagán végrehajtott operáció útján igazolta: a tettek embere, neki is igaza van, amint ennek eljön az ideje.
Nekem ezeket üzeni a film; s nem állhatom meg ezeket szembesíteni a honi napi píáros „kurflikkal”.
Szakmám alapigazsága kettős: egyfelől, nemcsak a megtett, de az (időben) elmulasztott cselekedetekhez is (jog)következmény tapad. Másrészt, ha szólni kell, akkor az igazat, a teljes igazat és csakis az igazat kell(ene) mondani. Aki erre nem képes vagy nem hajlandó: „növeli, ki elfödi a bajt” (Illyés Gyula). Sok más helyen axióma ez; itthon főként sumák csepegtetés a divat.
Idézek a mozi 67. perce tájékáról egy dialógust a doki és a pk. között. Doki: Jack, elfelejtette, mit ígért? Jósors J(ack kapitány): A szolgálat előbbre való… nem vesztegethetünk időt…most fontosabb dolgunk van. D: úgy vélem, mégis mindketten elérhetjük a célunkat, és a természettudomány fejlődését is szolgálnánk. J: ha a szél velünk lenne, igent mondanék, de nincs, ezért nem engedek. D: értem, szóval nem elég, hogy szolgáltam magát, ez most pusztán harcászati akció… azt se tegyem szóvá, hogy maga visszaél a hatalmával? J: megfeledkezik magáról, önnek joga van ellentmondani ebben a kabinban, de több lázadót nem tűrhetek el….igenis teljesíteni fogom a küldetésemet. D: bármi áron? J: úgy van, bármi áron! D: Csak a hiúság hajtja, maga nem képes veszteni. Jósors Jack: a parancs felett áll az érdek, amit szolgálok…
És így tovább: gigászok etikai és szellemi csatája ez, mely végül katonai győzelemmel és fair kompromisszummal zárul. A moziban.
Kapitány és katona: 129 perces, igen jól szinkronizált háborús filmdráma. Rendezte és részben írta is: Peter Weir; kulcsszereplői: Russell Crowe, Paul Bettany és Billy Boyd.