Magyar-, Franciaország és Szlovákia – egy-egy személlyel képviseltetvén magát – ünnepelte Vlagyimir Putyin újbóli beiktatását Moszkvában. Hogyan eshetett ez meg? Ennek járt utána a Brüsszeli Idők, The Brussels Times.

Joseph Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nem kis hibát követett el, amikor gyakorlatilag aznap tette közzé véleményét, amikor már késő volt. Igaz, hozzátette: ez az ő személyes véleménye. Nem tanácsolta egyik uniós tagállamnak sem, hogy fogadja el az orosz elnök meghívását, miután egyrészt a Nemzetközi Büntető Törvényszék elfogató parancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen, másrészt az Európai Unió nem tekinti sem tisztességesnek, sem szabadnak az orosz választást, és annak eredményét sem. Továbbá: Brüsszel elítéli Moszkva immár jó két éve tartó háborúját Ukrajna ellen.

Fontos tudni: a Moszkvába akkreditált EU- nagykövet nem hagyta el az orosz fővárost a keddi beiktatáskor, és a beiktatási ceremónián sem vett részt. Borrell nyomatékosította, hogy egyik tagállamot sem utasíthatja, vagy döntheti el helyettük, mit tartanak helyesnek. A The Brussels Times mindenesetre Magyarországról és Szlovákiáról megírta: egyértelmű, vitathatatlan: osztják az oroszok álláspontját a háborút illetően.

A kínai elnök megdicsérte a „független” magyar külpolitikát – írja a Financial Times, s a független szót időzőjelbe téve. Az írás egyébként ismerteti a Magyar Nemzet című nyomtatványban közölt Hszi csin-ping-üdvözletet is, akinek szerdai, szerbiai útja kapcsán is – nem mellékesen – megjegyzi, hogy Kína azokkal a szuverén államokkal való kapcsolat kiépítésére törekszik, amelyek szembeszállnak az „amerikai hegemóniával” – miként fogalmazott. Két nappal ezelőtt az 1. számú kínai ezt mondta a francia elnöknek: útjának célja, hogy rávegye az európai országokat: határolódjanak el az amerikai külpolitikától. Egyébként visszatérő kommunikációs fordulata „a közös jövő globális közösségének” emlegetése, amiről – a szerb elnökkel – nagyon egyszerűen kimondva, tulajdonképpen meg is állapodott.

Legutóbbi sajtótájékoztatóján az amerikai külügyi államtitkár Hszi európai útjáról kijelentette: azokat az országokat látogatja sorra, amik nyitottak az euroatlanti közösség egységét megbontó kihívásokra.

Tizenhat (!) megállapodás aláírását tervezik Szijjártóék, közte nukleáris energia-portfólió témában is.

Izrael a népírtás áldozatául esett 600 ezer magyar zsidó nevében is tiltakozik és súlyos sértésnek tekinti Mahmoud Ahmedinejad meghívását a Ludovika Közszolgálati Egyetemre, ahol előadást tartott. Emellett két másik magyar zsidó közösség is elítélte az iráni a politikus meghívását Budapestre, nyíltan antiszemita támadásnak nevezte, ugyanis a volt iráni elnök ki akarja törölni Izraelt a térképről és a holokausztot egyszerűen csak egy mítosznak tartja – olvasható a Times of Israelben; foglalkozott az eseménnyel a Szabad Európa angol nyelvű szekciója is.

A MAZSIHISZ, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége magyarázatot vár az Orbán-kormánytól az ügy kapcsán, és bocsánatkérést is – a zsidó lakosságtól. A Ludovika nem válaszolt az AFP francia hírügynökség megkeresésére. Szijjártó pedig azt mondta, ez az egyetem belügye, a kormány nem avatkozik bele, és nem is fogadja az exelnököt. Az írás megjegyzi, hogy Orbán és kormánya szoros kapcsolatot ápol ugyan az izraeli miniszterelnökkel, továbbá Izrael pártját fogja a gázai konfliktusban, ugyanakkor baráti viszonyban van Iránnal, Szijjártó februárban tett látogatást Teheránban, ami igencsak furcsa egy EU-s és NATO-tagállam részéről.

Zelenszkij ukrán elnök meghívta Orbán Viktort a június közepén Svájcban tartandó globális békekonferenciára – adta hírül az Euromaidan Press ukrán portál. Magyarország álláspontja fontos a számunkra akkor, amikor a békének a lehetőségéről beszélünk – írta ki közleményben az ukrán elnök. Mint ahogy érdeke Ukrajnának a jószomszédi viszony kialakítása is, ideértve a kereskedelmi, energetikai és logisztikai együttműködést. Egyelőre nem derült ki, elfogadta-e Orbán a meghívást.

Mindenesetre figyelmeztet az Euromaidan Press, hogy a magyar kormányfő nyíltan ukránellenes álláspontot hirdet. Viszont mindezek ellenére február elején megszavazta az uniós tagállamokkal együtt az Ukrajnának szánt 50 000 millió eurós katonai segélyt.