A lakáspiac megtorpanása a hazai költözési kedvet is erősen visszavetette – derül ki a belföldi vándorlás legfrissebb adatait bemutató KSH-statisztikából. (A nyitó kép forrása: frischverliebt.net.)
Tavaly, ahogy szűkült a lakáspiac, s óvatosabbak lettek az otthonkeresők, a költözések száma is nyolcéves mélypontra esett. Tavalyelőtt még mintegy 287 ezren kezdtek új életet egy másik megyében, tavaly már csak 221 ezren (-23%). Ugyanilyen arányban csökkent az egyes megyéken belül költözők száma is, aminél alacsonyabb legutóbb 2015-ben volt. Ezzel a Covid-hatás is lecsengett; a költözési kedv a járvány nyomán szökött fel a 2021-i csúcsra, amikor mintegy 307 ezren váltottak megyét. Ez a folyamat igen markánsan látszott a főváros és a külső zöldövezete, a környező Pest megye versenyében. A kisebb népsűrűséget, viszont több zöldet kínáló agglomerációt akkor különösen felértékelte a járványt kísérő igényváltozás. Most azonban, hogy e riadalom már távolinak látszik, Pest megyében csökkent a legnagyobb arányban – éves összevetésben 31 százalékkal – az odaköltözők száma. Budapest ehhez képest stabilan vonzó maradt, ott csupán 19 százalékkal csökkent ez a mutató. Sőt, a főváros eredménye országosan is elég jónak mondható: csupán három megyében, Békésben, Szabolcs-Szatmár-Beregben és Jász-Nagykun-Szolnokban volt kisebb (14-18 százalék közötti) a csökkenés.
E három megye kitűnő szereplését árnyalja, hogy rájuk a piac megtorpanása az elköltözés fékezésében is kevésbé hatott, mindössze 18-19 százalékos csökkenéssel. A másik végletet ebből a szempontból is a főváros alkotja: az onnan elköltözők száma 30 százalékkal esett vissza 2023-ban.
A statisztika szerint az átlagos országos költözési aktivitás tavaly 2,3 százalék volt, azaz a lakosság ekkora része váltott megyét a költözése során. Ehhez képest a legzártabb városnak Budapest bizonyult, ahol a ki-, illetve a beköltözés egyaránt csupán a polgárok 1,6 százalékát mozgatta meg. Mögötte a második Csongrád-Csanád, mindkét irányban 1,9 százalékos mutatóval.
A vándorlásnak leginkább kitett megyék között már erősen irányfüggő az élboly: a lakosságszámhoz képest a legtöbb beköltözőt vonzók csoportjába Pest, Heves, Fejér, Zala és Nógrád tartozik (2,6-2,8 százalék). Szabolcs-Szatmár-Beregből, Borsod-Abaúj-Zemplénből, Nógrádból és Hevesből a legtöbben távoznak (2,8-3 százalék). Ami azt is mutatja, hogy költözési szempontból Heves, illetve Nógrád a legnyitottabb megye.
Ha a megyei mérlegekre tekintünk, azt látjuk, hogy tavaly Magyarország lakossága megint egy kicsit nyugatabbra költözött. A megyék nagy többségében, illetve a Dunától keletre mindegyikben az elköltözők voltak többségben. Ott lakosságarányosan a legnagyobb vesztes Szabolcs-Szatmár-Bereg (-0,4 százalék) és Borsod-Abaúj-Zemplén (-0,3 százalék), míg legjobban Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun szerepelt, amik csak egy-két tucatnyi állandó lakosukat veszítették el.
A csekély veszteség adja a főváros sikerét is: sokáig évi öt-tízezer polgárt is elveszített az ide-oda vándorlásban, tavaly csak mintegy hatszáz állandó lakos volt Budapest deficitje. A környező Pest megye, bár lakosságvonzó hatása abszolút értelemben nagyot csökkent, pozitív mérleggel zárta 2023-at, miután a megyék közül arányaiban a legnagyobb mértékben, 0,4 százalékkal tudta növelni a népességét.
A Dunántúl összességében nyertese a költözéseknek, megyéit tekintve pedig Győr-Moson-Sopron könyvelhette el a legnagyobb a lélekszám-gyarapodást (+0,3 százalék). Ám volt egy tömb itt is – Baranyával, Tolnával, s a Balaton menti Somoggyal és Veszprémmel –, ahonnan többen távoztak, mint oda érkeztek. Nem nehéz ebben felfedezni a térség lakáspiacának tartós problémáit. Egyre többen panaszkodnak arra, hogy a Balaton körüli árak már a helyi fiatalok számára is nehézzé teszik az ottani családalapítást, megmaradást. Emellett az idén a külföldiek is inkább az eladói oldalon jelennek meg a helyi lakáspiacon.
Egy hosszabb periódust tekintve azt mutatja a statisztika, hogy a költözők mind nagyobb arányban keresik új lakóhelyüket egy másik megyében, ami azt jelzi, hogy hazánkfiai egyre mobilisabbak. Íme: 2003-ban a költözések 64,8 százalékával lépték át a megyehatárt, az évek során ez az arány lassan nőtt, s húsz évvel később, 2023-ban 66,9 százalékkal ért csúcsra.
Ám az egyes területek között is nagy a különbség a tekintetben, hogy az onnan indulók találnak-e alkalmas új otthont még a megyehatárok között, vagy ahhoz messzebbre kell vándorolniuk. E szempontból tavaly Pest képviselte az egyik végletet, az onnan indulóknak kevesebb mint harmada (29 százalék) talált helyben új otthonra. Ezzel szemben van három megye, ahol a költözők több mint kétötöde a megyehatárok között is célt ér. Ezek: Győr-Moson-Sopron (41,2 százalék), Baranya (40,2 százalék), valamint Vas (40,2 százalék).