Mivel egyre nagyobb a kockázata annak, hogy az Egyesült Királyság az idén március 30-án megállapodás nélkül lép ki az EU-ból, az Európai Bizottság ma elfogadta a rendkívüli helyzetre vonatkozó utolsó javaslatcsomagot az Erasmus+ program, a szociális biztonsági rendszerek koordinálása és az uniós költségvetés területén. Minderre azt követően kerül sor, hogy az Európai Tanács 2018. novemberben és decemberben azt sürgette, hogy minden szinten gyorsítsák a felkészülést, és a Bizottság 2018. december 19-én több jogalkotási intézkedést is tartalmazó, rendkívüli helyzetre szóló cselekvési tervet fogadott el.
A mai intézkedések biztosítanák, hogy megállapodás nélküli brexit esetén azok az uniós és brit fiatalok, akik 2019. március 30-án az Erasmus+ programban vesznek részt, megszakítás nélkül befejezhessék külföldi tartózkodásukat; az uniós tagállamok hatóságai a társadalombiztosítási ellátások, így a nyugdíjak kiszámításakor továbbra is figyelembe vegyék az Egyesült Királyság kilépése előtti biztosítási vagy tartózkodási időszakokat; az uniós finanszírozás brit kedvezményezettjei a jelenlegi szerződések alapján továbbra is részesüljenek kifizetésekben, feltéve hogy az Egyesült Királyság változatlanul teljesíti az uniós költségvetés keretében vállalt pénzügyi kötelezettségeit.
Fontos megjegyezni, hogy ezek az intézkedések nem enyhítik a megállapodás nélküli brexit általános hatását. A Bizottság továbbra is támogatja a tagállamokat felkészülési munkájukban, és erőfeszítéseket tesz például úgy, hogy látogatásokat szervez az EU-ban maradó 27 tagállam fővárosaiba.
A Bizottság előterjeszti a fenntarthatóbb Európa 2030-ra történő megvalósításáról szóló vitaanyagot
Az Európa jövőjéről szóló, az Európai Bizottság 2017. március 1-jei fehér könyvével elindított vita keretében a Bizottság ma közzéteszi a „Fenntartható Európa 2030-ra” című vitaanyagot. A mai dokumentum az EU azzal kapcsolatos elkötelezettségét tükrözi, hogy megvalósítsa az ENSZ fenntartható fejlődési céljait, ideértve az éghajlat-politikai fellépésről szóló Párizsi Megállapodást is. A vitaanyag az Európa előtt álló kihívások széles körének áttekintése és a jövőre vonatkozó szemléltető forgatókönyvek bemutatása révén arra törekszik, hogy útmutatóul szolgáljon a vitához, amely arról szól, hogy 2030-ig ezek a célok hogyan érhetők el a legjobban, és hogy ehhez az Európai Unió miként járulhat hozzá a leghatékonyabban. Az elmúlt években elért eredményekre építő forgatókönyvek rámutatnak arra, hogy további fellépésre van szükség, ha az EU és a világ fenntartható jövőt kíván biztosítani a polgárok jóléte érdekében.
A vitaanyag a fenntarthatósági átmenet legfontosabb politikai alapjait helyezi a középpontba, többek között a lineáris gazdaságról a körforgásos gazdaságra való áttérést, az élelmiszerrendszereink egyensúlyának javítását, az energetikai, az épületekkel kapcsolatos és a mobilitási jövő időtállóvá tételét, valamint annak biztosítását, hogy ez az átállás méltányos legyen, és senki ne maradjon ki belőle. A dokumentum azokat a horizontális támogató eszközöket is előtérbe helyezi, amelyek a fenntarthatósági átmenet alapjául szolgálnak. Ilyen eszköz többek között az oktatás, a tudomány, a technológia, a kutatás, az innováció és a digitalizáció; a pénzügy, az árképzés, az adózás és a verseny; a felelős üzleti magatartás, a vállalati társadalmi felelősségvállalás és az új üzleti modellek; a nyitott és szabályokon alapuló kereskedelem; az irányítás és a politikai koherencia minden szinten. A dokumentum záró gondolatai kiemelik annak jelentőségét, hogy a fenntarthatósági átmenet lépéseinek meghatározása globális legyen, hiszen politikáink csak korlátozott hatást gyakorolnak a bolygóra, ha mások a miénkkel ellentétes politikákat követnek.
A vitaanyag az eszmecsere ösztönzéséhez három forgatókönyvet vázol fel arra vonatkozóan, hogy az EU-n belül hogyan lehetne nyomon követni a fenntartható fejlődési célokat. Ezek a forgatókönyvek szemléltető jellegűek: céljuk különböző ötletek felkínálása, illetve a vita és a gondolkodás ösztönzése. A végső eredmény valószínűleg az egyes forgatókönyvek különböző elemeinek ötvözéséből áll majd. A három forgatókönyv:
- A fenntartható fejlődési célokkal kapcsolatos átfogó uniós stratégia, amely irányt mutat az EU és a tagállamok tevékenységeihez;
- A fenntartható fejlődési célok folyamatos érvényesítése a Bizottság által az EU valamennyi vonatkozó politikájában, a tagállamokra nézve kötelező célok mellőzésével;
- Nagyobb hangsúly helyezése a külső tevékenységekre, ugyanakkor a jelenlegi uniós szintű fenntarthatósági törekvések megszilárdítása.