Bár az Európai Parlament részéről volt kísérlet a megakadályozására, Magyarország rendes soros EU-tanácsi elnökséget ad majd július 1. és december 31. között. A fő cél a gördülékeny intézményi átmenet az EU-ban. Az, hogy a magyar elnökség mennyire lesz sima, a meglepetések mellett elsősorban a miniszterelnöktől és a belpolitikától függ. (A nyitó képen: az urat nem kocsmai verekedés után fotózta Olivier Matthys/EPA)
Tizenhárom és fél év elteltével második soros EU-tanácsi elnökségére készül Magyarország, ami egy intézményi átmenetben tartja kézben a következő hat hónapban a tanácsi munkát. A nem egészen két héten belül kezdődő magyar soros (sic!) elnökséggel az EU több szempontból is új vizekre evez. Először fordul majd elő, hogy egy olyan tagállamra bízzák az irányítást a tanácsban, amely ellen jogállami eljárás (a 7. cikk szerinti procedúra) folyik, és ami miatt az EU hasonló fenntartások okán jó néhány milliárd euró forrást zárolt. Arra sem volt még példa, hogy egy olyan tagállam vegye át a kormányrudat, amelyikről az előző Európai Parlament kimondta: nem tekinthető többé demokráciának.
Valószínűleg arra is hiába keresnénk példát, hogy jó két héttel a soros EU-elnökség kezdete előtt az Európai Bíróság rekordösszegű pénzbírságot szab ki a tisztséget ellátó országra egy bírósági ítélet végrehajtásának elszabotálása miatt.
Az EP még előző összetételében egyáltalán nem tekintette normálisnak ezt a helyzetet, a többség kísérletet is tett a magyar soros tanácsi elnökség meghiúsítására – és ha ez már túl meredek lenne, legalább a jogköreinek korlátozására. Ha a másik két intézményben, a tanácsban és a bizottságban voltak is aggódó hangok, az EU végül félresöpörte a parlamenti képviselők aggodalmait, és előzetes bizalmat szavazott az Orbán-kormánynak. Ebben forrásaink szerint az a megfontolás is szerepet játszott, hogy a magyar fél év az ötéves politikai és jogalkotási ciklus végére esik, amikor a fő esemény a tisztújításon áteső intézmények zökkenők nélküli felállása lesz, amikor is nem sok lapot osztanak a mindenkori elnökségnek. Mivel lényegében egyedül a tanács marad a helyén, a magyar kormány egyik fő teendője a zökkenők nélküli átmenet segítése lesz a következő hónapokban.
A magyar elnökség első fele mindenképpen a politikáról szól majd, és a szokásos ügymenetnél jóval kisebb szerepet játszik a jogalkotás. Bár a június 30-án záró belga elnökség egyfajta mérsékelt kapuzárási pániktól vezérelve mindent megtett az asztal letakarításáért, a magyarokra így is marad munka, főleg a második félidőben. Magyarországra az előző ciklusból áthúzódó 122 eljárás menedzselése vár. Ennek durván egyharmada az úgynevezett korrigendum-eljárás alá esik, amikor már csak az elfogadott jogszabály jogi formába öntése és lefordítása van hátra. A kormány várakozásai szerint 30-35 jogalkotási dossziéról kell majd háromoldalú tárgyalásokat folytatni a tagállamok nevében a fél év alatt – de valószínűleg csak október közepe után – az Európai Bizottsággal és az Európai Parlamenttel.
A magyar elnökség idejére körülbelül 1500 ülés van betervezve a különféle tanácsi munkacsoportokban és nagyköveti szinten. Miniszteri szinten 37 tanácsülés lesz, és a két hivatalos európai tanácsi ülés (EU-csúcstalálkozó) mellett november 8-án Budapesten informális állam- és kormányfői találkozót is rendeznek, amin a vezetők nyilatkozatot fogadhatnak el az új európai versenyképességi paktumról.
Budapesten három helyszínen (a Bálnában, a Várkert Bazárban és a Puskás-stadionban) összesen tizenhat informális tanácsülést bonyolítanak majd le a 27 tagállam minisztereinek részvételével.
A magyar kormány – akárcsak 2011 első felében – egyedül a tengerjogi szabályozást megvitatni hivatott négy tanácsi munkacsoport elnöklését engedi át a témában közelebbről érintett Spanyolországnak. Máskülönben semmi sem köti meg a kezét – parlamenti képviselők nagy bánatára abban sem, hogy elnökségként jogállami kérdések napirendre tűzéséről vagy mellőzéséről döntsön. Ebben a témában egyébként nem várható nagy aktivitás a magyar fél évben – erősítette meg egy nevének mellőzését kérő forrás, hozzátéve, hogy a hazánkkal szemben folyó, 7. cikk szerinti eljárásban a magyar kormány sem meghallgatást, sem helyzetértékelést nem tervez. Ha mégis lenne igény rá a tagállamok többségének részéről, „akkor legfeljebb fontolóra veszi”.
Charles Michel, az Európai Tanács ősszel öt év után leköszönő elnöke néhány hete egy interjúban a Szabad Európa kérdésére azt mondta, hogy egyáltalán nincsenek álmatlan éjszakái a magyar soros elnökség miatt. Michel két okkal magyarázta, miért nem rágja le a körmét a brüsszeli buborékban mozgók közül némelyek által rock and roll stílusúnak tippelt magyar elnökség előtt. Először is – mutatott rá – az Orbán-kormány elkötelezte magát a következő öt év első számú uniós kihívásának ígérkező versenyképességi projekt mellett. Másodszor a bővítési folyamat szerinte eleve olyan kötött pályán mozog a különböző jelentésekkel, amelyek nem sok lehetőséget adnak a soros elnökségeknek az eltérésre tőle.
Az uniós intézményeknél nem számítanak nagyobb gubancra a magyar soros elnökség alatt. „Operatív szinten rendben lesz a feladatok ellátása” – vélekedett optimistán egy tanácsi illetékes, aki úgy látja, hogy a magyar közigazgatás komolyan vette a felkészülést az elnökségre. „Lehet szeretni vagy nem szeretni a magyar kormányt, de mindent alá tolunk majd” – tette hozzá a már idézett EU-diplomata. Az EP köztisztviselői kara hasonlóan viszonyul a magyarokhoz. „Az alapállás az, hogy a tanácsi és a parlamenti adminisztráció is a mindenkori elnökség sikerében érdekelt. Egy hajóban evezünk” – szögezte le az EP főtitkárságához közeli forrás.
A tanácsi munkacsoportok kétharmadát Brüsszelben dolgozó magyar diplomaták elnöklik majd, a többiek ad hoc módon érkeznek Budapestről az ülésekre. A brüsszeli állandó magyar képviselet létszáma szeptember óta két hullámban megduplázódott, mostanra elérte a 265-öt.
Bár az első magyar soros elnökség óta a szakértői réteg – különösen vezető szinten – eléggé kicserélődött, Brüsszelben az a várakozás, hogy tisztviselői szinten nem lehet nagyobb probléma. Már csak azért sem, mert a tanácsi főtitkárság bármikor rendelkezésre áll, és robotpilótaként megóv a nagyobb fejre állástól.
A politikai szinttel kapcsolatban már akadnak aggodalmak. Ezek egy része azzal függ össze, hogy a jelenlegi kormánytagok – az EU-val és Brüsszellel másfél évtizede tartó áldatlan harc egyik lenyomataként – kevés kivétellel ellenségesen tekintenek az unióra, többen közülük nem is beszélnek idegen nyelven. Ez a tolmácsolás miatt a hivatalos üléseken nem okoz problémát, annál inkább a folyosói, informális közegben, ahol sokat számítanak a személyes beszélgetések.
Jó néhányan Szijjártó Pétert nevezték meg a magyar soros elnökség egyik kockázati tényezőjének, róla ugyanis köztudott, hogy a külügyi tanácsüléseken – ahogy egy forrásunk fogalmazott – „ott tesz keresztbe az EU-nak, ahol csak tud”. Ő ugyanakkor csak a kereskedelmi tanács ülésein elnökölhet, a külügyi tanács napirendjének összeállítása és a vita levezetése továbbra is a kül- és biztonságpolitikai főképviselő dolga lesz. Azt ugyanakkor többen érdeklődéssel várják, hogy a sorozatos blokkolásai miatt „magyar Gromikónak” is nevezett külügyi tárcavezető visszafogja-e magát a magyar soros EU-tanácsi elnökség idejére.