Az Európai Bizottság ma közzétette az euró-övezeti tagállamok 2020. évi költségvetésiterv-javaslatairól szóló véleményét, ajánlásokat fogalmazott meg a Stabilitási és Növekedési Paktum keretében, és elfogadta a Görögországra vonatkozó negyedik megerősített felügyeleti jelentést.


Július óta egyetlen euró-övezeti tagállam sem áll túlzottdeficit-eljárás alatt, ami 2002 óta most fordul elő először. A Bizottság megállapította: 2020-ra vonatkozó egyetlen költségvetésiterv-javaslat sem utal arra, hogy valamely euró-övezeti ország különösen súlyos mértékben ne felelne meg a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeinek. A Bizottság felszólítja a magas adósságállományú tagállamokat, hogy folytassanak okos, körültekintő költségvetési politikát, a költségvetési mozgástérrel rendelkező tagállamokat pedig arra ösztönzi, hogy növeljék beruházásaikat.
 
A Bizottság Magyarország és Románia számára ajánlásokat adott ki a számottevő eltérési eljárás részeként. Ennek az eszköznek a segítségével figyelmeztetés küldhető azoknak a tagállamoknak, melyek látványosan eltérnek a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágának követelményeitől. Az eljárás további célja, hogy segítsen az érintett tagállamoknak visszaállítani vagy megközelíteni azt a költségvetési helyzetet, amelyben akkor lennének, ha az eltérés nem következett volna be.
 
Magyarország vonatkozásában a Bizottság azt állapította meg, hogy az eljárás keretében 2019. júniusban kiadott tanácsi ajánlás nyomán nem történtek eredményes intézkedések. A Bizottság ezért javasolja, hogy a Tanács hozzon határozatot az eredményes intézkedések elmulasztásáról, valamint fogadjon el egy Magyarországnak címzett módosított ajánlást, azt szorgalmazva, hogy az ország hozzon intézkedéseket 2020-ban a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától való számottevő eltérés korrekciója végett. Az ajánlástervezet elsődleges célja: Magyarország hajtsa végre az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a nettó elsődleges államháztartási kiadások nominális növekedése 2020-ban ne haladja meg a 4,7%-ot, ami a GDP 0,75%-át kitevő éves strukturális kiigazításnak felel meg.
 
Jelentős eltérési eljárás Magyarországgal (és Romániával) szemben: bizottsági dokumentumok



Eurobarométer felmérés: az EU polgárainak többsége kedvezően vélekedik a nemzetközi kereskedelemről

Az Európai Bizottság ma közzétette az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelem témájában készített Eurobarométer felmérés eredményeit. A felmérésből kiderül: az európaiak 60%-a (a magyar válaszadóknak a 72%-a) úgy véli, hogy személy szerint neki is előnyei származnak a nemzetközi kereskedelemből, 71%-uk (Magyarországon a 76%-uk) szerint pedig az EU hatékonyabban képes megvédeni hazájuk kereskedelmi érdekeit annál, mintha az egyes országok egyedül képviselnék azokat. A felmérés többek között az alábbi kérdésekkel kapcsolatban vizsgálta a válaszadók hozzáállását:

  • Az uniós kereskedelempolitika célkitűzései és prioritásai: Az uniós válaszadók 54%-a (a magyar válaszadók 52%-a) szerint az EU kereskedelempolitikájának az Unión belüli munkahelyteremtés célját kellene szolgálnia. A megkérdezettek az uniós környezetvédelmi és egészségügyi normák védelmét is nagyon fontosnak tartják: a válaszadók fele (EU: 50%, Magyarország: 52%) ezt nevezte meg az egyik prioritásnak. A magyarországi válaszadók legnagyobb arányban (61%, EU: 39%) azt tartják az uniós kereskedelempolitika fontos prioritásának, hogy a fogyasztók számára a legszélesebb termék- és szolgáltatásválaszték álljon rendelkezésre a legalacsonyabb árakon.
  • A nemzetközi kereskedelem szabályozásának szükségessége: Az európai és a magyar válaszadók 81%-a egyetért azzal, hogy a nemzetközi kereskedelmet szabályozni kell.
  • Bizalom és átláthatóság: Tíz válaszadóból hatan (Magyarországon heten) bíznak abban, hogy az EU nyílt és átlátható módon folytatja kereskedelempolitikáját.
  • A kereskedelem előnyei: Azok közül, akik szerint a nemzetközi kereskedelem előnyöket biztosít a számukra, 54% (Magyarországon 61%) a szélesebb áruválasztékban látja ezt az előnyt, míg 36%-uk (Magyarországon 35%-uk) az alacsonyabb árakat tartja a nemzetközi kereskedelem legfőbb előnyének.
  • Méltányosság a nemzetközi kereskedelemben: A válaszadók több mint fele (mind az uniós válaszadók, mind a magyar válaszadók 56%-a) egyetértett azzal, hogy az Uniónak magasabb importvámokat kell kivetnie a nemzetközi kereskedelmi szabályokat felrúgó nem uniós országok és vállalkozások termékeire.

A felmérés megállapítja, hogy az uniós polgárok által prioritásként megnevezett célok nagyban megegyeznek „A mindenki számára előnyös kereskedelem” elnevezésű uniós stratégia keretében meghatározott prioritásokkal. Az elmúlt öt évben a stratégia végrehajtása során 16 új kereskedelmi megállapodás lépett hatályba az EU és más felek (pl. Kanada és Japán) között. A nemzetközi kereskedelem jelenleg 36 millió uniós munkahelyet biztosít, ötmillióval többet, mint 2014-ben. Az EU fellép a tisztességtelen és jogszerűtlen kereskedelmi intézkedésekkel szemben: több mint 130 uniós piacvédelmi intézkedés van hatályban, amelyek 343 000 uniós munkahelyet védenek.