A sajtószabadság világnapja: támadások újságírók ellen

Akadályozzák a vírus elleni védekezést az újságírókat, illetve az azokat érő támadások, akik kritizálni merik a kormányaik koronavírussal kapcsolatos intézkedéseit. Az Amnesty felhívja a figyelmet, hogy a járvánnyal kapcsolatos információk cenzúrázása világméretűvé vált, egyúttal pedig arra szólítja fel a hatóságokat, hogy önmaguk méltatása helyett az egészségüggyel foglalkozzanak.

A május 3-i sajtószabadság világnap alkalmából a világ minden tájáról gyűjtöttünk össze eseteket, amikor a hatóságok a véleménynyilvánítás szabadságát és az információkhoz való hozzáférést korlátozták, ezzel pedig az emberek egészséghez való jogának érvényesülését veszélyeztették.

„Nem tudjuk csökkenteni a járvány terjedését, ha az emberek nem jutnak pontos információkhoz. Ijesztő látni, hogy hány olyan kormány van, amely az emberek élete helyett a saját renoméját igyekszik megóvni” – mondta Ashfaq Khalfan, az Amnesty International jogi igazgatója.

A járvány kitörése óta – akkor kezdte a kínai állam cenzúrázni a járvánnyal kapcsolatos híreket és büntetni a közérdekű bejelentőket – világszerte újságírók kockáztatják az életüket, szabadságukat és munkájukat azért, hogy adott esetben életmentő információk eljuthassanak az emberekhez.”

Veszélyes cenzúra

Az egészséghez való jog egyik kulcsfontosságú eleme, hogy az emberek idejében pontos információkhoz jussanak. Egy világjárvány idején ezt azt jelenti, hogy mindenkinek joga van hozzájutni a vírussal és a védekezéssel kapcsolatos információkhoz. Azonban világszerte kormányok vettek őrizetbe újságírókat, akik pont ezeket az információkat osztották meg az emberekkel.

Április 12-én az orosz Novaja Gazeta újságírója, Jelena Milasina írt egy cikket, amelyben a csecsen hatóságok járvány elleni intézkedéseit kritizálta. Ramzan Kadirov csecsen vezető korábban azt mondta, hogy a vírussal fertőzöttek „rosszabbak a terroristáknál” és „meg kellene őket ölni”, amely az újságíró szerint ahhoz vezet, hogy az emberek félelmükben nem mennek orvoshoz, így a járványt sokkal nehezebb megfékezni. Kadirov válaszul az Instagramján videóban fenyegette meg Milasinát, felszólítva az orosz FSZB-t (Szövetségi Biztonsági Szolgálat, a KGB utódja), hogy „állítsák meg azokat az embernél alacsonyabb rendű lényeket, akik írásaikkal provokálják a csecsen embereket”.

A nigeri újságírót, Mamane Kaka Toudát március 5-én tartóztatták le miután a közösségi médiában beszámolt egy kórházba került fertőző esetről. „A közrendet megzavaró információk terjesztése” miatt emeltek vádat ellene.

Az egyiptomi hatóságok március 18-án őrizetbe vették az AlkararPress főszerkesztőjét, Atef Hasballahot, miután a Facebookon kétségbe vonta a hivatalos egyiptomi statisztikák hitelességét. A letartóztatása után közel egy hónapig senki sem tudott semmit a férfiról.

A venezuelai újságíró, Darvison Rojas 12 napot töltött fogságban miután beszámolt a járvány terjedéséről az országban. A hatóságok arra is megpróbálták rákényszeríteni, hogy fedje fel a forrásait. „Gyűlölet terjesztésével” és bűncselekményre való felbujtással vádolták meg, mielőtt óvadék ellenében szabadon engedték. A múlt években a legalapvetőbb egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférés is szinte lehetetlenné vált az emberek nagy részének, a hatóságok pedig 2017 óta titkolják a fertőzésekre vonatkozó hivatalos statisztikákat.

Törökországban a helyi online lap, a SES Kocaeli két munkatársa, İsmet Çiğit és Güngör Aslan került börtönbe március 18-án, miután megjelent egy cikk, amelyben a járvánnyal kapcsolatos két halálesetről számolt be a helyi kórházban. Miután kikérdezték őket a forrásaikról (a kórházból kapták az információkat), szabadon engedték őket, de elmondásuk szerint a hatóságok egyértelműen kifejezték, hogy többet ne tudósítsanak az ügyről.

Indiában a járványról tudósító újságíróknak rendszeresen meg kellett jelenniük a rendőrségen, hogy beszámoljanak az általuk szerzett információk hátteréről. A kasmíri Hindu című lap újságírója Peerzada Ashiq és az uttar pradesi The Wire szerkesztője, Siddharth Varadarajan is a beidézettek között volt. Másokat őrizetbe vettek, például a szabadúszó Zubair Ahmedet, a SimpliCity online lap alapítóját, Andrew Sam Raja Pandiant és Rahul Kulkarnit, az ABP Majha újságíróját. Kulkarnit végül óvadék ellenében kiengedték. Eközben, dacára a járványnak, Jammu és Kasmír régióban a hatóságok továbbra is korlátozzák a hozzáférést az internethez.

A koronavírusról tudósító újságírók ellen indultak eljárások a többi között Azerbajdzsánban, Kazahsztánban, Szerbiában, Bangladesben, Kambodzsában, Ugandában, Ruandában, Szomáliában és Palesztinában.

Szintén jellemző, hogy a koronavírussal összefüggő ügyekkel (rendőri erőszak, börtönkörülmények stb.) foglalkozó újságírókat zaklatták, megfélemlítették és eljárásokat indítottak ellenük.

Kenyában videóra vették, ahogy a rendőrök bántalmazták azokat az újságírókat, akik meg akarták örökíteni, ahogy a rendőrség a kijárási tilalom életbe lépése előtt a kompra várakozó embereket veri. Bangladesben helyi kormánypárti politikusok két alkalommal is (március 31-én és április 1-én) zaklatták azokat az újságírókat, akik beszámoltak a Facebookon a segélyek elsikkasztásáról.

Fake news”

Az újságírók elleni támadások mellett számos országban, így Azerbajdzsánban, Magyarországon, Oroszországban, Üzbegisztánban, Kambodzsában, Sri Lankán, Thaiföldön, Tanzániában és Öböl-menti országokban is a járványt ürügyként használva fogadtak el „fake news” elleni törvényeket. A legtöbb esetben a hatóságokon múlik, mit tekintenek álhírnek, amely dermesztő hatással van a járvánnyal kapcsolatos közérdekű információk megvitatására.

Magyarországon az országgyűlés a kormány előterjesztésére módosította a büntetőtörvény-könyv rémhírterjesztésre vonatkozó tényállását. Az új szabályok értelmében akár 5 évre is börtönbe mehet az, aki a védekezés hatékonyságát akadályozó vagy azt meghiúsító valótlan tényt vagy valós tényt elferdítve állít, híresztel. A homályosan megfogalmazott szabály dermesztő hatással lehet a sajtóra és a forrásokra, ezenkívül több újságíró is arról számolt be, hogy a kormányzat járvánnyal kapcsolatos intézkedéseit bemutató munkájuk miatt megfenyegették őket és lejárató kampányokat indítottak ellenük.

Boszniában egy orvos ellen indult büntetőeljárás álhír terjesztése és „pánikkeltés” miatt, miután a Facebookon arról írt, hogy nincs elég lélegeztetőgép és más orvosi felszerelésekből is hiány van a helyi kórházban.

„A világjárvány közepén a hatóságoknak lehetne fontosabb dolga is, minthogy a nekik nem tetsző Facebook-posztok miatt indítsanak eljárásokat. Biztosítaniuk kell, hogy mindenki szabadon hozzáférhessen a járvánnyal és a védekezéssel kapcsolatos információkhoz. Mindenkinek joga ezekhez a hírekhez hozzászólni, hitelességüket ellenőrizni vagy kritizálni azokat anélkül, hogy megtorlástól kelljen tartania” – mondta Ashfaq Khalfan.

Mianmarban a hatóságok arra figyelmeztették az embereket, hogy eljárásokat fognak indítani az „álhírek” terjesztőivel szemben, az egészségügyi minisztérium egyik munkatársa pedig büntetőeljárást helyezett kilátásba azok számára, akik arról beszélnek, hogy nincs elég védőfelszerelés.

Támogatni kell a járvánnyal kapcsolatos vitát

Április 20-án a tanzániai hatóságok felfüggesztették a Mwananchi nevű online újság működési engedélyét, miután megjelent John Pombe Magufuli elnökről egy olyan fotó, amelyen több emberrel az oldalán éppen bevásárol. A tudósítás célja az volt, hogy felhívják a figyelmet a távolságtartás fontosságára.

„A Mwananchi felfüggesztése jól példázza, hogy miként veszélyezteti a cenzúra a járvány elleni védekezést is. A távolságtartással és óvintézkedésekkel kapcsolatos vitákat ösztönözni, nem pedig elnyomni kellene” – mondta Ashfaq Khalfan.

„Mindannyiunk joga, hogy értesüljünk a fontos dolgokról, például arról, ha nincs elég védőfelszerelés vagy lélegeztetőgép, és hozzájussunk a megbízható statisztikákhoz, akkor is ha azok ellentmondanak a kormány számainak.”

A nemzetközi jog tiltja a hamis állítások büntetését, ráadásul ez nem hatékony módja a járvány ellen küzdelemnek. Az államoknak az erőforrásaikat inkább a megbízható, mindenki számára elérhető, hiteles és tudományosan megalapozott információk terjesztésére kellene összpontosítaniuk.