(Forrás: Dominik Feldges írása a Neue Zürcher Zeitungban) Egyre több jel utal arra, hogy az ősztől hiánycikk lehet a földgáz és a villamos energia. Az ipari vállalatoknak általában sok energiára van szükségük, de nem tehetetlenek egy esetleges hiány esetén. (Gázszállításra szolgáló csővezetékek is áthaladnak Svájcon. Kép: Peter Schneider / Keystone)
Riadalom keletkezett a svájci iparban. Az attól való félelem, hogy már az ősszel kevés lesz a gáz, és hogy a télen az áramból sem lesz elegendő, arra készteti a vállalatokat gyorsan és okosan cselekedjenek.
Egyre nagyobb a veszélye annak, hogy hirtelen túl kevés energia áll majd rendelkezésre például a vegyiparban meg a gyógyszeriparban a reaktorok működtetéséhez, a fémalkatrészek hőkezeléséhez. „Senki sem tudja garantálni, hogy mindig lesz elég gáz mindenki számára” – mondta Simonetta Sommaruga szövetségi tanácsos és energiaügyi miniszter a Sonntags-Zeitungnak adott interjújában a hétvégén. Lukas Küng, a svájci villamosenergia-ipar által létrehozott Rendkívüli Helyzetek Villamosenergia-ellátási Szervezetének (Ostral) vezetője a „Sonntags-Blick”-nek megerősítette, hogy a villamosenergia-ellátás ismétlődő, többórás szünetei valóban lehetségesek.
Az áramszünet által különösen érintett svájci vállalatok között van a német–svájci CABB vegyipari vállalat. Schweizerhalle-i üzemében az agrokémiai és gyógyszeripari beszállító a többi között elektrolízissel foglalkozik, ami rengeteg villamos energiát igényel. A vállalat vezetője, Valerie Diele-Braun számításai szerint a teljes áramfogyasztás körülbelül 34 000 ember vagy 16 000 svájci háztartás áramfogyasztásának felel meg. A CABB működési költségeinek 15-20 százalékát a villamosenergia-fogyasztás teszi ki. Az eredetileg a schweizerhalli savgyárból alakult vállalat öt másik gyártóüzemet működtet Németországban, Finnországban, Kínában és az Egyesült Államokban.
A földgáz esetében a költséghányad 2-3 százalékra korlátozódik. A vállalat, amely a közelmúltig tőzsdére akart menni, de most a változékony környezet miatt ezt a tervét felfüggesztette, a múlt években nagy erőfeszítéseket tett a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségének csökkentésére, ahogyan számos svájci ipari vállalat is. A vállalat szerint csak a 2019-i fogyasztáshoz képest mintegy 30 százalékos megtakarítás érhető el. Tobias Schalow, a CABB operatív igazgatója szerint azonban teljesen nem nélkülözhető a földgáz a termelésben. Hozzáteszi: egyes beszállítók nagymértékben támaszkodnak a földgázra a termelési folyamatokban.
A földgázellátás az egerkingeni családi vállalkozás, a Gerster számára is fontos. A vállalat 2022. július 1-jén az ügyfeleihez intézett körlevelében rámutatott, hogy a többi között Oroszországból szerez be földgázt. A Gerster piacvezető svájci beszállító a hőkezelés területén, és gondoskodik arról, hogy a többi között az autóiparban, a repülésben és az orvostechnikában használt fémalkatrészek kopás- és korrózióállóvá váljanak. Az ehhez szükséges hőkezelő berendezéseket földgázzal működtetik.
Martina Gerster, az igazgatótanács elnöke szerint a mintegy 110 embert foglalkoztató cég harmada nem tudna termelni, ha a gázszállítás megszűnnék. Egy ilyen helyzetre felkészülés végett a vállalat egy sor intézkedést kezdeményezett. Közéjük tartozik mindenekelőtt az erőművek átalakítása, hogy vészhelyzetben cseppfolyósított gázzal is működhessenek. Még folyékony gázt is tárolhatnának – mondja Gerster.
Hamarosan vészhelyzeti generátor is érkezik az egerkingeni vállalathoz. Szükség esetén ez a rendszer fűtőolajjal is működtethető. A fő cél: a vállalat kritikus informatikai rendszerei akkor se károsodjanak, ha az áramellátás megszakadna. A vállalatnak egyelőre elegendő a fűtőolaj-készlete, csakhogy a működést nem lehet kizárólag fűtőolajjal teljes mértékben fenntartani. „Gáz és áram nélkül nem tudunk teljes mértékben működni.”
Az Economiesuisse, a svájci gazdaság ernyőszervezete, valamint a két ipari szövetség, a Scienceindustries Switzerland (vegy- és gyógyszeripar) és a Swissmem (gépipar, elektrotechnika és fémipar) a múlt héten közös közleményt adott ki a közelgő gázhiányról. Egy ilyen hiány, ha súlyos lenne, a vállalatok többségének létét veszélyeztetné.
A szövetségek arra szólítanak fel, hogy a felelősség ne csak a gazdaságra háruljon. A magánháztartásoknak és a közintézményeknek, például a szabadidős szektorban működő intézményeknek is hozzá kell járulniuk a földgázfogyasztásuk csökkentésével.
Valerie Diele-Braun, a CABB vegyipari vállalat vezérigazgatója és igazgatótanácsának elnöke jobb információcserét szeretne az ipar és a hatóságok között. Meglepődik azon, hogy Németországgal ellentétben még nem fordult hozzá egyetlen hatóság sem azzal a kérdéssel, hogy valójában mit termel, és mennyi energiától függ.
Az igazgató rámutat, hogy a CABB a többi között olyan összetevőket állít elő, amelyek nélkülözhetetlenek a növényvédő szerekhez és a globális kukoricatermés nagy részéhez. A schweizerhallei üzemek, ahol 400 ember dolgozik, csak akkor tudnak teljes mértékben működni, ha az áramellátás legalább 80 százalékos. Az optimális hatásfok csak 90 százaléknál érhető el.
A bizonytalanság ellenére Martina Gerster úgy látja, hogy „nincs ok a pánikra”. A feladat most az, hogy minden vállalatnál belső megoldásokat keressünk. Érdemes bevonni a munkavállalókat ebbe a folyamatba. Áram- és gázhiány esetén Gerster a többi között a munkaidő éjszakai és hétvégi meghosszabbítását tervezi.