Viking hosszúhajók, a királynő masszív gályái, légpárnás hajó és versenygalleon – csakhogy néhányat említsünk a történelem legendás vízi hadászati eszközei közül. Mi tette őket sikeressé vagy épp miért buktak el? Ki vagy kik voltak azok a híres, esetleg hírhedt személyek, akik megalkották, sőt, akik működtették ezeket a hajókat?
A Viasat History Hadihajók című dokumentumsorozatának második évada minden érdekességet felsorakoztat, amit tudni érdemes ezekről a járművekről, sőt kapitányaikat, köztük Sir Francis Drake-et is tüzetesen bemutatja. Ízelítőként pedig íme néhány tény a történelem vízi nagyjairól:
- A viking hosszúhajók koruk legmodernebb hadieszközei voltak: a tölgyfából készült jármű merülése kicsi volt, így utasai gyorsabban haladhattak és a sekély vízben az ellenséges terület mélyére is képesek voltak behatolni. Volt olyan hajó, amely a Szajnán egészen Párizsig eljutott; a Földközi-tengert és az Atlanti-óceán északi részét is meghódították a viking hajók.
- A II. világháborús rombolók nevükből fakadóan eredetileg a pusztításra készültek, de meglepően sokoldalúnak bizonyultak gyorsaságuknak és szívósságuknak hála. Egyaránt fel lehetett őket fegyverezni repülőgépek, tengeralattjárók és felszíni hajók ellen, ugyanakkor viszonylag olcsók voltak és alig látták el őket védelemmel, így sokuk a hullámsírban végezte. A második világháborúban 120 romboló süllyedt el, ebből 42-t kamikazék vittek a tenger mélyére.
- Azonban a Laffey nevű hajó Julian Becton, a belevaló kapitány vezérletével, 1945-ben Hawaii partjainál a hidegvérű, jól felkészült legénységnek hála négy bomba és hat kamikaze gép becsapódását is túlélte, miközben másik kilencet leszedett.
- Sir Francis Drake, a XVI. század egyik leghíresebb kalóza valójában egy privatér volt, azaz „államilag jóváhagyott kalóz”, aki Erzsébet brit királynő engedélyével fosztogathatott magántulajdonú hajóival. Legendássá vált verseny-galleonjával, a Golden Hinddal ő volt az első angol, aki elérte a Csendes-óceánt, ahol aztán kedvére kifoszthatta a spanyol kolóniákat. 1577–80 között 1020 napot töltött a tengeren, és ő volt a második ember, aki körbe hajózta a világot. Mai értékben számolva kb. 74 millió dollárnyi kincset szerzett eközben.
- A normandiai partraszállás nem valósulhatott volna meg kétéltű járművek nélkül, amelyek egészen a partig szállíthatták rakományukat, és amelyek nem csupán a katonák tömeges szállítására voltak alkalmasak, hanem a nagyobbak harckocsik transzportálására is. Az 1944 júniusában végrehajtott partraszállásban 7000 hajó vett részt, ebből 800 szállított harckocsit. A műveletben több mint 130 ezer katonát és 50 ezer harckocsit juttattak át Angliából Franciaországba.
A történelem menetét megváltoztató hajók és kapitányok: róluk szól a Hadihajók második, nyolc részből álló évada, amely ma, augusztus 3-án 22 óakor kezdődik a Viasat Historyn.