Túl van a mélyponton már a magyar gazdaság?

Jócskán csökkent a koronavírus-járvány csúcsán a magyarok fizetőképessége, ám a gazdaságnak a fő problémát nem ez, hanem a nemzetközi kereskedelem visszaesése okozza. A második negyedévben már láthatóan megkezdődött a gazdaság visszakapaszkodása, de a válság még nem mindenki számára ért véget.

Bár a tavalyihoz képest még mindig sokkal rosszabbul állunk, negyedéves összehasonlításban láthatóan javultak a magyar lakosság pénzügyi mutatói az első negyedév óta – derült ki az Intrum második negyedéves fizetőképességi indexéből (IFI). Az Intrum, Európa és Magyarország vezető követeléskezelő vállalata, illetve  a GKI Gazdaságkutató Zrt. a múlt hónapokban felmérésekben is vizsgálta a lakosság pénzügyi körülményeit. Az IFI olyan mutatók alapján készül, mint a jövedelmek mértéke, az adósságállomány, a megtakarítások és a háztartási fogyasztás.

Az Intrum Fizetőképességi Index értéke 2020 áprilisában érte el a mélypontot, akkor 18,9-re zuhant, ami a múlt 5 év legalacsonyabb értéke volt. Ezt követően ismét emelkedni kezdett, ahogy megszűntek a koronavírus-járvány miatti korlátozások. A második negyedév végére, júniusra már a 37-es értékig kapaszkodott fel.

„Az IFI második negyedéves növekedése elsősorban a lakosság javuló pénzügyi várakozásainak köszönhető, mely egybe vág a konjunktúra-indexekben tapasztalt növekedéssel – mondta Deszpot Károly, az Intrum Magyarország értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója. – Vagyis a hazai háztartási várakozások egyre inkább kedvezőek, a várakozások pedig hatással vannak a fogyasztói és megtakarítói döntésekre.”

A veszélyhelyzet végével javulni kezdett a fogyasztói bizalom Magyarországon, de a felmérés alapján a lakossági fogyasztás a járvány csúcsán sem esett látványosan, annak ellenére, hogy a családok nagy részének csökkentek a jövedelmei a múlt időszakban. Az Intrum előző európai fogyasztói fizetési jelentése szerint a magyarok mintegy 60 százalékának csökkentek a bevételei.

A múlt negyedéves, gyors növekedés ellenére a fizetőképességi index még most is látványosan elmarad a 2018–19-i, 50–60 közötti értékektől. A jövedelmek csökkenése és az emelkedő munkanélküliség továbbra is látványosan rontja a háztartások helyzetét, ezért nem valószínű, hogy a fizetőképesség még az év végéig visszaáll a tavalyi szintre.

Bár papíron (az egész évet tekintve) mintegy 8 százalékkal nőttek az órabérek, az szja-adatokból az látszik, hogy tömegeket érintettek a létszámcsökkentések, kényszerszabadságolások, rövidített munkaidők. A GKI felmérése alapján az látható, hogy a foglalkoztatottak hetede kevesebbet dolgozhatott a múlt fél évben.

A magyar gazdaság szerkezete miatt az ország (és a lakosság fizetései, munkalehetőségei) erősen függ az exporttól és az uniós piacoktól. Jelenleg ez az egyik tényező, mely nehezíti a válságból kilábalást, hiszen a COVID-járvány hatására a nyugati piacok jellemzően bezárkóznak, az áruszállítás nehezedik, és az államok válságkezelő programjai a hazai termékek vásárlását támogatják. A helyzetet jól mutatja, hogy a magyar régiók közül azokban volt a legnagyobb a gazdasági visszaesés (a nyugati és központi országrészben), amelyek a leginkább integrálódtak az európai piacra.

A koronavírus-járvány közvetett és közvetlen hatásai, valamint az amúgy is lassuló gazdasági konjunktúra miatt az év második felében már várhatóan nem emelkedik látványosan, akár csökkenhet is a lakosság fizetőképessége, függetlenül attól, hogy bekövetkezik-e a koronavírus második hulláma.

A múltban az Intrum Fizetőképességi Indexével sokszor együtt mozgott a magyar GDP grafikonja, ezért a mutató jó támpont a GDP-előrejelzések elkészítéséhez. A pénzügyminisztérium júliusi becslése szerint az idei második negyedévben mintegy 10 százalékkal eshetett vissza a magyar gazdaság teljesítménye az előző év azonos időszakához képest.

Az IFI alapján a lakossági fizetőképesség nagyjából a tavaszi hátrány mintegy felét dolgozta le, várhatóan hasonló pályát ír le a GDP is a következő negyedévben. Pontos előrejelzést azonban továbbra is nehéz készíteni, hiszen ehhez azt kéne megjósolni, lesz-e második hulláma a koronavírusnak. Jövőre viszont már csaknem minden elemző gazdasági fellendülést jósol, ami a magyar háztartások pénzügyeit is pozitívan érintheti.

„Bár a mélyponton valószínűleg túl van a magyar gazdaság, régiónként és vállalatonként eltérő léptékű lehet a visszakapaszkodás, vagyis nem mindenki érzékeli majd úgy, hogy már kifele megyünk a válságból – mondta Deszpot Károly. – Az Intrum vállalati felmérése szerint a magyar cégek jórésze megnövekedett kintlévőségekkel küszködik. A likviditási problémák sok vállalatnál létszám-csökkentésekhez vezethetnek, ez a lakossági fizetőképességet is negatívan érintheti.”