A világon egyedülálló patológiai-anatómiai gyűjtemény a bécsi Narrenturmban

Kis híján évtizedig tartott felújítás után újra megnyílt a bécsi Narrenturm. A torony földszintjén a világon egyedülálló patológiai-anatómiai gyűjtemény látható. A 14 ezer kiállítási tárgyat felölelő tárlatot szakorvosok segítségével dolgozták át, most már nem csupán orvosoknak szól. (A nyitó képen: a bécsi Narrenturm a felújítás után © NHM / Alice Schumacher.)

Az 1971 óta az egykori elmegyógyintézetben, a bécsi Narrenturmban őrzött patológiai-anatómiai gyűjtemény több mint kétszáz éve szolgálja a különböző betegségek dokumentálását és kutatását. Számos bajnak olyan megjelenési formáját is őrzik ott, amely a modern orvostudománynak köszönhetően ma már ebben a formában nem létezik, ekként nem is találkozhatnak velük az orvosok, orvostanhallgatók.

A Narrenturmban látható kiállítás a betegségtanba és a patológia történetébe enged betekintést, és most már nem csak szakembereknek szól.

A kiállítás átdolgozásakor nagyon ügyeltek arra, hogy mindvégig megtartsák a tudományos jelleget és ne a szájtátva bámészkodó katasztrófaturistákat szolgálják ki. A kiállítási tárgyak a betegségekről és a kezelési lehetőségeikről szólnak, nem pedig azokról az emberekről, akik szenvedtek tőlük. Éppen ezért minden egyes kiállított darab mellett ott a betegség részletes leírása, magyarázata, a látogatóknak pedig még arra is lehetősége van, hogy a kiterjesztett valóság segítségével akár a saját testükbe is belekukkantsanak.

A tizenkilenc termet felölelő tárlat azt is megmutatja, miként változott az emberek kapcsolata a testükkel, a szervezet múlandóságával, ekként a kiállítás egyben lehetőség is arra, hogy a társadalom átértékelje az elmúláshoz való viszonyát. – A kiállítás csak erős idegzetűeknek való, kisgyerekek számára nem alkalmas program.

A bécsi Narrenturmot (= bolondok tornyát) II. József (1780–90) megbízásából építették 1784-ben, hogy ott ápolják a pszichésen eltérő viselkedésű embereket. Ez volt a világon az első olyan intézmény, amelyet kifejezetten arra a célra hoztak létre, hogy megpróbálják emberségesen gyógyítani a lelki és elmebetegségeket, és ne csak egyszerűen elzárják a betegeket a társadalomtól.

A patológiai-anatómiai gyűjteményt helyhiány miatt, 1971-ben költöztették át a Narrenturmba, majd az intézmény 1974-ben múzeumi státuszt kapott. Az állami intézményt 2012-ben integrálták a Bécsi Természettudományi Múzeumba, akkor kezdték meg a műemlékvédelem alatt álló épület felújítását. A felújítási költségeihez az osztrák állam több, mint hétmillió euróval járult hozzá.