Előkerült egy könyv, amolyan „írd meg magad „családtörténet, jegyezd fel, ki kicsoda, kire, mire emlékszel kérdezz-felelek, még karácsonyra kaptam, akkor elkezdtem kitölteni, persze abbamaradt a dolog. Most előbújt, gondoltam folytatom. Volt-e híres ember a családban, hangzik a kérdés. Nagyon sokáig úgy tudtam, hogy nincs, mert senki sem beszélt róla, aztán úgy húszéves koromban az apai nagymamám Pölöskén elkezdte emlegetni a „Deák bábit”. Kérdeztem, hogy ő kicsoda, hát Deák Ferenc unokahúga, több mint 100 évet élt, ő a szépmamád.
– Mama találkozott vele, ismerte?
–Persze, beszédes asszony volt, még idős korában is, úgy emlegette ” a haza bölcsét” jó zalai tájszólásban, hogy: „A Ferkó, ja, hát a Ferkó csak urizányi szeretett, meg politizányi szeretett, dógoznyi a Ferkó sóse szeretett…”
Ebből is látszik, hogy tényleg senki sem lehet próféta a saját családjában!
A dolog ennyiben is maradt, a parti mama, – azért ez volt a neve, mert egy dombon laktak, Zalában pedig a domb az ugye part -, hamarosan elment, én pedig nem kutakodtam tovább, bár amikor a Kossuth Rádió főszerkesztője lettem, akkor az íróasztalom fölé kitettem egy Deák képet…
2003-ban a Deák bicentenáriumon, Deák Ferenc születésének kétszázadik évfordulójára kitaláltam, hogy össze kellene hívni a Deák-rokonságot, – száz évvel korábban volt hasonló összejövetel. A Kossuth Rádióban, az akkori Napközben című műsorban elmondtam az ötletet, és már adás közben telefonált a söjtöri polgármester asszony, hogy ők vállalják a házigazda szerepét.
A találkozóra több mint negyvenen jöttek el, érkeztek külföldről is rokonok, így Bajorországból Deák László, aki egyébként a lazarénus lovagok, a Szent Lázár lovagrend képviselője volt Budapesten.
Később ő szervezte meg azokat a sétákat március tizenötödikére, ahol a Kossuth és a Deák nemzetség-rokonság tagjai a Kerepesi temetőben együtt emlékeztek meg 1848-ról. Az ötletet Mádl Ferenc is támogatta… Eredetileg úgy volt, hogy a Batthyány és a Széchenyi leszármazottak is jönnek, de betegség miatt lemondták a dolgot. A temetőben kinyitották a mauzóleumokat, egyszer még Dévai Nagy Kamilla is eljött, gitározott, énekelt, szép emlékezés volt és szép emlék maradt.
A söjtöri találkozón sokat emlegették Hertelendy Annát, (1744-1803), aki 1757. augusztus 28.án ment férjhez kehidai Deák Gáborhoz (1730-1788), vagyis Deák Gábor és Hertelendy Anna Deák Ferenc, a „haza bölcse” apai nagyszülei voltak. Anna egy igen nagy vagyon egyetlen örököse volt, és Mária Terézia korának híres szépsége. A művelt, latinul jól beszélő felvilágosult asszony a negyedik gyermek születése után, igen fiatalon megszökött Nyitrára az egyik rokonával, Uzovics Ferenccel. Onnan Bécsbe majd Párizsba utazott, pazarló élete miatt nagy adósságot halmozott fel. Akkor, amikor a kehidai birtok évi jövedelme 800 forint volt, több mint 60 ezer forintos adósságot hozott össze.
A Deák család évtizedeken át próbálta visszafizetni az adósságot, de nem sikerült, így azt Széchenyi fizette ki, az övé lett a birtok. Széchenyi azt mondta Deák Ferencnek, hogy neked életjáradékot adok, mert túl jószívű vagy és a pénzt elosztanád, menj vissza Pestre és kezdj újra politizálni. Így költözött vissza Pestre Deák Ferenc, bérelt két szobát az Angol királynőben és hozta létre a kiegyezést.
Söjtörön, 2003-ban a jelenlévő rokon nők nyomdafestéket nem igazán tűrő kifejezésekkel úgy szidták Hertelendy Annát, mintha el sem telt volna az a 240 év…
A Duna TV-nek filmet is készítettünk, András Ferenc volt a rendező, – szegről-végről anyai ágon szintén rokon -, és a film készítése közben derült ki, hogy a Deák nemzetség a Dunántúl egyik legnagyobb nemesi nemzetsége volt, és Móricz Zsigmond róluk vette az ötletet a Rokonok című könyvhöz…
Anyaggyűjtés közben még valami előkerült: Deákot az 1850-es években kirabolta két betyár, elvitték az ezüstöt. Nem sokkal után a betyárokat elfogták, és fölkötötték. Az egyiket úgy hívták: Kulics. Nos, anyai ágon Kulics a családnév, zalai a család, apai ágon ott a Deák rokonság, az ezüst pedig nincs meg…
https://wooland.blog.hu/2019/03/26/kettos_kiegyezes
https://wooland.blog.hu/…/hogyan_segitette_elo_egy…
https://wooland.blog.hu/…/a_magyar_sikertortenet_a…
