Szülői engedély, életkor-ellenőrzés, platformfelelősség: így szigorodhat a közösségi média

Az Európai Unióban egyre közelebb kerülhet a közösségi média korhatárhoz kötése: a tervek szerint a legfiatalabb gyerekek hozzáférését erősen korlátoznák, a 13–16 éveseknél szülői engedélyhez és megbízható életkor-ellenőrzéshez kötnék a használatot, a platformokat pedig nagyobb felelősség terhelné az addiktív és a kiskorúakra veszélyes működési módok miatt.

Az Európai Unió újabb lépésre készül a gyermekek online védelmében: az Európai Bizottság a nyár után olyan javaslatokat terjeszthet elő, amelyek korlátoznák a kiskorúak közösségimédia-használatát, és a mostaninál nagyobb felelősséget tennének a platformokra.

A vita középpontjában nem egyszerűen az áll, hogy a gyerekek mikortól regisztrálhassanak a közösségi oldalakra, hanem az is, hogy a szolgáltatók bizonyítani tudják-e: felületeik életkornak megfelelőek és biztonságosak.

A Bizottság mellett működő szakértői testület 2026 júliusában mutatta be jelentését a gyermekek online biztonságáról. A testület egy közös uniós korhatár lehetőségét, az életkorhoz igazított hozzáférést, valamint a közösségi média, a videojátékok, az üzenetküldő alkalmazások és a mesterséges intelligencián alapuló eszközök kockázatait vizsgálta. Ursula von der Leyen bizottsági elnök szerint európai szintű lépésre van szükség; a Bizottság a jelentés ajánlásai alapján készül további javaslatokra.

A most körvonalazódó irány több elemből áll. A 13 év alatti gyerekek hozzáférését a szakértői javaslatok alapján csak szigorú korlátok között, időben korlátozva és felnőtt felügyelettel engednék, amíg a szolgáltatók nem tudják igazolni, hogy a rendszerük biztonságos. A 13 év feletti tinédzserek esetében fokozatos, életkorhoz igazított hozzáférésről van szó, nem feltétlenül teljes tiltásról. A politikai vita ugyanakkor egyre inkább a 16 éves korhatár felé mozdult el.

Az Európai Parlament már 2025 novemberében nagy többséggel elfogadott egy nem kötelező erejű állásfoglalást, amely szerint uniós szinten 16 évhez kellene kötni a közösségi média, a videómegosztó platformok és az MI-társak használatát. A 13 és 16 év közöttiek csak szülői hozzájárulással férhetnének hozzá ezekhez a szolgáltatásokhoz. Az EP emellett a kiskorúaknak szóló addiktív funkciók, például a végtelenített görgetés, az automatikus lejátszás, a jutalmazó mechanizmusok és az aktivitásalapú ajánlórendszerek visszaszorítását is sürgeti. Forrás: Európai Parlament

A szabályozás egyik kulcskérdése az életkor ellenőrzése. A Bizottság már kidolgozott egy uniós életkor-ellenőrzési megoldást, amely 2026 áprilisára vált használatra kész prototípussá. Ennek célja, hogy a felhasználó igazolhassa például azt, hogy elmúlt 18, 16 vagy 13 éves, anélkül, hogy a platformnak további személyes adatokat kellene átadnia. A rendszer illeszkedne a későbbi európai digitális személyiadat-tárcákhoz is. Forrás: Európai Bizottság

A Bizottság már meglévő, a digitális szolgáltatásokról szóló rendelethez kapcsolódó iránymutatásai is ebbe az irányba mutatnak. Ezek a kiskorúak fiókjainak alapértelmezett privát beállítását, a káros ajánlórendszerek mérséklését, a blokkolási és jelentési eszközök javítását, az autoplay és a push értesítések korlátozását, valamint a loot boxokhoz és manipulatív kereskedelmi gyakorlatokhoz kapcsolódó kockázatok kezelését javasolják.

A társadalmi nyomás is jelentős. A Bizottság 2026. július 13-án közzétett Eurobarométer-felmérése szerint az európaiak nagy többsége szigorúbb fellépést vár a gyermekeket érő online kockázatokkal szemben. A válaszadók 71 százaléka a zaklatást, 70 százaléka az online behálózást és szexuális kizsákmányolást, 69 százaléka a káros tartalmakat és ugyanekkora arányban a gyermekek személyes adatainak visszaélését tartja kiemelt veszélynek. Az addiktív platformtervezést 60 százalék nevezte meg kockázatként.

Magyarországon a kérdés különösen érzékeny, mert a gyerekek jelentős része már a hivatalos platformkorhatárok előtt belép a közösségi médiába. Az NMHH 2025-ös médiapiaci jelentése szerint a 7–16 évesek 46 százaléka naponta látogat közösségimédia-oldalakat. A 13–14 éveseknél ez az arány 69 százalék, a 15–16 éveseknél 82 százalék. A kutatás szerint a gyerekek csaknem 60 százaléka már 10 és 12 éves kora között regisztrált legalább egy közösségimédia-platformra.

A magyar politikai álláspont nyilvánosan legkonkrétabban a TISZA Párt európai parlamenti munkájában jelent meg. A párt közlése szerint Dávid Dóra EP-képviselő társszerzőként és témafelelősként vett részt az Európai Néppárt online gyermekvédelmi javaslatcsomagjában. A TISZA 16 év alatt szülői engedélyhez kötné a közösségimédia-regisztrációt, megbízható életkor-ellenőrzést sürget, tiltaná a kiskorúak profilozását, a gyermekeknek célzott reklámokat, valamint a szerencsejáték-szerű videojátékos megoldásokat.

Ez az álláspont nem az ausztrál típusú teljes tiltást helyezi előtérbe, hanem a szülői hozzájáruláson, technológiai ellenőrzésen és platformfelelősségen alapuló modellt. A különbség nem pusztán jogtechnikai: a tiltás elsősorban a hozzáférést zárná ki, míg az uniós és magyar EP-s irány inkább azt mondja ki, hogy a szolgáltatóknak kell biztonságosabbá tenniük a digitális környezetet, és nem hagyhatják a szülőkre vagy a gyerekekre a kockázatok kezelését.

A legfontosabb nyitott kérdés az, hogy a Bizottság végül jogszabálytervezetet, ajánlást vagy a meglévő DSA-szabályok szigorúbb végrehajtását választja-e. Ha kötelező uniós szabály születik, azt az Európai Parlamentnek és a tagállamokat képviselő Tanácsnak is jóvá kell hagynia. Így a közösségimédia-korhatárból rövid távon még nem lesz automatikusan alkalmazandó szabály, de a politikai irány egyértelmű: Európa a gyerekek online jelenlétét a mostaninál szigorúbban, ellenőrizhetőbben és a platformokat jobban számon kérve akarja szabályozni.

Forrás: digital-strategy.ec.europa.eu, europarl.europa.eu, english.nmhh.hu, digital-strategy.ec.europa.eu, Európai Bizottság, nmhh.hu.