A miniszter úgy fogalmazott: az a benyomása, hogy a hallgatók még nem hallják ezt a hangot, és vannak olyan külső tényezők, amelyek segítik őket abban, hogy ne is hallják, és megpróbálnak ebbe a párbeszédbe „beleállni”.
Hozzátette: voltak olyan tagjai a delegációnak, akiket meghívtak, és szívesen beszéltek volna szakmai kérdésekről, és voltak olyanok is, akiket nem hívtak, de elmentek, és abban voltak érdekeltek, hogy szakadjanak meg minél előbb a tárgyalások. Ezt sikerült is elérniük – állapította meg Balog Zoltán aki bízik benne, a diákok minél előbb visszatérnek a tárgyalóasztalhoz. Közlése szerint a rektori konferenciával folyamatos a párbeszéd.
Kiemelte: elképzeléseik szerint egy felülről nyitott rendszerben azok, akik meglépnek egy minőségi ponthatárt, bekerülnek majd az egyetemre, főiskolára.
Azt mondta, miniszterként és emberként is felelősséget vállal azért, hogy az elmúlt évi 37 182 állami finanszírozású hallgatóval szemben jövőre legalább negyvenezer diák tanulhasson majd ilyen keretek között, ebben benne van az alap, az egységes osztatlan képzés és a felsőfokú szakképzés is. Erre szerdán a kormány rendeletben is kötelezettséget vállal majd – hangsúlyozta.
Balog Zoltán szerint egyetlen pont maradt nyitva a hatpontos követelések közül, a hallgatói szerződések ügye. Szeretnék, ha tovább beszélnének erről – közölte, megjegyezve: a diplomába fektetett pénzért valamilyen módon helyt kell állni.
Kérdésre válaszolva azt mondta: „részösztöndíjra van lehetőség, de mi ezt nem tervezzük”, teljes ösztöndíjat szeretnének adni azoknak, akik megfelelnek a minőségi feltételeknek.
Arról, hogy lesz-e a kapacitás függvényében elegendő hely az intézményekben, azt mondta: kapacitásprobléma általánosságban biztosan nem lesz. Bizonyos szakon, mint orvosképzés lehet, de Magyarországon a felsőoktatásban százezer fiatal elfér. Súlyos akadály lehet ugyanakkor, hogy egyre kevesebben érettségiznek – jegyezte meg.
A miniszter a szerdán várható kormánydöntéseket nem kívánta részletezni, azt mondta: az ő előterjesztésük arról szól, hogy felülről nyitott rendszer legyen, és kitért arra, hogy a hallgatói szerződés konkrét formájában lehetnek bizonyos kivételes esetek. Példaként említette, ha valaki azért szakítja meg a tanulmányait, mert külföldi ösztöndíjat kap, vagy mert gyermeket vállal.
Az nem változik, hogy lesz egy minőségi pontszám, ami egyetemenként, főiskolánként és szakonként változik, ezt az intézményekkel együtt határozzák meg.
A diákok sztrájkra vonatkozó kezdeményezésére azt mondta: nem érti, pontosabban nem szeretné érteni. „Azt látom, hogy komoly érdekek fűződnek ahhoz, hogy minél több vélt vagy valós elégedetlenséget összetereljenek, és ebbe a diákokat is bevonják” – fogalmazott, hozzátéve: ezt tudomásul veszi, ez már masszív pártpolitika.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája 17 óra 17-kor a következő levelet juttatta el az Infovilág – a hiteles hírportál szerkesztőségébe:
„A pontos tájékoztatás érdekében a következőkről számolunk be a HÖOK és a kormány mai találkozójával kapcsolatosan:
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának Elnöksége a mai napon eleget tett Balog Zoltán miniszter meghívásának. Nagy Dávid, a HÖOK elnöke a feszült hangulatú megbeszélés kezdetén kijelentette, konkrétumok híján nem tárgyalni és megállapodni érkezett az elnökség, hanem kérdéseket feltenni, hiszen részletes előterjesztés hiányában nem lehet érdemi egyeztetést folytatni.
Balog Zoltán miniszter a beszélgetés kezdetén formaságra hivatkozva kifogásolta a HaHa képviselőjének jelenlétét, amellyel kapcsolatban Nagy Dávid jelezte, hogy a civilek delegáltjának részvétele a HÖOK kifejezett kérése.
A beszélgetés a keretszámok témájával indult, de az sajnos már az elején parttalanná vált, hiszen semmilyen konkrétumról nem esett szó. A HÖOK igyekezett felhívni a jelenlévők figyelmét arra, hogy a döntés nem volt megfelelően előkészítve, illetve az egyeztetések hiányára és az időpontra, amely hátrányosan érinti a pályaválasztókat.
Külön témaként került elő a Diákhitel 2., amely kapcsán Domján Zsolt elnökségi tag statisztikai adatokkal támasztotta alá, komoly problémák vannak a rendszerrel. Kiss Dávid kérdést tett fel a hallgatói szerződéssel kapcsolatban, majd újból ismertette, hogy a HÖOK miért nem ért egyet a hallgatók röghöz kötésével, külön kiemelve az Alkotmánybíróság korábbi döntését és az Európai Bizottság kifogásait. A felvetésekre, sajnos, nem érkezett valós válasz.
A HÖOK két hangsúlyos kérdésére – a kormány hajlandó-e változtatni a jelenlegi helyzeten, illetve a hallgatói szervezetek javaslatait beleépíteni felsőoktatási koncepciójába – nem kapott érdemleges választ. Ezért annak reményében, hogy a lehető leghamarabb megismerheti a tényleges terveket és azok részleteit, amelyek mentén a tárgyalások folytatódhatnak, megköszönte a miniszter meghívását és a tájékoztatást.