Az Európa Tanács kezdeményezésére ma van az adatvédelem napja; ez alkalomból szakmai szervezetek fölhívják a figyelmet az információszabadság problémás területeire. Az adattörléssel foglalkozó Blancco cég is felmérte, hogy mi történik az újraértékesített okostelefonokon tárolt adatokkal hazánkban.
Az 1200 személy megkérdezésével folytatott, a 18‒59 éves korosztályra reprezentatív felmérés eredményeiből kiderült, hogy 37 százalék vagy eladta az addig használt mobiltelefonját (ez minden ötödikkel előfordul), vagy elajándékozta (minden hatodik), vagy visszaadta munkáltatójának (minden ötvenedik).
Azok közül, akik túladtak már legalább egy használt mobilon, a legtöbben névjegyeket (62%), fényképeket (54%) és sms-üzeneteket (51%) tároltak a készüléken, mielőtt az másé lett. Minden húszadik naptár-bejegyzéseket, minden tízedik e-maileket is őrzött rajta. A megkérdezettek harmada nyilatkozott úgy, hogy semmilyen adatot sem tárolt megunt készülékén. Valószínűleg azért is ilyen magas ez az arány, mert sokan a névjegyeket és üzeneteket, szinkronizált postafiókot nem tekintik a telefonon tárolt adatnak.
Azok, akik túladtak már legalább egy mobilon, az adatokat általában egyesével törölték. Ez a leggyakoribb módja a készülék kitakarításának kortól és nemtől függetlenül. A használók harmada alkalmazta a készülék gyári visszaállítását, ez a második leggyakoribb módszer, különösen a 30 évesnél fiatalabbak körében. A Blancco szakértője arra hívja fel a figyelmet, hogy a legelterjedtebb, az Android operációs rendszer esetében a gyári visszaállítás ellenére is könnyen újra láthatóvá, használhatóvá tehetők az adatok mind a készülék belső memóriájából, mind pedig a memóriakártyáról.
Éppen ezért mindenekelőtt a vállalatok és az állami szervezetek számára tanácsolja a szakértő, hogy megbízható és jegyzőkönyvezett módszerekkel semmisítsék meg a telefonok adatait, mielőtt túladnának a készülékeken. A magánhasználóknak a Blancco azt tanácsolja, hogy csak olyan boltban, szolgáltatónál számíttassák be az új készülék vételárába a használt telefonjukat, ahol igazolást kapnak arról, hogy a készüléket szakszerűen „fertőtlenítették”.
A legrosszabb azonban, ha valaki semmit nem tesz a készüléken tárolt adatokkal, mielőtt eladja vagy elajándékozza. A használók 6 százaléka mégis így szabadul meg készülékétől, és ez az arány hasonlóan magas minden korcsoportban, nemtől és iskolai végzettségtől függetlenül.
Ennél sokkal jobb döntés, ha a régi készüléket inkább megtartjuk. Ezt a használók több mint fele (53%) választotta már. Ahogyan azonban a telefonok értéke növekszik, egyre valószínűbb, hogy a használt eszközt még viszonylag jó pénzért lehet értékesíteni, és így probléma az adatok törlése is.
A Bernstein intézet szerint 2018-ra már 257 millióra nő az újra értékesítendő használt mobiltelefonok száma a világon, és ezek jó része a nyugati országok felől vándorol majd a kevésbé fejlett piacok felé. Ezáltal megsokszorozódil az adatvándorlás kockázata, ami ellen csak úgy lehet védekezni, ha a pc-k felvásárlásához hasonlóan az államok jogszabályban kötelezik a használt mobilokkal foglalkozó kereskedőket az újraértékesítés előtti biztonságos és bizonyítható készülékfertőtlenítésre.