A légúti szűkülettel járó betegség, a Chronic Obstructive Pulmonary Disease (COPD) orvosi szakkifejezése krónikus, obstruktív tüdőbetegséget jelent. Vagyis a légúti áramláscsökkenés a tüdőben kóros gyulladást okoz, ami szöveteket károsító gázok és részecskék – tehát lényegében a dohányfüst – hatására alakul ki. Bár a COPD a tüdő betegsége, viszont a szervezet egészét érintő elváltozások is kísérik. Kialakulásának leggyakoribb oka a dohányzás.A COPD népbetegség, hazánkban legalább hatszázezer embert, elsősorban dohányost érint. Az eddigi felmérések alapján a 3–3,5 millió magyarországi dohányos 15 százaléka küzd a betegséggel. Részben az ő tájékoztatásukra és a dohányzás „eredményeképpen” fellépő fenyegető betegség terjedésének megelőzésére alakult meg hét éve az Oxigénnel Kezeltek Közhasznú Egyesülete (OKKE).

A múlt években drámai változás zajlik le a hazai dohányzási szokásokban. Bár megjelentek olyan hírek, hogy csökken a magyar dohányosok száma, igazából csak az elszívott cigaretták száma csökkent a dohányzók szokásainak megváltozása miatt.

Ahogy emelkedett a („dobozos”) cigaretta ára (és/vagy csökkent az érintett jövedelme), úgy fordultak a dohányzók az egyre olcsóbb megoldások felé. Évek óta folyamatosan emelkedik a sodrós dohány piaci részesedése a dohánytermékek piacán, és immár legalább minden negyedik szál elszívott cigarettát kézzel készítik. A változás immár bárki számára feltűnő, hiszen a dohánytermékeket árusító helyeken immár „jól láthatóan” szerepelnek a különféle vágott dohánytermékek, a megjelenő nagy (akár egy kilós) kiszerelésekről már nem is szólva. E trendnek hosszú távú következményei, így a COPD kialakulásához történő „hozzájárulásuk” kiszámíthatatlan.

Napjainkban több cikk is megjelent az egészséget károsító élelmiszer- és egyéb készítmények adójának lehetséges emeléséről. Az OKKE értetlenül figyeli, hogy a sodrós cigi adótartalma lényegesen alacsonyabb, és kevésbé emelkedik, mint a dobozosé, miközben folyamatosan arról lehet hallani, hogy nincs elegendő pénz az egészségügyre. A magyar állam meglepő módon „adókedvezményekkel” preferálja azt, ami hosszabb távon károsabb, így költségesebb is, miközben az egészségügyre fordítható többlet bevételekről mond le. Ha a parlament elé kerül bármiféle jövedéki adóemelés, annak elengedhetetlen része kell legyen a sodrós dohány „adókedvezményének” megszüntetése. 

A kézi készítésű cigarettával negyedével több füst jut a tüdőbe, ráadásul a dohányosok ilyenkor jellemzően nem használnak füstszűrőt, így a füst mindenféle minimális szűrés nélkül kerül a tüdejükbe. A dobozos cigi tartalma ellenőrzött, a nikotin, kátrány és szénmonoxid kibocsátás kötelezően szerepel a dobozokon, a sodrós dohányt szívóknak viszont fogalmuk sincs arról, hogy mennyi káros anyagot visznek be a szervezetükbe. 

Nem mindegy tehát, hogy hogyan, mit és mennyit dohányzunk. A lehető legjobb megoldás természetesen, ha egyáltalán nem is kezdjük el, illetve ha már dohányzunk, akkor szokjunk le e káros szenvedélyünkről. Az esetek 80–90 százalékában a COPD megelőzhető lenne a dohányzás elhagyásával, vagy ha nem is szoknának rá az emberek. Felmérések szerint tízből hét dohányos szeretne leszokni a káros szenvedélyéről, de ehhez segítségre van szüksége, így ne szégyelljen problémájával szakemberhez fordulni!