A brüsszeli Le Soir megfogalmazása szerint Ukrajna nyugati támogatását illetően az elmúlt hetekben elsötétedett a látóhatár. Az Egyesült Államok késlekedik a pénzügyi támogatással. Az európai diplomáciát, politikát és médiát a közel-keleti helyzet uralja, és a jelek szerint az idő Oroszországnak dolgozik. Még azok a megígért források is váratnak magukra, amelyeket az Európai Unió helyezett kilátásba az ukrán költségvetés rendbetételére, illetve a katonai beszerzések céljára.
Mindezt figyelembe véve, az Ukrajnával való szolidaritás bármiféle megnyilvánulását üdvözlik Kijevben – kommentálja a lap Charles Michel belga politikusnak, az Európai Tanács – vagyis az uniós tagországok csúcsvezetői testülete – elnökének a kijevi látogatását. Az utazást hivatalosan ünnepi megemlékezéshez – a kijevi főtéren, a Majdanon kirobbant forradalomnak, a Moszkva-barát Janukovocs-rezsim bukásához vezető folyamat kulcsfontosságú eseményének a tizedik évfordulójához – igazították. 2013. november 21-én azért lepték el a felháborodott emberek az ukrán főváros központját, mert Janukovics nem volt hajlandó aláírni az EU-val kidolgozott társulási egyezményt.
A maga prózaiságában azonban ennél is relevánsabb most az a semennyire sem kerek szám, hogy Michel az Ukrajna elleni orosz invázió 635. napján érkezett Kijevbe. Az ukrán vezetés azt reméli, hogy december közepén az EU-csúcson zöld fényt kap tagállamoktól az unióhoz való csatlakozást célzó tárgyalások megkezdése. Emellett Ukrajna további katonai, pénzügyi és humanitárius segítséget vár saját ellenoffenzívájához, az ellenállás folytatásához és az újjáépítéshez. Charles Michel vizitje, amelynek célja, hogy biztosítsa Kijevet a támogatás töretlenségéről, voltaképpen egy látogatássorozat része – írja a Le Soir, és kitér arra, hogy a minap járt az ukrán fővárosban Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter, előtte pedig nem sokkal David Cameron, az új brit külügyminiszter.
Arról, amit a belga lap csak annyiban érint, hogy továbbra is váratnak magukra a beharangozott uniós támogatási összegek, az EurActiv brüsszeli hírportál jóval részletesebben ír. Emlékeztet arra, hogy a 20 000 millió eurós katonai támogatási csomag terve ellenállással találkozott több tagállam részéről, és minden bizonnyal alaposan át kell dolgozni. Emellett Magyarország – Ukrajnával szemben támasztott külön kétoldalú követelései jegyében akadályozza a legutóbbi, 500 millió eurós részlet átutalását az uniós kasszából azoknak a tagországoknak a javára, amelyek katonai eszközöket szállítanak Ukrajnának. Közben – teszi hozzá az EurActiv – úgy látszik: az EU nem lesz képes teljesíteni azon ígéretét, hogy a jövő márciusig egymillió további lőszert juttat Kijevnek.
A brüsszeli portál „félsikernek” nevezi az eddigi ukrán ellenoffenzívát, és megállapítja, hogy a harcok most holtpontra jutottak. Európa és az Egyesült Államok – olvasható a cikkben – egyre inkább tart attól, hogy Ukrajna a télen rövid távon elérhető területi nyereségek céljából tesz majd erőfeszítéseket, ahelyett, hogy megszilárdítaná védvonalait az oroszokkal szemben.
Közben Európa az amerikaiak miatt is aggódik: ha Washington nem tud kieszközölni a törvényhozástól további támogatást Ukrajna számára, akkor kicsúszhat a talaj Kijev lába alól.
Röviden még két írásról. Az osztrák Die Presse egyik cikke arról szól, hogy a jobboldali nemzeti irányzatú magyar kormány 2010 óta alaposan felforgatta a magyarországi viszonyokat, és ez alól a bankszektor sem kivétel. Az osztrák szerző szerint Orbán Viktor saját alvállalkozóivá tette a bankokat. Már 2010-ben elkezdte kiszívni a pénzt különadók formájában a külföldi tulajdonú pénzügyi szolgáltató intézetekből – nem csupán bankokból, hanem biztosítótársaságokból is –, miközben a hazai pénzintézetekkel nagyvonalúan kivételt tett. A Die Presse szerint a Raiffeisennél úgy fogalmaztak, hogy a magyar kormány önkiszolgáló üzletnek tekinti a bankokat, a CIB pedig egyenesen rémálomról beszélt. Eközben az OTP-vel látványosan kivételeztek, sokkal kevesebb bankadót kellett fizetnie, mint a külföldi bankok magyarországi leányvállalatainak.
A Politico amerikai portál európai kiadása arra figyelt fel, hogy két, magyar, kormánypárti európai parlamenti képviselő – a fideszes Deutsch Tamás és a KDNP-s Hölvényi György – konferenciát hirdetett meg az EP strasbourgi székházába arról, hogy miként lehet küzdeni az oktatás eszközeivel az antiszemitizmus ellen. Három EP-képviselő azonban – a liberális Karen Melchior és Maria Soraya Rodríguez Ramos, valamint a zöldpárti Margrete Auken – válaszlevelében rendkívül megtévesztőnek minősítette a meghívást, idézem:
„tekintettel az Orbán-kormány gyenge teljesítményére, ami az antiszemitizmus ellen a saját hazájában való tényleges küzdelmet illeti”.