A lengyel vezetés azt állítja, hogy külföldi kormányok, európai intézmények és nemzetközi sajtóorgánumok be akarják feketíteni az országot, méghozzá a legyőzött liberális ellenzék közbenjárására. A Jog és Igazságosság, amely a bankokra kivetett különadó után hasonló terhet akar bevezetni a javarészt szintén külföldi kézben lévő kiskereskedelemre is, azt mondja, hogy az ország érdekeit tartja szem előtt, de nem szeretne ártani az idegen beruházóknak.
Az EU–török-megállapodás egyik ötletgazdája szerint valóra válhat az elképzelés, és a végén nem Merkel, hanem Orbán szigetelődik el a földrészen – olvasható a Die Zeitben. Az Európai Stabilitási Intézet vezetője sokat ígérőnek tartja, hogy a kancellár a múlt héten keresztül tudta vinni az elképzelését, azaz a törökök átfogó ajánlatot tettek, a görögök nem maradnak magukra, az embercsempészek elvesztik kenyerük javarészét, a tényleges menekültek biztonsághoz jutnak, az illegálisok viszont még több akadállyal kerülnek szembe.
Knaus úgy látja, hogy a siker attól függ, belátják-e az osztrákok, hogy a balkáni út lezárása csupán átmenetileg enyhíti a nyomást, mert feltételezhető, hogy hamarosan sok migráns kerüli meg Görögország felől a macedón határzárat. Nem Magyarország felé mennek, ily módon Orbán Viktor szempontjából működik a kerítés, de – és ez a siker másik feltétele – a Faymann-kormánynak bele kell mennie, hogy menekülteket fogadjon be Törökországból. Rendezett formában, korlátozott számban. Aki meg akarja menteni Schengent, az nem rendezkedhet be tartósan műszaki akadályok mögött.
Emberi jogi szervezetek azzal vádolják az Orbán-kormányt, hogy az megalázóan bánik a menedékkérőkkel, illetve a háború elől menekülőkkel, és nem tartja be velük szemben az uniós előírásokat – tudósít a Yahoo. A Helsinki Bizottság és a Cordelia Alapítvány jelentése lényeges és rendszerbeli hiányosságokat tárt fel a zárt táborokban szerzett tapasztalatok alapján. Ide tartozik, hogy a rászorulók nem kapnak lelki segítséget, illetve hogy a körülmények miatt állapotuk csak tovább súlyosbodik az őrizetben.
A Helsinki Bizottság képviselője szerint ezek a létesítmények igazából börtönök, őrökkel, kutyákkal, rácsokkal, a bent lévőket cellákba zárják, a viszonyok alulmúlnak minden normát. Gyulai Gábor azt mondja, ezt a fajta bánásmódot nem sok EU-s tagállam alkalmazza. Lehetne javítani a körülményeken, még pénz is akadna hozzá, csak éppen a politika nem akarja.
Ezeket az embereket bűnbakként mutatják fel a hazai szavazóknak és a világnak, mármint hogy Magyarország kemény hely. És úgy tűnik föl, az emberi szenvedés nem számít az Orbán-kormánynak.