A központ igazgatója, Szita Szabolcs történész professzor, az MTA doktora nyitotta meg a kiállítást; főként a Hegedűs Géza által megírt Rejtő-életutat ismertette. Rejtő életét szinte lehetetlen néhány percben elmondani, és a beszédben a hely szellemének megfelelően nagy hangsúlyt kapott az író zsidó származása. Bár Rejtő anyakönyvezett neve Reich volt, és családja, barátai egytől egyig zsidó származásúak voltak, kabaréjeleneteiben is sokszor poénkodott zsidó témákkal, ám a műveit jól ismerők tudják: egyáltalán nem volt hívő lélek (amit életmódjával is igazolt), és a vallással kapcsolatos sorai sokkal inkább a feszülettel és más katolikus kegytárgyakkal kapcsolatosak, mint az izraelita hittel, ami életében jóval kisebb szerepet kapott, mint halálában…

A kiállítás megnyitója alkalmából vetítették „A fekete múmia átka” című filmet is, amely Rejtőnek „A detektív, a cowboy és a légiós” című kisregényéből készült. A vetítés előtt a tévéfilm rendezőjével, Madarász Istivel hangzott el beszélgetés, amelyből már előre kiderült az, amit a film is sugall: Madarász saját Rejtő-képét igyekezett ebben az alkotásban megjeleníteni, ami egy sajátos felfogás, és messze esik attól a képtől, amely legtöbbünkben él.

A két részből álló kiállítást az egykori, Páva utcai imaház karzatán helyezték el. Érdekes módon Rejtőt ma szinte kizárólag ponyvaregényeiről ismerik, ám életében alig néhányan tudták csak, hogy P. Howard és Gibson Lavery azonos Rejtő Jenővel, őt elsősorban mint színpadi szerzőt és forgatókönyvírót tartották számon.

Thuróczy Gergely irodalomtörténész, Rejtő legjelesebb kutatója most azokat a plakátokat és néhány egyéb színházi emléket (kottákat, fotókat, stb.) gyűjtötte csokorba, amelyek főként Rejtő operettjeivel kapcsolatosak, és amelyek közül az „Aki mer, az nyer” aratta a legnagyobb sikert. A plakátok mellett persze jó lenne hallani is ezeket a muzsikákat, de a kiállítás keretei nem nyújtanak lehetőséget.

A pompás imaterem másik karzatán egy sokkal látványosabb kiállítást tekinthetünk meg: Korcsmáros Pál 1961–73 között készített 14 Rejtő-képregényéből néhány kockányi pazar minőségben, életnagyságú méretben tárul elénk. Az eredetileg a Füles számára fekete-fehér, tussal rajzolt kockákat Garisa H. Zsolt és Varga „Zerge” Zoltán dolgozta át káprázatosan.

A kiállításhoz a Holokauszt Emlékközpont interaktív foglalkozásokat kínál iskolásoknak, amelyek ingyenesek, ám a látogatáshoz előzetes bejelentkezés szükséges.