Mellesleg a szubvenciók egyébként is az Európa-ellenes Fideszt gyarapítják. Jan-Werner Müller rámutat, hogy a menekültválság bebizonyította: amit a földrészen már sok vezető kezd felismerni, hogy tudniillik nem sok különbség van a magyar kormánypárt és a neonáci Jobbik politikája között, bármennyire is az ellenkezőjével eteti Orbán a kívülállókat.

A magyar kormány szörnyű dolgokat művelt menekültügyben, a miniszterelnök mégis úgy gondolja, hogy nincs oka bocsánatot kérni, a magyaroknak pedig nem kell őt szégyellniük. Azt állítja, hogy csupán az európai jogot alkalmazza, és azzal házal a kontinensen, hogy le kell zárni a földrészt, és hogy a világkvóta alapján máshová kell küldeni a menedékkérőket.  Akik pártolják az álláspontját, azok a jelek szerint nem értik meg, hogy Orbán a Jobbikkal fut versenyt. A Fidesz az EPP tagja, miközben valójában az első szélsőjobbos kormányt adja a 2. világháború utáni európai történelemben. Akit foglalkoztat a demokrácia jövője az EU-ban, annak aggódnia kellene, miután bizalmasai körében Orbán kijelentette, hogy a válság egyedülálló lehetőséget nyújtott számára, mármint hogy keresztény, nacionalista demokráciával váltsa fel a földrész liberális beállítottságát.

Mindenesetre némiképp homályban maradt, hogy mit ért illiberális állam alatt. Hívei úgy magyarázzák, hogy a gazdaságot igyekszik nemzeti kézbe venni. A nacionalista ideológia egyik következménye azután, hogy a magyarok Oroszországhoz igazodnak, ugyanakkor Orbán képes pénzt kapni mindkét oldaltól.

Ám Simicska éppen a keleti nyitás miatt fordult szembe a látszólag „legyőzhetetlen” Viktátorral. Meg mert érezte, hogy cégeit kiszorítják a piacról. A kormányfő a belpolitikai kudarcok láttán nyúlt a menekültkérdéshez, de a nyáron még egyáltalán nem lehetett látni, hogy beválik-e a kampány. De a kerítés építésének megkezdésével egyre több migráns érkezett, jelenlétük már láthatóvá vált. A hatalom azonban nem engedte őket tovább, hanem hozzálátott, hogy alkalmazza az uniós előírásokat. Az üzenet az volt, hogy a megélhetési bevándorlók káoszt, sőt lehet, hogy erőszakot hoznak, még akkor is, ha a drámai budapesti jeleneteket a kormány hozzá nem értése okozta. Nem valószínű ugyanakkor, hogy az önkéntesek helytállásából politikai mozgalom alakulna ki. Az utóbbi öt évben felsült minden próbálkozás, hogy a civil társadalmat hatékonyan szembefordítsák a Fidesszel.

A Los Angeles Times írja: Egy magyar származású írónő szerint a magyarok sötét múltját idézi az, ahogyan bánnak a menekültekkel. Lásd a vízágyút és a könnygázt, meg ahogyan vagonokba zsúfolták a szerencsétlen embereket a Keletiben. Margaret McMullan ugyanakkor megrémült, de nem lepődött meg, amikor azt hallotta Orbán Viktortól, hogy az meg akarja tartani Európát kereszténynek.

A szerző, aki nemrégiben fejezte be könyvét Magyarországról, öt évvel ezelőtt vendégprofesszorként a pécsi egyetemen tanított. Indulása előtt azonban amerikai barátai arra figyelmeztették, hogy a magyarok nem túlzottan szeretik az idegeneket, inkább saját maguk körében érzik jól magukat. És itt pont erről van szó. A szakértő azután itt tartózkodása alatt megpróbálta kideríteni, mi lett a rokonaival a háború alatt: nos, a legtöbben elpusztultak a holokausztban. Közben pedig szorgalmasan járt a Bevándorlási Hivatalba, hogy bizonyítsa: nem akar itt maradni. Ugyanakkor kiderült, hogy az üknagyapja építette a pécsi zsinagógát, ahol az asszony talált egy frissnek látszó bevésést az imazsámolyon, hogy ti. szappant kell főzni a zsidókból.

Amióta Orbánt megválasztották egyre jobban támaszkodik a jobboldalra, amely egyre kevésbé ügyel az USA-ra és a demokráciára. Utóbbi túl sok munkával jár, és a magyarok túlságosan fáradtak. A pécsi diákok azonban intelligensek voltak, többen közülük szégyellik a kormányt. És meg vannak riadva, mert nem tudják, hogy mit hozhat a gyűlölet. A politikai és gazdasági helyzet egyre romlik. De azért vannak rendes emberek errefelé.

A német Amnesty International egyik szakértője jogsértőnek minősíti, ha fogva tartanák a menekülteket az újonnan létesítendő tranzit övezetekben – olvasható a német közszolgálati rádió, a Deutsche Welle honlapján. A kormány terveiből ugyanis az derül ki, hogy akár egy hétig őriznék az embereket ezekben a létesítményekben, ám ez ellentmond a nemzetközi és az európai jognak, mivel csak a legvégső esetben lehet elrendelni a menedékkérők őrizetét. Vagyis még meg kell oldani, hogy hol tartózkodjanak a kérvényezők a vizsgálat alatt, és hogy hozzájussanak a megfelelő jogi képviselethez. A szakember emlékeztet arra, hogy Magyarországon már működnek ilyen zónák, de ott az eljárás igen gyors, ám épp ezért nem túl tisztességes. A kérdés ezek után az, hogy a németek a magyarokról vegyenek példát? – kérdi a jogász.

A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!