Miért csapkodja Orbán Bident? A magyar miniszterelnök sokkal közelebb áll Donald Trumphoz, mint Joe Bidenhez. Megbánja-e majd Orbán Viktor a demokrata amerikai elnökjelölt elleni támadásokat, ha ő nyeri meg a választást? Vagy pedig ez is benne van abban, ahogy a magyar miniszterelnök kalkulál? Erre keresi a választ a tekintélyes konzervatív német lap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung térségünkkel foglalkozó tudósítója, Stephan Löwenstein.
A szerző emlékeztet arra, hogy négy évvel ezelőtt Orbán azon kevés számú kormányfők egyike volt, aki az akkor esélytelennek tekintett Trump mellett foglalt állást, és aztán jól is jött neki ez a váratlan győzelem, hízelgő figyelemre tett szert Washingtonban, még ha annak konkrét termése nem volt is olyan bőséges, miként azt talán Budapesten remélték. Miért is ne lehetne megismételni a nyerő receptet?
Az viszont első pillantásra kevéssé rajzolódik ki, hogy mi áll az Orbán táborából Biden címére érkező egész sor, részben igencsak személyeskedő támadás mögött. Tény, hogy ideológiai értelemben ellentétes oldalon állnak. De – kérdi Löwenstein – nem azt tanácsolná-e a politikai bölcsesség, hogy fogják vissza a személyes támadásokat azzal az emberrel szemben, akinek kétségkívül van egy bizonyos mértékű esélye arra, hogy a következő négy évben meghatározza az amerikai politikát?
A cikk ezután ismerteti, hogy Szijjártó Péter a minap arról beszélt: magyarázatot vár Bidentől fia ukrajnai üzleti ügyeivel kapcsolatban. Kitér arra, hogy a külügyminiszter megnyilvánulása nem volt egyedülálló, váratlan fejlemény, egy ideje ugyanis az Orbánhoz hűséges médiában durva támadások érik a demokrata elnökjelöltet, szenilisnek és rasszistának mondják, és előhozzák azt az állítást, amely szerint Biden felmenői között rabszolgatartók is voltak.
Szijjártó Facebook-videója reagálás volt arra, amikor Biden bírálta Trump külpolitikáját. „Nézze csak, mi történik Belarusztól Lengyelországon át Magyarországig” – mondta, majd azt a szemrehányást tette, hogy Trump keblére öleli a világ gazfickóit, és ez teszi lehetővé totalitárius rezsimek felemelkedését. Biden ezután név szerint Kim Dzsong Un észak-koreai diktátort, valamint Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnököt említette. Magyarországot nem sorolta kifejezetten a totalitárius rezsimek közé, de kétségkívül azokkal egy lélegzetre említette. Azon tehát a Frankfurter Allgemeine újságírója szerint nem lehet csodálkozni, hogy a magyar külügyminiszter ezt visszautasította – azon viszont már igen, ahogy ezt tette.
Stephan Löwenstein vélekedése szerint mindez azzal lehet magyarázható, hogy Orbán úgy hiszi, ha demokrata párti kormányzat alakul Washingtonban, neki úgysem lesz hitele, teljesen mindegy, mit csinál. Emlékeztet arra, hogy Orbán egy kormányközeli lapban megjelent cikkében azt írta, az amerikai demokrata kormányzatok részéről morális imperializmust tapasztaltak. Ha az embernek már nincs veszíteni valója, akkor már növelheti a tétet, és akkor nagyobb lesz a nyereség, ha a rulettgolyó mégis a jó mezőben áll meg – ez lehet a német tudósító szerint a magyarázat egyik fele. A másik viszont az – olvasható a cikk végén -, hogy Orbán akár Biden győzelmére is játszhat. Neki, politikai stílusából adódóan, szüksége van olyan külső ellenségre, aki konkrétan megragadható. Minél nagyobb, hatalmasabb és démonibb, annál jobb. Soros György, az amerikai milliárdos üzletember valamelyest már elhasználódott.
Néhány mondatban kitérek még a londoni Reuters hírügynökség beszámolójára: a lengyel LMBT-aktivisták reményt merítenek Ferenc pápa azon kijelentéséből, amellyel a katolikus egyházfő támogatásáról biztosította az azonos neműek élettársi viszonyának jogi védelmét, mondván, a homoszexuálisoknak is joguk van a családhoz. Melegjogi csoportok képviselői és ellenzéki politikusok úgy nyilatkoztak Varsóban a Reutersnek: bíznak abban, hogy ennek nyomán újra meg lehet vitatni az LMBT-közösséghez tartozók jogaival kapcsolatos kérdéseket.
A hírügynökség emlékeztet arra, hogy a téma az elmúlt két évben ellentétek gyújtópontjában volt Lengyelországban: a Jog és Igazságosság elnevezésű, nacionalista kormányzó párt, valamint a katolikus egyház vezetői elutasították az ilyen igények felvetését, és „LMBT-ideológia” terjesztésének bélyegezték azt.
A Reuters megkérdezte a pápa kijelentéséről a lengyel püspöki konferencia szóvivőjét is, aki azt válaszolta: „Egyelőre nem tudjuk megfejteni e szavaknak a szövegkörnyezetét, ami pedig nagyon fontos lenne ahhoz, hogy helyesen értelmezhessük.” A Ferenc pápa által mondottak mindazonáltal nem képezik az egyházi doktrína részét – tette hozzá a szóvivő.
Kitér a hírügynökség arra is, hogy Magyarországon, ahol évek óta elismerik az azonos nemű párok élettársi kapcsolatát, Gulyás Gergely, Orbán Viktor kabinetfőnöke így reagált: az egyházfő „szerencsére” ennél nem ment tovább, nem szorgalmazta, hogy ezt házasságnak ismerjék el.