A ma déli sajtótájékoztatóról a szerkesztőségbe tartván, tíz-egynéhány embert, nőt, férfit, korost és fiatalt kérdeztem meg találomra: Tudja-e, milyen nemzetiségű cég a SPAR? A többség szerint német, mások osztráknak vélték, ketten magyarnak mondta, és négy nem tudta. A leginkább azok jártak közel az igazsághoz, akik szerint osztrák, és az sem tévedett sokat, aki magyarnak mondta. A leghelyesebb persze az lett volna, ha bárki hollandot említ. A jövőre 85 esztendős „nagy SPAR” ugyanis a hollandiai Zoetermeerben élt Adriaan van Well életműve: 1932-ben alapította az önálló nagy- és kiskereskedők önkéntes egyesülésével szervezett kereskedelmi láncot, amely elkezdett terjeszkedni Európában. Hozzánk Ausztriából nyúlt át, tehát osztrák, de éppen ennyire német is, mivel az ottani SPAR-t évtizeddel ezelőtt megvette a német Edeka-szövetkezet. Persze legalább ennyire osztrák, mivel 1954-ben egy tiroli nagykereskedő követte a holland példát, és megalapította (Ausztria függetlenné válása előtt egy évvel) az osztrák SPAR-t.
A SPAR magyarsága pedig éppen negyedszázaddal ezelőttre datálódik, arra a pillanatra, amikor Tatán megnyitotta az ország első szupermarketjét.
Azt is kevesen tudhatják, hogy miért éppen a fenyő a SPAR jelképe, elvégre a malacpersely sokkal jobban illenék a nevéhez, SPAR —> spórolás, takarékos bevásárlás, kedvező árak… Csakhogy a SPAR a cég eredeti holland reklámjából „Door Eendrachtig Samenwerken Profiteren Allen Regelmatig“ származó betűszó (az egyetértésen alapuló együttműködésből mindenki rendszeresen profitál). A holland akronima DE SPAR magyarul fenyő, innen a cégóriás logója, cégére. Ha német nyelvterületen valaki az mondja, hogy Tann, akkor a legtöbben a SPAR hús- és hentesárujára gondolnak, tekintettel arra, hogy a holland spar szó németül Tanne, azaz fenyő.
Most, hogy ezzel a kis nyelvészkedéssel sikerült jól összezavarnom a kedves olvasót, térjünk vissza a ma késő délelőtti tárgyra, a hollandiai eredetű, osztrák közvetítéssel magyarrá vált SPAR születésnapjára, a bicskei központú céghálózat eredményeire!
A társaság tavaly 5,4 milliárd forintot fordított áruház-felújításokra, és tetemes ráfordítással bővítette a 2004 óta működő húsüzemét is, továbbá hozzálátott a jövőre avatandó érdi INTERSPAR építéséhez. Beruházásokra az idén összesen mintegy 23 milliárd forintot költ a cég.
Szilárdan beépült a hazai (élelmiszer-)kiskereskedelmi hálózatba a SPAR a 32 hipermarketjével (az első 1995-ben nyílt meg Győrött), 349 szupermarketjével, valamint 75 franchise üzemeltetésű áruházával. Bár ez utóbbi kereskedelmi forma csak három évvel ezelőtt honosodott meg a cég szervezetében, tavaly 51 (!) üzlettel bővült a partneri lánc.
Az Infovilág szerkesztőjének érdeklődésére adott válaszból kiderült, hogy a SPAR-t nem viselte meg a vasárnapi boltbezárás. Meghosszabbította hétközi nyitva tartási idejét, és gyakorlatilag „pénzénél maradhatott”. Nagy szerencséje a cégnek, hogy boltjai nem a települések szélén, az isten háta mögött, hanem emberközelben működnek, könnyen és gyorsan megközelíthető, bárki „leszaladhat a SPAR-ba”, mint egykor a sarki közértbe, csemege- vagy szatócsboltba.
Igaz az is, hogy az egykori „sarki boltok” nem tudtak volna nyugat-európai léptékű beruházásokat megvalósítani, olyanokat, amilyenekre a SPAR-milliárdokból telik – mindenekelőtt a vásárló javára, kényelmére. A legfrissebb újdonság példa az egyedülálló energiahatékonyságra: az épülő érdi INTERSPAR áruházban a padlófűtéshez, valamint a hűtéshez a kereskedelmi hűtőrendszerből származó hulladékhőt hasznosítják majd.
Ha már születésnap, folytassuk a korszakos eredmények sorolásával! Ez az első és egyetlen kiskereskedelmi vállalat, amelynek saját húsüzeme van itthon. Jó ízű bicskei üzemavató Isten áldásával című tudósításában 2005. február 7-én számolt be az Infovilág a bicskei SPAR-húsüzem felavatásáról; a még exportra is termelő üzemet tavaly 1700 millió forintból szeletelőrészleggel és oktatóközponttal bővítették. Kapacitására jellemző, hogy hentesei 2015-ben 2700 szarvasmarhát és 400 ezer félsertést dolgoztak fel. Ma délben elhangzott: „Az üzemben a tálcás, védőgázas, valamint a vákuumcsomagolt friss tőkehúsok mellett tavaly 11,5 millió kilogramm sajátmárkás – S-Budget, SPAR, Regnum – felvágottat, sonkafélét, füstölt és füstölt-főtt húst, májast és kolbászféléket gyártottak és 7 millió tálcás húst csomagoltak…”
Megtudhatták még a születésnapi sajtóesemény részvevői – egyebek mellett –, hogy a SPAR-nál dolgozók háromnegyede nő, a női vezetők aránya még ennél is jobb: 77 százalék. Középiskolások szívesen választják szakmai képzésük helyéül a SPAR-t, tavaly pontosan 1212-en. Rajtuk kívül 37 főiskolás gyakornokoskodik a cégnél, végzés után szívesen látják őket kapun belül. A SPAR Trainee-program a németül beszélő, a kereskedelmi hivatást választó friss diplomásokat segíti a pályakezdésben.
Büszkén mondták el a SPAR vezetői, hogy sikerrel igyekeznek az országos átlagnál jobban megfizetni dolgozóikat, ami nem kis szó a kereskedelemben. A minimálbér-átlagnál három-négyezer forinttal többet kap a legkisebb fizetésű sparos is. (Az idei bérmegállapodás rövidesen várható.) Béren kívüli juttatásokkal sem spórol a SPAR: a munkavállalónak kedvező bankszámla-csomagok, egyedi mobiltelefon-előfizetési díjak, kedvezményes üdülési lehetőségek mellett a kereskedelmi vállalatok között egyedül a bicskei társaság ad 13. havi fizetést, és persze jár a dolgozóknak iskolakezdési támogatás is. A névre szóló kedvezmény-kártyák egész évben öt-, karácsonykor tízszázalékos engedményre jogosítják birtokosait még az akciós termékekből is.
Végezetül el ne feledjük: az 25 születésnapját ünneplő SPAR arca az ország üdvöskéjeként szeretett Ördög Nóra, aki nevével ellentétben angyali tündérként népszerűsíti a jubiláló céget.