Az ünnepi eseményen Gulyás Gergely hangsúlyozta, hogy – az Európai Parlamentnek Antall Józsefről elnevezett épületszárnya és az ott állított mellszobor után – az első szabadon választott magyar kormányfő emlékét most már Rómában, Európa egyik lelki fővárosában is őrzik. Antall József „nem tudta máshol elképzelni országát, mint abban az újraegyesült Európában, amely a kereszténység évszázados gyökereiből merítheti csak a megújulásához szükséges erőt” – mondta a politikus.
Paczolay Péter nagykövet pedig úgy fogalmazott, hogy Antall „békésen, szelíden, bölcsen, de határozottan, az európai közös alkotmányos örökségen alapuló jogállami forradalmat” hajtotta végre. Hozzátette: a megújulás ma annál is inkább szükséges, mivel „az európai elit jelentős része a nem létező értéksemlegesség cinizmusának köntösébe bújva már nem tiszteli azt sem, ami szent”.
Antall József római szoborállításának egyik védnöke, Franco Frattini volt olasz külügyminiszter, az Európai Bizottság egykori alelnöke arra emlékeztette hallgatóságát, hogy annak idején, az olasz diplomácia egykori vezetőjeként ő írta alá Magyarország európai uniós csatlakozási szerződését. Frattini hozzátette: a mai Európában hiányoznak az erős és jövőbe tekintő európai politikai vezetők, olyanok, mint amilyen Olaszországban Alcide De Gasperi, Magyarországon pedig Antall József volt. Ugyanő méltatta a „Nyugat és a Kelet közötti párbeszédet segítő” visegrádi négyek politikáját is.
A szoboravatáson részt vett Antall Péter, az AJT igazgatója, a néhai miniszterelnök fia, aki édesapja kormányfővé választásának kevéssé ismert emlékeiről beszélt a magyar és olasz egybegyűlteknek.
Sorozatunk korábbi, azonos témájú cikke itt olvasható, tessék kattintani!
Köszönöm a Római Magyar Akadémiáról Puskás István intézetigazgató segítségét és Várhelyi Klára munkatársnő fotóját.
