Gyermek esetében még megrázóbb élmény. Az asztmabetegség, ha sokaknál nem gyógyítható is, tünetei csökkenthetők, a rohamok gyakorisága mérsékelhető. Mindenekelőtt jó tudni, hogy miről van is szó, mik az asztma biológiai tényezői, környezeti, szociális és pszichés okai.
Az asztma olyan tünetegyüttes, melyet általános, ám visszafordítható légúti elzáródás jellemez, amit egyidejűleg tapadós légúti nyák termelődése és helyi gyulladás létrejötte is jellemez. Az esetek többségében allergiás eredetű, a leggyakoribb a szénanátha, a táplálékallergia.
Emberek százmillióit kínozza különféle mértékben az allergiás asztma világszerte. Különösen a fejlett országokban, ahol az előfordulása az átlagosnál nyolcszor-tízszer nagyobb. Senkit sem kímél, még az abszolút egészségesnek vélt sportolókat, az olimpikonokat sem. Az atléták tizede küszködik az asztmával; a futball-legenda, David Beckham fiatal kora óta asztmás. Éppen az ő sikereik bizonyítják, hogy sikeresen együtt lehet élni az asztmával.
Magyarországon a lakosságnak mintegy három-négy százaléka asztmás. Még szerencse, hogy a többséget az asztma négy súlyossági fokozata közül a legenyhébb sújtja.
A gyerekkori asztmáról tudható, hogy a pubertás előtt az asztma háromszor gyakoribb a fiúk esetében. Fiatal felnőttkorban a nemek aránya egyenlő, majd felnőttkorban a nők veszik át a vezetést.
A legtöbb gyereknél az asztma ötéves kor előtt alakul ki, minden másodiknál már a harmadik évük betöltése előtt.
A gyermekkori asztma öröklődés következménye is lehet, tehát genetikai oka van. Az asztmások felmenői közt általában vannak, akik ezzel a betegséggel küszködnek. Ha mind a két szülő asztmás, akkor a gyerekeknél négyszer gyakoribb, mint azon társaiknál, akiknek makkegészségesek a szüleik. A betegség kifejlődésében és fennmaradásában környezeti és pszichés okok is közrejátszanak. Az idejében felfedezett asztma körültekintő kezeléssel és a korszerű gyógyszerek adagolásával tünetmentessé tehető. Asztmás gyermekek előtt is megnyílhat az út akár a sportolás, akár az éneklés felé is.
Az anya–gyermek kapcsolat több ponton is szerepet játszik a betegség kialakulásában. Az asztmát sokan olyan tünetegyüttesnek tartják, amelyik az elfojtott érzelmeket szimbolizálja. A gyermek kényszerűen elfojthatja az érzelmeit, mert az anya vagy a család tiltja a sírást, az érzelmek kinyilvánítását, megbeszélését. Arra is van példa, hogy büntetéssel sújtja. Ha a gyermek szerethető akar maradni „egyetlen választása” az érzelmeinek visszafojtása.
A fojtás és fulladás akár összekapcsolható fogalmak is az asztma esetében. Aki átélt, látott már asztmás rohamot, az tudja: ezalatt olyasmit él(het) meg a páciens, mint amikor az ember sírna, ordítana, de nem tud, mert nem szabad neki.
A pszichológusok szerint az asztma a túlzott védelem miatti belső „fulladozás” megnyilvánulása is lehet. Természetesen sok esetben a szülők ezt nem közvetlenül teszik, csak ők maguk is szorongó típusok, amit persze a gyermek is megtanul, és ez szintén hozzájárul az asztma kialakulásához. A gyermekben egyszerre lehet jelen a vágy a védelem után, hiszen a túlságosan aggódó szülőktől azt tanulja, hogy minden veszélyes, ugyanakkor hajtja őt a megismerés vágya, a felfedezés izgalma. Ez a belső konfliktus szintén kockázat lehet.
Feltételezhető az is, hogy a gyermek a mostoha családi körülmények tudat alatt idéz elő asztmás rohamot csak azért, hogy figyeljenek rá, törődjenek vele, szeressék. Ilyenkor azonban már valódi rohama van a gyermeknek, tehát nem megjátssza. A gyermek nem szándékosan, előre megfontoltan teszi, éppen ezértnagy hibalenne büntetni érte.
Az asztma tünetei az alig észrevehetőtől a súlyos rohamig igen sokfélék. Nem csupán betegenként eltérőek, hanem még egy beteg esetében is váltakozhatnak. Előfordul, hogy csak krónikus köhögés az egyetlen tünet. Ez, mint ahogy az asztma legtöbb tünete, főleg a hajnali, reggeli órákban jelentkezik. Tünetei: ziháló, sípoló, rövid légzés, köhögés főleg éjszaka. A mellkasi szorítás szintén gyakori, miként az ijedség, a félelem, néha halálfélelem.
Asztmás betegeknél a kilégzés válik nehézzé, így súlyos roham alatt a gyermek sok levegőt szív be, ám jóval kevesebbet tud kifújni, ekként egyre inkább felfújódik. Ilyenkor sürgősen orvost kell hívni, és meg kell kezdeni a szakszerű, gyakran kórházi kezelést, majd pedig a tünetek okainak a kivizsgálását és megszüntetését.
