Az MSZF elismerően szól a járvány megfékezésére tett óvintézkedésekről, és bírálja a mulasztásokat. „Tekintettel 500 honfitársunk elvesztésére, a megfertőződöttek 13,2 százalékának elhalálozására, nincs helye melldöngetésnek, annál nagyobb szükség volna olyan egészségügyi rendszerre, amilyent a kormány a rendkívüli felhatalmazás birtokában sem teremtett meg” – írja.

Az emberjogi tömörülés a következő kérdezi:

# Igaz-e, hogy az importált védőfelszerelések egy része külföldre vándorolt, és eladták/elajándékozták, miközben idehaza sok egészségügyi dolgozó nélkülözte?

# Miért kellett felszabadítani a kórházi ágyak csaknem felét annak dacára is, hogy a vírusterjedés tendenciája nem indokolta?

# Hány krónikus beteg halt bele abba, hogy a kórházból eltávolítása miatt nem részesült megfelelő szakorvosi ellátásban?

# Hogyan fordulhatott elő, hogy a Peking–Budapest légi hídon keresztül érkezett óriási árutömeg dacára elképesztően felverték a maszkok és egyéb védő felszerelések árát?

# Miért nem rendeltek el hatósági árakat gyógyszerre, védőfelszerelésre, élelmiszerre?

# Miért hagyták sorsukra a munkájukat elvesztő, leginkább nélkülöző rétegeket, anélkül, hogy állami segítséget kaptak volna?

# Milyen alapon kötötte teljesítményhez a kormány az anyagi juttatást, midőn a kijárási korlátozás miatt nem lehetett teljesíteni?

# Miért nem támogatták anyagilag a járványveszélynek leginkább kitett nyugdíjas korosztályt, miközben az általa fogyasztott gyógyszerek és élelmiszerek árát 10–20 százalékkal felverték?

# Miért sújtottak 50–100 ezer forint pénzbírsággal olyan hajléktalanokat, akik – jobb híján – közterületen kényszerültek tartózkodni a kijárási korlátozás idején? Eltörlik-e büntetésüket?

# Miért volt szüksége a kormánynak az erőfitogtatásra, nevezetesen rendkívüli felhatalmazásra az óvintézkedések meghozatalához?

# Tekintettel a történtekre, pótolni fogja-e a kormány az egészségügyből kivont pénzt? Akar-e többet költeni az egészségügyre?

# Hogyan kívánják helyreállítani az egészségügyi ellátást az ágyak kiürítése és kórházi osztályok megszüntetése után?

# Mit kíván tenni a kormány a járvány lehetséges „második hullámának” megelőzésére?

# Miért közömbös a kormány azzal a társadalmi kezdeményezéssel szemben, amely arra irányul, hogy a munkavállalókat vessék alá szűrővizsgálatnak, mielőtt újra munkába állnának, a teszt költségét pedig a munkáltató állja?

# Hogyan kíván változtatni a kormány azon a benyomáson, hogy előbbre valónak tartja a pénzt, mint az emberek egészségét?

A Magyar Szociális Fórum öntömjénezés helyett szerénységre inti a magyar politikai vezetést a teendők sokasága miatt:

„Ne tessék eltúlozni az eredményt. Maradt tennivaló bőven! Ne tessék egyéni és pártpolitikai érdekeknek alárendelni a magyar társadalom egészségét, hanem az egyéni és pártpolitikai érdekeket tessék alárendelni az életnek, mint legfőbb értéknek, a magyar társadalom egészségének!” – írja a Fórum.

A MSZF-kérdések koronavírusról, kormányról bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az újabb esetekre tesztelésekkel bukkantak. „Rejtett fertőzötteket”, olyanokat sikerült kiszűrni, akik a fertőzés semmilyen szimptómáját sem mutatták. A koronavírus-hordozók számának emelkedése közvetlenül összefügg azzal, hogy az újbóli munkába állást előzetes szűrés feltételéhez kötötték. A munkavállalók addig nem állhatnak munkába, amíg meg nem állapították róluk, hogy nem fertőzhetik meg egymást.

Vuhánban 11 millió embert érint az intézkedés. A tesztelés költségét a munkáltatóknak kell állniuk.

A Magyar Szociális Fórum megjegyezte, hogy Kínában még áprilisban feloldották a vesztegzárat, az élet fokozatosan normalizálódott. Elővigyázatosságból mégis szükségesnek tartották a munkavállalók előzetes szűrését, mert gyanították, hogy sokan lappangó vírusfertőzésben szenvedhetnek. Feltételezésük nem volt ok nélküli.

A fertőzötteket elkülönítik, a többiek pedig munkába állhatnak, amint megállapították róluk, hogy tesztjük negatív.

A Vuhani teszt: újra fertőzöttek bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Sok emberéletbe kerül több tízezer kórházi ágy fölösleges kiürítése, a krónikus betegek és az elfekvők hazaküldése. Az egészségügyi kormányzat életellenes bűnt követett el azzal, hogy kitessékelt a kórházakból és szakképzetlen családi gondviselésre kényszerített tízezreket anélkül, hogy szakorvosi ellátásukról gondoskodott volna – hangsúlyozzák informátoraink. E sorsukra hagyott emberek halálát a hivatalos statisztika lakóhelyi elhalálozásként jegyzi majd föl, mintha nem is a jelzett politika következményeibe haltak volna bele – nevezték nevén a történteket az MSZF-nek.

Jövőre válik majd ismertté, valójában hány lélekkel csökkent az ország lakossága 2020-ban.

Hiába hívták fel az orvosok és a betegek hozzátartozói a figyelmet a kormányparancs várható egészségügyi és demográfiai következményeire, a döntéshozók könyörtelenül végrehajtatták a kórházi ágyak kiürítését – mint bebizonyosodott fölöslegesen. A felső parancs után alig egy hónappal most „rehabilitálják” a kórházakat, s kezdik visszaengedni az ápolásra szoruló krónikus betegeket az intézményekbe, ám sokan már nem térhetnek vissza, mert belehaltak a politikai felelőtlenségbe.

A koronavírus-járvány csak növelte az egészségügyi rendszerbe vetett bizalom hiányát, melyről az Eurofound 2020. áprilisban megállapította, hogy a legalacsonyabb az EU országai közül.

Az egészségügyi szakvélemények alapján az MSZFkérdezi: mit jelent ilyen körülmények között az a kormányállítás, amely szerint „Harcolunk minden egyes életért”? Azt, hogy betegek tízezrei ellátás nélkül maradnak hónapokon át? Vagy azt, hogy a veszélyhelyzetre bármi ráfogható, még a politikai felelőtlenség is?

A Csorbuló jogok, sorsukra hagyott betegek bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

„A rendőrök belénk kötnek, figyelmeztetnek, ma délelőtt pedig azt mondták, ha még egyszer meglátnak minket, 100 ezer forintra büntetnek meg” – mondta egy hajléktalan az MSZF-nek.

Az illető a főváros egyik parkjába kényszerült, és hálózsákban alszik, mert többé nem mehetett vissza abba a X. kerületi hajléktalanszállóba, ahol addig lakhatott. Mint elmondta, a szállóban két hete szigorú karantént rendeltek el, és nyilatkozatot írattak alá velük arról, hogy ha mégis elhagynák, nem engedik vissza őket. A hajléktalanszálló egyebek mellett vállalta, hogy napi három étkeztetésben részesíti őket a karantén idejére. Első nap reggelire lekváros kenyeret kaptak, ebédre grízes tésztát, vacsorára pedig pékárut. Másnap közölték velük, hogy attól kezdve csak meleg ebédet kapnak, reggeliről és vacsoráról maguknak kell gondoskodniuk. Nem érdekelte a vezetést, hogyan szerzik be az elemózsiát, ha nem mehetnek ki.

Forrásunk elmondta: ő a harmadik napon hagyta el a hajléktalanszállót, hogy élelem után nézzen. Nem hitte, hogy nem mehet vissza, de nem engedték be. Ahogy teltek-múltak a napok, bent maradt sorstársai egymás után kapták a felmondó leveleket munkahelyükről, mert nem mentek dolgozni. Fele társaság úgy döntött, hogy megélhetés és szálláshely közül az előbbit választja, ha meg akar élni valamiből, és normálisan táplálkozni is. Döntésükre a válasz a kirekesztés volt, aminek következtében az utcára kényszerültek.  

Most hatóságilag üldözik őket a teljhatalmú kormány parancsa alapján. A rendőrök arra hivatkoznak, hogy az egészségüket akarják védeni.

A hajléktalan elmondta az MSZF-nek, hogy havi 28 500 forintból tengődik. Ha nem dolgozik, nincs miből megélnie, hiszen ez az összeg semmire sem elég.

Beszámolt egy balesetről is, amelyet egyik hajléktalan társa szenvedett el. Tályog keletkezett a térdén, és mentők szállították el. Egyenesen a „vörös zónába” vitték, a fertőzött gyanús páciensek közé. Nyolc órán át tartották ott, mielőtt megműtötték volna, védőmaszkot pedig csak órák múlva kapott, annak hatására, hogy követelte.

A Magyar Szociális Fórum gyalázatosnak minősíti azt a gyakorlatot, amely a vészhelyzetben előbbre valónak tartja a gazdaság élénkítését, mint az emberek életét. Az emberjogi szervezet követeli, hogy a kormány biztosítsa a lakhatást azoknak, akiknek „otthon” kellene maradniuk! Követeli, hogy az állásukat vesztetteket azonnal részesítsék havi 100 ezer forint adómentes alapjövedelemben, és ezt az összeget folyósítsák nekik mindaddig, amíg a járvány tart, s amíg nem teremtettek ugyanannyi munkahelyet, amennyi a járvány miatt elveszett!

Követeli továbbá, hogy a kormány szakítson pénzcentrikus szemléletével, kerekedjék felül haszonelvűségén, és szentségként tisztelje az életet, keresztényi hitvallásához híven – még nagypénteken is! – zárul a Magyar Szociális Fórum szerkesztőségünkhöz eljuttatott dokumentuma.

A Súlyos büntetés kizárt hajléktalanoknak bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az MSZF nyilvánosságra hozta a behívónak önként eleget tevő, idén börtönbe vonult elítélt 2019. novemberben benyújtott írásos védekezését, melyben szó szerint a következő szerepel:

„Tisztelt Bíróság!

Szeretném arra kérni önöket, hogy ne zárjanak börtönbe, hanem függesszék fel a büntetésem végrehajtását, mert

–       Elismertem a bűnösségemet, és azért, mert bűntetteimet olyan körülmények között követtem fel, amikor éheztem, és nem adtak nekem munkát, amikor meglátták, hogy cigány vagyok.

–       Büntetlen előéletű vagyok. Nincs priuszom.

–       Egészségem nincs rendben. Több mint fél éve kínlódom egy ödémával a jobb karomban. Legutóbb szombaton voltam orvosnál vele. Gipszbe tettek, de vasárnap feszülni kezdett, és kénytelen voltam leszedni magamról. Az orvos 15-re visszarendelt a János kórház traumatológiájára.

–       A Magyar Szociális Fórum segítségével visszailleszkedtem a társadalomba, felhagytam korábbi életvitelemmel. Szeretném folytatni ezt a visszailleszkedést.

Kérem, tegyék lehetővé nekem!”

A vádlott kérése nem teljesült. Az ügyészt oly’ mértékben hidegen hagyta, hogy nyolcévi letöltendő elzárást és azonnal letartóztatást követelt, pedig ilyen szigorú ítéletet inkább gyilkosra szoktak kiróni. S amikor a bíró „csak” öt évre ítélte a fiatalembert, iratait az asztalhoz vagdosva, magából kikelve adott hangot felháborodásának az enyhének tartott ítélet miatt, melyet aztán másodfokon is helyben hagytak – számolt be az MSZF tudósítója.

A tárgyaláson fel sem merült a vádlott levelében szereplő körülmények vizsgálata. (Hiszen a törvény nem ismer enyhítő sem éhezés, sem faji diszkrimináció esetén.) Úgy siklottak el a történtek oka fölött, mintha semmi dolguk sem volna vele! (Csak a Magyar Szociális Fórum tért ki rá a bírósághoz írt levelében.)

Újabb ítélet veti fel a régi kérdést: ki az igazi bűnös? Aki enni akar, vagy aki megtagadja tőle? Rács mögé került a tyúktolvaj, ám büntetlenül sütögetheti pecsenyéjét a társadalom hátán élősködő, a közvagyont „jogszerűen” eltulajdonító tolvaj, aki még helyezésért is versenyezhet az ország leggazdagabbjainak top listáján.

Ítélet született egy éhező ember ellen, akit faji alapon kiközösítettek. Diadalmaskodott a jog, az igazság felett. Az uralkodók joga a nép igaza felett. Jogállam, 2020! 

A A jog diadala az igazság felett bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Valóban sikerült „megtisztítani” a közterületeket tőlük? – A Magyar Szociális Fórum utána járt, hogy kiderítse: hová lettek az aluljárókból kiebrudaltak.

Simó Endre újságíró (teljes egészében itt látható) képriportjának első két fotója azt mutatja, hol élt egy hajléktalan család Budán, mielőtt kitiltották volna onnan, majd az „illetékesek” kerítéssel vették körül az elhagyott, máig üresen tátongó épületet. A kitessékelt családnak nyoma veszett. Nem tudható, hol kötött ki, egyáltalán él-e még.

A többi felvétel a hajléktalanok új „otthonait” mutatja be Budapesten, Magyarország fővárosában, 2020-ban. Szemünk elé tárul társadalmi valóságunknak egy szelete. A szegénység, a kirekesztettség, a sorsukra hagyás, az élet iránti közöny tízezreket sújtó tény.

A regnáló hatalom „keresztény értékrendjének” bizonyítéka: hagyja, hogy a fagyhalál kiszemelt áldozatai odavesszenek.

A Hajléktalanság, 2020: képriport társadalmi valóságunkról bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az áldozatok mintegy kétharmada saját, fűtetlen lakásában, illetve kórházba szállítás közben, s beszállítás után halt meg, mert már nem tudtak rajta segíteni. Nyolcan közterületen hűltek ki végzetesen.

Az emberjogi szervezet jelezte, hogy adatait minden bizonnyal felülírta a december elején beállt zord időjárás. A Szociális Fórum arra kéri a lakosságot, hogy a szokásosnál is jobban figyeljen az idős, magányos, beteg emberekre, segítsen nekik befűteni, felaprítani a fát, vigyen nekik legalább egy tál meleg levest.

Budapesten megteltek a hajléktalanszállók, és sokan kinn rekedtek, hely híján. A főváros parkjaiban, erdőiben, szigetein sok hajléktalan él sátrakban, barlangokban, zugokban.

Tavaly 259-en fagytak meg – tudatta az MSZF a Központi Statisztikai Hivatal jelentése alapján.

A Fagyhalál: november végéig 22-en hűltek ki bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Negyedik országos tanácskozásán 2 millió 548 ezer magyar nyugdíjas 378 megválasztott képviselője úgy ítélte meg, hogy mivel a kormány nem vesz tudomást a nyugdíjemelésre és társadalmi megbecsülésére vonatkozó követeléseiről, az eddigieknél határozottabban kell fellépnie, ha eredményre akar jutni.

Elég a diagnózisból, tettek kellenek! Tarthatatlan, hogy nyugdíjasok százezrei éljenek 28 500 forintból, és évről-évre 2,5–2,8 százalékos nyugdíj kiigazítást hajtsanak végre (havi kb. 800 forint), miközben az tényleges infláció 7 százalék fölötti, egyes alapvető élelmiszerek ára pedig akár 40–70 százalékkal is megemelkedett egy év alatt – hangzott el. Az elmúlt öt évben átlagosan 55 százalékkal emelték a béreket, a nyugdíjakat viszont csak 12 százalékkal. „Bőrünkön érezzük az elnyomorodást, a kormány a tőke pártján áll, bebetonozza a társadalmi igazságtalanságot Magyarországon” – hangzott el.

A nyugdíjas parlament egyhangúlag követelte a svájci vegyes indexálású nyugdíjemelés helyreállítását.

A parlament részvevői határozatot hoztak arról, hogy az év elején esedékes nyugdíjemelés mértékét a tervezett bruttó bér- és keresetnövekedés, és a várható fogyasztói árindex növekedés együttes figyelembe vételével határozzák meg. Továbbá, hogy az idősek önszerveződő egyesületeinek és a kormány képviselői között jöjjön létre rendszeresen működő egyeztető fórum.

A budapesti nyugdíjastanácskozás a kormánypártok teljes közönyével találkozott. A tanácskozás programjában helyet biztosítottak 0ugyan képviselőik felszólalásának, de sem a Fidesz, sem a KDNP nem élt a lehetőséggel. A kormány sem képviseltette magát. Áder János köztársasági elnök üdvözletét küldte az egybegyűlteknek.

A Magyar Szociális Fórum tudósítása szerint a tanácskozás résztvevői bátorítást merítettek az október 13-i helyhatósági választási eredményből, különös tekintettel az idősügyi tanácsok megalakítására. Önszerveződéssel akarnak véget vetni annak az állapotnak, hogy az idősek ügyeiről az idősek nélkül döntsenek.

Az Országos Nyugdíjasparlament Egyesület népszavazási indítványainak sorozatos elutasítása miatt előtérbe kerülhetnek a harc más formái, más társadalmi rétegekkel történő összefogással, a közös érdekek kölcsönös felvállalásával, a szolidaritás jegyében. Sürgették az összefogást a szakszervezetekkel. A harc eredményessége nagyban függ attól, hogy az MSZP, a DK, az LMP és a Párbeszéd Magyarországért felkarolja-e az érdekérvényesítés radikálisabb módszereit – értékelte az MSZF a Nyugdíjas Parlament ülését.

A Fogytán a nyugdíjasok türelme bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.