Az idén eddig ötödével több menekült érkezett Olaszországba

Az amerikai lapok első számú címlaphíre ezúttal az észak-koreai rakétakísérlet, míg az európai média számára a migrációs válság újabb fejleménye szolgáltatja a vezető témát – nevezetesen az, hogy Ausztria jelezte, akár a hadsereget is kész bevetni, ha Olaszország felől olyan menekülthullám érkezik, amelyet meg kell állítani a Brenner-hágónál.

Hans Peter Doskozil osztrák védelmi miniszter, aki hétfőn még arról nyilatkozott a Kronen Zeitungnak, hogy szükség esetén 72 órán belül hétszázötven katonát és Pandur típusú páncélozott járműveket tudnak az olasz határra vezényelni, tegnap már azt hangsúlyozta az osztrák közszolgálati tévében, hogy ha be is vezetik a határellenőrzést, az nem feltétlenül jelenti majd a Brenner-hágó lezárását.

Az EUObserver című uniós hírportál beszámolója kitér arra, hogy az ENSZ menekültügyi főbiztosságának az adatai szerint idén eddig 83 650 menekült érkezett Itáliába, ami 20 százalékos emelkedés a tavalyi első félév adataihoz képest. Az, hogy Ausztriában a katonai eszközökkel történő védekezésről kezdtek most beszélni, az uniós hírportál szerint arra vezethető vissza, hogy októberben előre hozott választásokat tartanak, és a szélsőjobboldali Szabadságpárt a migráció témáját kívánja a középpontba állítani.

„Vessünk véget mielőbb ennek az iszlamizálási politikának” – idézi az EUObserver Heinz-Christian Strachénak, a Szabadságpárt vezérének hétfőn Salzburgban elhangzott szavait. Strache szerint egyébként a muszlim migránsokkkal, azon túl, hogy nőgyűlölők, az a baj, hogy ellenségei a liberalizmusnak – amely szemrehányás egészen érdekesen hangzik pont az ő szájából, de ezt már nem az EUObserver, hanem csak én teszem hozzá.

A nagy példányszámú német Die Welt azt is megírja, hogy az Olaszországgal határos Tirolban tavaly 11 ezer illegális migránst fogtak el, ami a kilenc osztrák tartomány között az első helyet biztosítja ennek az alpesi térségnek.

Az Olaszországra nehezedő, megnövekedett migrációs nyomás miatt az Európai Bizottság javaslatcsomagot állított össze, amely az uniós belügyminiszterek tallinni ülésének napirendjére kerül, és amely elsősorban arra irányul, hogy az észak-afrikai országokat, főként Líbiát és Tunéziát ösztönözzék az Európába igyekvők visszatartására, illetve visszavételére. A Politico című amerikai hírportál Brüsszelben szerkesztett európai kiadásának cikke szerint a terv elnyerheti a menekültek átvételétől egyébként elzárkózó Magyarország támogatását is.

A Die Zeit című hamburgi hetilap internetes kiadása több érintett megszólaltatásával terjedelmes riportot közöl arról, hogy bár a balkáni menekült-útvonalat hivatalos közlések szerint lezárták, valójában folytatódik az embercsempészet, csak éppen a szolgáltatás ára lett magasabb, hiszen a kockázat is nagyobb, a felépült kerítések miatt.

Más téma. A The New York Times ismerteti a Reuters hírügynökség elemzését, amely Donald Trump amerikai elnök varsói látogatása előtt azt boncolgatja, hogy a jobboldali, euroszkeptikus lengyel kormány nagy reményeket táplál az Egyesült Államokkal való gazdasági kapcsolatok fejlesztését illetően. Trump személyében nem is annyira az elnököt, hanem inkább az üzletembert várják, és amerikai befektetéseket akarnak kieszközölni. A Reuters elemzése viszonylag nagy teret szentel az energiaügynek, és felhívja a figyelmet arra, hogy miután a kelet-közép-európai térségen eddig zömmel kelet-nyugati irányú kereskedelmi útvonalak haladtak keresztül, két-három éven belül várható az észak-déli gázfolyosó elkészülte, és ez javítani fogja az Amerikából szállítható cseppfolyósított földgázhoz való hozzáférést.

Néhány mondat az Auróráról. A svájci Neue Zürcher Zeitung tegnapi száma beszámolt arról, hogy a budapesti nyolcadik kerületi hatóságok megvonták az Auróra kulturális központ italmérési jogát, ami létében fenyegeti az intézményt. A hivatalos indoklás a drogfogyasztás volt, de a cikk szerint – azon túl, hogy az Auróra baloldali liberálisok, alternatívok és különböző civilszervezetek aktivistái által előszeretettel látogatott hely, a hatósági zaklatásban talán az is szerepet játszhat, hogy az Aurórát a Marom elnevezésű zsidó ifjúsági szervezet üzemelteti, és a kulturális központ több projektjét a Soros György által alapított Nyílt Társadalom Intézete támogatja. A zürichi lap megjegyzi, hogy amikor Sorost és a háttérhatalmak globális összeesküvését emlegetik, abban kimutatható az antiszemita kód, és ez is oka lehet annak, hogy az Auróra a szélsőjobboldal támadásainak kereszttüzébe került.

Végül egy nyári téma, de ez sem öregbíti Magyarország jó hírét. A Handelsblatt arra figyelmezteti a német autósokat, hogy ha Magyarországon vagy Szerbiában, illetve újabban Bulgáriától Lengyelországig bárhol a kelet-európai térségben lerobban a kocsijuk, legyenek felettébb gyanakvóak, ha az ADAC német autóklub emblémájával ellátott sárga angyal áll meg mellettük, és annak személyzete felajánlja, hogy szervízbe vontatja az autót. Az ADAC sárga angyalai ugyanis közvetlenül nincsenek jelen ezeknek az országoknak az útjain, legfeljebb csak a velük partnerkapcsolatban levő társangyalok.