Három szakember is úgy véli, hogy az Otthon Start Programnak egyértelműen áremelkedés lesz a következménye, mert kevés az ingatlan, keresleti és nem kínálati a piac.

Az Otthon Start Programmal az ingatlanárakat veri fel a kormány, ami a jómódúaknak kedvez, míg a kevésbé tehetőseket nehéz helyzetbe hozza – állítja Zsiday Viktor Alapismeretek gazdaságpolitikusoknak című bejegyzésében. A befektetési szakember szerint az ingatlanárak elmúlt években megfigyelhető emelkedése miatt egyre több beruházásnak kellett volna történnie Magyarországon. Részben valószínűleg a szabályozás, az állami beavatkozás, és a képzett szakemberek elvándorlása miatt ez azonban nem történt meg. Nagyon kevés ingatlan épült Magyarországon, így a lakáspiac jelenleg kínálati, és nem keresleti problémákkal küzd.

A kormány támogatásai Zsiday szerint emiatt csak az amúgy is magas keresletet fogják felerősíteni, így tovább növelve az ingatlanok árát. Ezzel pedig azok járnak jól, akik már jelenleg is rendelkeznek lakással, hiszen ezek ára megnő, míg az alacsonyabb jövedelműeknek és a fiataloknak egy borzasztó csapást jelent.

Sándorfi Balázs, a Bankmonitor alapító-ügyvezetője a Telexen megjelent cikkében részletesen elemezte a korábbi támogatott konstrukciók – mint a CSOK, a Babaváró, a Zöld Otthon Program – bejelentését követő ingatlanár‐változásokat. Az elemzés szerint a korábbi négy nagy lakáspiaci program bejelentése után egy év alatt Budapesten 10 és 27 százalék közötti, országosan pedig 12 és 29 százalék közötti áremelkedés volt az ingatlanpiacon. Sándorfi szerint mivel az Otthon Start Program széles körben lesz hozzáférhető, a korábbi programokhoz képest is magas támogatott hitelösszeg jár hozzá, és más támogatásokkal is kombinálható, egy éven belül nem kizárható a 15-20 százalékos áremelkedés a hatására.

De néha még kormányzati intézkedésre sincs feltétlenül szükség az ilyen mértékű dráguláshoz. A Magyar Nemzeti Bank lakásárindexének nemrég közzétett első negyedéves adatai alapján a drágulás már az év elején is – amikor a lakossághoz kerültek a Prémium államkötvények kamatai – ebben a sávban mozgott, országosan 15, Budapesten pedig 22 százalékos volt.

Surányi György egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke interjút adott a HVG-nek a kormány új lakáshitelprogramja az Otthon Start kapcsán. Szerinte az első lakás megvásárlását kedvezményes hitellel támogató programnál a fix kamat ígérete mellé be kellene iktatni egy féket: ha például az infláció vagy az irányadó kamat 8-9 százalék fölé megy, a hitelnyújtó oldaláról nyíljon meg a szerződésmódosítás feltétele. Ha ez nem történik meg, megint lesznek, akik meglovagolják a remek lehetőséget. Fékek hiányában a konstrukció a költségvetésen akkora lyukat üthet, amelynek adóemelés vagy infláció lehet a következménye, rossz esetben mindkettő.

A programnak szociális szempontból is vannak gyengeségei, mert 100 millió forintból Budapesten 50-60 négyzetméteres jó minőségű, új építésű lakást is alig lehet vásárolni, vidéken viszont sok helyen ennél lényegesen nagyobb is elérhető. Ráadásul nem biztos, hogy akinek 50 millió forint önrésze van, annak 25 évre állami kamattámogatást kellene adni. Vagyis célzottabb kereteket javasolnék, például azt, hogy a négyzetméterár-plafont és a teljes összegre vonatkozó maximumot település-kategóriánként határozzák meg. A lakáspiaci tapasztalatok figyelembevételével, a KSH és az adóhatóság adatai alapján ezt meg lehet tenni.

A családi otthonteremtési kedvezményhez és az általános forgalmi adó mozgatásához hasonlóan most is a keresleti oldalt próbálja stimulálni a kormány. Márpedig a kínálat jelentős felfutása nélkül ez a lakásinflációt fűti tovább. Egy ilyen kamattámogatási rendszert valószínűleg két-három évre előre kellett volna meghirdetni, addig pedig az ösztönzőket és a jogi kereteket arra fordítani, hogy a beruházók, vállalkozók, valamint az építőipar fel tudjanak rá készülni. A kínálatot bővíthetné a bérlakásépítés is, amire Magyar Péter ígéretet tett.

Surányi György ugyanakkor mindenkit óva intene attól, hogy az állam maga kezdjen tömeges bérlakásépítésbe. Nincs meg ugyanis az a pénz, amiből az állam a saját tőkéje terhére érdemi segítséget tudna nyújtani, valamint ha az állam vagy az önkormányzatok válnának tömegesen lakástulajdonossá, reinkarnálni kellene az egykori IKV-t, az állami ingatlankezelő vállalatot. Ennek a fenntartása azonban drága – és feltehetőleg éppolyan kevéssé hatékony és éppolyan korrupt volna, mint szocializmusbéli létezése idején volt. Ha a bérlakásprogram pusztán üzleti alapon indul el, akkor elveszíti szociális jellegét: olyan magasak lesznek a bérleti díjak, hogy éppen a rászorulók nem képesek megfizetni.