A nemzetközi hírekben a mai magyar–angol vb-selejtezőről esik a legtöbb szó, persze más összefüggésben, mint a magyar médiában. Marco Rossi magyar szövetségi kapitány úgy nyilatkozott, reméli, hogy a szurkolók nem úgy fogadják az angolokat, mint júliusban az Európa-bajnokságon, amikor rasszista és homofób bekiabálásokkal, táblákkal háborították fel a közvéleményt, s aminek eredményeképpen az UEFA büntetést szabott ki, és akkor nem kerül sor az UEFA büntetésére sem – olvashatjuk a France 24-ben megjelent AFPfrancia hírügynökségi tudósításában. Ha ilyen incidensre sor kerülne, akkor az angolok pártját fogja – jelentette be Rossi. A meccs teltházas lesz, 60 ezres tömeg várja. Az angolok edzője, Gareth Southgate egyelőre nem nyilatkozott, hogyan reagálnak az esetleges incidensre.

A brit The Telegraph közli: az angol játékosok a rasszizmus elleni tiltakozásukat kifejezve, igenis: le fognak térdelni a mérkőzés előtt, és megvan a forgatókönyvük arra, hogyan reagálnak majd a magyar esetleges sértésre. Felidézi Orbán korábbi reagálását, aki szerint az ilyen viselkedés provokáció és egyetért azokkal, akik ellenezték azt. A FIFA diszkrimináció-ellenes vizsgáló bizottságának vezetője, Piara Powar szerint az angolok vonuljanak le a pályáról, ha nem tartja magát a Puskás stadion közönsége az elvárt viselkedési normához. Szerinte ezt a reakciót az egész világ támogatná.

A brit Daily Mail előre jelzi, hogy különös éberséggel figyelik a magyar reakciókat, amit fel is vesznek videóra, hogy legyen bizonyíték, ha erre lenne szükség a későbbiekben.

Az orosz külügyminiszter a moszkvai diplomataképző egyetemen, a MGIMO-n tartott tanévnyitó beszédében általában beszélt Oroszország egyre javuló európai kapcsolatairól, kiemelve Magyarországot, amellyel a legszorosabb – írja a TASZSZ orosz hírügynökség alapján az orosz nyelvű DC-Summit lap. Szergej Lavrov bírálta Brüsszelt, mert kifogásolja, hogy Magyarország nemzeti érdekeit tartja szem előtt, ezért jogtalanok az Orbán-kormányt ért kiritkák. A magyar LMBTQ-törvény kapcsán megjegyezte: az szinte egy az egyben orosz mintára készült, s a magyar kormány nem tesz mást, mint megvédi a kiskorúakat.

A TASZSZ hírügynökségnek Szentpéterváron keltezett interjújában Szijjártó Péter bejelentette, hogy kész további Szputnyik V vásárlására, ha a járványhelyzet rosszabbodik, a készletek apadnak és újraoltásra lesz szükség. Hiszen az orosz vakcina hatékony szernek bizonyult – mondta el a külügyminiszter. Noha hangsúlyozta, hogy ez egyelőre csak elméleti kérdés, mert elegendő készlet álln rendelkezésre.

Kína hasznot húz abból, hogy az európai országokkal egyre szorosabb kapcsolatot kiépítve, megosztja az Európai Unió eddigi egységét. A hátsó kapun oson be Európába, amelyben segítségére van a magyar kormány, amit az Euractive úgy jellemez, hogy hazánk Kína legszorosabb szövetségese a régióban. Az „Egy út, egy övezet” 17+1 ország egységét megbontotta Litvánia, miután kilépett az együttműködésből, ugyanakkor az uniós remények is halványulnak a régióban. Hiába nyújt segédkezet Oroszország és az Egyesült Államok, egyelőre Kína befolyása látszik a legerőteljesebbnek.

Az októbertől életbe lépő újabb orosz–magyar hosszútávú gázszerződést fenyegetésként éli meg Ukrajna – adja közre hosszú elemzésében az Ukrinfo. Kitér Biden és Merkel washingtoni tárgyalásaira is, ahol szóba került ugyan, hogy nem engedhető meg, Oroszország energiapolitikáján keresztül nyomást gyakoroljon Európára, ugyanakkor ennek kivédésére semmiben sem állapodott meg a két politikus.  Éppen ezért Ukrajna az Európai Uniótól vár segítséget és garanciát arra, hogy ne lehessen az oroszok játékszere. 

Olyan ez, mintha két Covid-pandémia és így két Európa lenne. Azaz kétféleképpen élte meg Európa a járványt és az ketté is szakítja – összegzi 12 országot felölelő felmérésében a Külügyi Kapcsolatok Európai Tanácsa, amit a The Guardian közölt. A dánok 72, a németek 64, a franciák 63%-a úgy érzi, nem sújtotta súlyosan őt és családját a járvány. Ezzel szemben a magyarok 65, a spanyolok 64 és a lengyelek 61%-a ennek épp az ellenkezőjét élte meg – mind egészségügyi, mint gazdasági és személyes kapcsolatain keresztül.

Hasonlóan éles a különbség a fiatal és az idősebb nemzedék között, mert a fiatalok úgy érzik: a jövőjüket kellett feláldozniuk az idősek megmentéséért. A kormányok feladata most a fiatalokra figyelni – véli Ivan Krasztev politológus –, áldozatot hozniuk az idősek életének megmentéséért.