(Szerző: David Remnick / The New Yorker) Ha elolvassuk a szövetségi esküdtszék által kedden kiadott vádiratot, amiben Donald Trumpot a 2020-i elnökválasztás elcsalására irányuló összeesküvéssel vádolják, akkor minden eddiginél mélyebben rádöbbenünk, hogy az ország nagy leszámolás előtt áll – a bíróságokon és a szavazóurnáknál. Ez egy olyan kérdést sugall, amely elől nem lehet menekülni: Képes-e az amerikai választópolgár arra, hogy elnézzen egy olyan összeesküvést, amelyik a demokratikus uralom aláásására és a fő összeesküvőnek a hatalomba való visszatérésére irányul?
A Trump elleni harmadik és legújabb vádirat négy vádpontot tartalmaz, és a legegyszerűbben fogalmazza meg az ellene szóló vádakat. „Annak ellenére, hogy vesztett, a vádlott eltökélt szándéka volt, hogy hatalmon maradjon” – olvasható a negyvenöt oldalas dokumentum bevezetőjében – és hol látott már ennél tömörebb összefoglalót a bűnös szándékról?
Vagy vegyük az első vádpont, az Egyesült Államok megtévesztésére irányuló összeesküvés nyitó sorait: „A vádlott, Donald J. Trump 2020. november 14. napjától körülbelül 2021. január 20. napjáig, a Columbia körzetben és máshol, tudatosan összefogott, összeesküdött, szövetkezett és megállapodott a nagyesküdtszék előtt ismert és ismeretlen összeesküvőkkel, hogy becsapja az Egyesült Államokat azáltal, hogy tisztességtelenség, csalás és megtévesztés alkalmazásával károsította, akadályozta és meghiúsította azt a törvényes szövetségi kormányzati funkciót, amelynek révén az elnökválasztás eredményeit a szövetségi kormány összegyűjti, megszámolja és hitelesíti”.
Ez a vádirat elsősorban jogi dokumentum, nem irodalmi, de nem lehet nem arra gondolni, hogy bárki is fogalmazta is meg ezt a bekezdést és sok más hasonlót, azt remélte, hogy a kadenciája egybehangzó, ritmikus, megdöbbentő – segít kiemelni a súlyos történelmi tétet. Trump és társai „termékeny hazugságokkal” álltak elő avégett, hogy megtagadják Joe Biden elnökségét – állapítja a vádirat. A többi között azt állították, hogy „nagyszámú halott, nem helyi lakos, nem állampolgár vagy más módon nem jogosult szavazó szavazott, vagy hogy a szavazógépek a vádlottra leadott szavazatokat Bidenre leadott szavazatokra cserélték”.
Trump összeesküvőtársai egyelőre meg nem nevezettek, de a The Washington Post szerint valószínűleg köztük van Rudy Giuliani volt New York-i polgármester, John Eastman ügyvéd, Sidney Powell volt szövetségi ügyész, Jeffrey Clark volt igazságügyi minisztériumi tisztviselő és Kenneth Chesebro fellebbviteli ügyvéd.
A vádirat erőteljes összegzése sok mindennek, amit már előbb is megtudtunk, de valójában ki fogja elolvasni? Milyen gondolkodásmódot fog megváltoztatni? Milyen változást fog eredményezni?
A vádirat alig néhány nappal azután érkezik, hogy a The Times és a Siena College által végzett közvélemény-kutatás szerint a volt elnök olyannyira megelőzi Ron DeSantist és a republikánus mezőny többi tagját, hogy nyilvánvaló: a választók jórésze úgy döntött, hogy a több jelenlegi és a közeli jövőben várható több büntetőjogi vádirat – a 2020-i választási csalás; a hallgatási pénzes szexbotrány ügye – Manhattanben; a választási csalás ügye – Georgiában; a titkos dokumentumok ügye – Floridában – nem fogja eltántorítani őket attól, hogy Trumpra szavazzanak. A volt elnök továbbra is támogatók millióit vonzza, olyanokét, akik olyannyira ellenszenvvel viseltetnek Biden, a demokraták, a „vállalati média”, a tudományos élet, az összes olyan intézmény iránt, amelyet ők virgoncnak és ellenségesnek látnak, hogy Trump devianciáját dacként, hazugságait igazmondásként, dühét az ő dühükként értelmezzék.
DeSantis robotszerű, sőt szánalmas kampányolónak bizonyult; az, hogy nem hajlandó Trumpot bármiféle közvetlenséggel vagy meggyőződéssel támadni, nem annyira lenyűgözte a jobboldali szavazókat, mint inkább még inkább meggyőzte őket arról, hogy ő egy humortalan, sápadt utánzat. Trump az ő vezérük, és ha kell, végül a mártírjuk. Ahogy Nate Cohn fogalmazott a The Times közvélemény-kutatásának elemzésében: „A MAGA (Make America Great Again)-mozgalom (=Tegyük Amerikát újra naggyá! – Trump első kampányszlogenjéről kapta a nevét) nem a hibái ellenére támogatja Trumpot. Azért támogatja őt, mert úgy tűnik föl, nem hiszi el, hogy vannak hibái”.
Trump reakciója a legutóbbi vádemelésre nagyon hasonlít a régebbi vádemelésekre és felelősségre vonásokra adott reakcióihoz. Ez egy oldal az „1984”-ből. A Truth Socialon (alternatív közösségimédia-platform, amit a Trump Media & Technology Group amerikai média- és technológiai vállalat alapított 2021 októberében Donald Trump; a Twitter klónjának is nevezik) tett nyilatkozatában az ellene indított ügyészi eljárást „az 1930-as évek náci Németországához, az egykori Szovjetunióhoz és más autoriter, diktatórikus rendszerekhez” hasonlította. Azt jósolta, hogy „az Amerika-ellenes boszorkányüldözés kudarcot fog vallani, és Trump elnököt újraválasztják a Fehér Házba, hogy megmenthesse az országunkat a visszaélésektől, a hozzá nem értéstől és a korrupciótól, amely soha nem látott mértékben folyik végig az ország ereiben”.
Nemsokára elkészül a georgiai büntetőjogi vádirat is Trump ellen. Immár négy büntetőjogi vádirat – mindegyik súlyosabb és meggyőzőbb, mint az előző. Nehéz kiszámítani a jogi költségeket, a tárgyalótermi bohózatokat…ám nagyon is lehetségesnek tűnik föl, hogy Trumpot másodszor is elnökké választják.
A The Times egy másik, ugyancsak a közvélemény-kutatásáról szóló cikkében egy phoenixi fűtési és légkondicionálási vállalkozó, a negyvenes évei elején járó republikánus, John Wittman azt mondta: „Donald Trump nem republikánus, ő egy bűnöző”. Ám Wittman véleménye korántsem általános. Amerikaiak tízmilliói ma még hajlandók elnézni nemcsak a Donald Trump ellen emelt többszörös bűnvádi vádakat, hanem a covid-19 halálos rossz kezelését is; a gyerekekkel való embertelen bánásmódját a határon; a bigottság és nőgyűlölet számtalan megnyilvánulását; a szabad sajtó és a jogállamiság elleni támadásait; a nemzetbiztonság és az éghajlati vészhelyzet iránti közönyét; az autokraták iránti vonzalmát szerte a világon; a vádemeléseit; a családja meggazdagítására irányuló számos tervét. A Times felmérése szerint Biden és Trump feltételezett visszavágójának negyvenhárom százalék az esélye. Előbb-utóbb eljön a nagy leszámolás.

