Az 1992-i csehszlovák „bársonyos válás” szomorú-kínos kísérőeseménye volt a szlovákiai romák tömeges átvándorlása az általuk gazdagabbnak, így perspektivikusabbnak tekintett cseh országrészbe. A jelenségről szerzőnk, a Népszabadság akkori prágai állandó tudósítója tájékoztatta az olvasókat a legnagyobb példányszámú hazai napilap 1993. január 18-i számában… (A nyitó kép forrása: https://www.addn.me)
A kreol bőrű családfő üvöltve hadonászott egy kályhacsővel, rémült felesége hol őt próbálta fékezni, hol a rendőröket csillapította volna. A karhatalom azonban már elég ideges volt, mert – mint a cseh tévéhíradó képei tanúsították – az adott napon nem ez volt az első esetük, amikor ki kellett lakoltatniuk nyomorúságos fészkeikből a jogszerűtlenül ott-tartózkodókat.
Ezek általában olyan cigánycsaládok, akik Kelet-Szlovákiából hurcolkodtak át az utóbbi hónapokban Csehország északnyugati településeire, eredeti lakhelyüktől vagy 700 kilométerre, többnyire rokonokhoz, de számos esetben üresen álló lakásokba, üzlethelyiségekbe. Többségük munkanélküli, így a környéken meglódult a bűnözési statisztika.
Először Jirkov város önkormányzata hozott határozatot „a közrend és a biztonság” védelmében, melyhez további környékbeli települések – Most, Chomutov, Ustí nad Labem – is csatlakoztak. Ezek az alkotmányt figyelmen kívül hagyva határozott faji előítéletek jegyében íródtak, lényegében egyenlőségjelet téve a bűnözők és a cigányok közé. A dolog akkor vált komollyá, amikor köztársasági szinten is törvényjavaslat született, amely bejelentkezési kötelezettséget ír elő a látogatásra érkezőknek „a lakosság vándorló csoportjai által veszélyeztetett városokban és területeken”.
Ha a javaslatot elfogadnák, a kormány által veszélyeztetettnek nyilvánított településeken a „vendégek” fél évenként csak hat napot tartózkodhatnának, s minden napért 10 korona illetéket kellene fizetniük. Aki elmulasztja a bejelentkezést, napi 1000 koronáig terjedő összegre büntethető. Megszabnák azt is, hogy hány személyre jut hely egy lakásban, s többet nem lehetne befogadni. Ezt „aktivisták” késő estig – házkutatási parancs nélkül – ellenőrizhetik. Az önkényes lakásfoglalókra börtön várna.
Általános megütközést keltett Jiří Šetinának, a Cseh Köztársaság legfőbb ügyészének egy nyilatkozata, amellyel lényegében törvényindítványozóként kiállt a diszkriminatív rendelkezések és azok megfogalmazói mellett. Az igazság legfőbb őre nehezményezte, hogy az általános emberi jogokat mindig akkor hangoztatják, ha a roma etnikumról van szó. Kifejtette továbbá, hogy a joghézagokat be kell foltozni, s hogy a „veszélyeztetett” városokban a lakosság 90%-a nem követ el bűncselekményt, ugyanakkor indokoltan igényel védelmet a bűnözőkkel szemben, akik megbüntetése és kitoloncolása helyénvaló.
Megfigyelők már a szlovák–cseh szétválás előtt rámutattak: a cseh állampolgárság megszerzésével kapcsolatos korlátozások – szlovákiaiaknak minimálisan két év itt lakás, öt év büntetlen előélet stb. – cigányellenes éllel készültek. Ez a rendelkezés persze másokra is vonatkozik: olyan szlovákiai születésű nők és férfiak, akik évtizedek óta Csehországban élnek, most állampolgárságért kénytelenek folyamodni, s bár esetükben akadály nincs, a hivatalokban gyakorta tapasztalható lelketlen vagy pökhendi hozzáállás, sok felesleges emberi fájdalmat okozott az önálló Csehország első heteiben. Míg a szélsőjobboldali pártok és a skinheadek diadalittasan vették tudomásul a cigányellenes akciókat, a kilakoltatásokat, azt, hogy romacsaládokat vagonokban szállítanak vissza Szlovákia túlsó végébe, addig a jobbérzésű csehek szégyenkeznek. Az ő gondolataikat is kifejezte a Helsinki Polgári Gyűlés emberjogi szekciójának határozata, amely nemcsak Šetina főügyész menesztését követeli, de rámutat: a törvénytervezet diszkriminatív a roma lakossággal szemben, s olyan gondolkodásmódról tanúskodik, amely ellentétben áll az emberi és polgári jogok alapvető elveivel.
Érvényesülése esetén veszélyeztetné Csehország bekerülését a civilizált államok sorába, viszont lovat adna a rasszista csoportok alá, amelyek a cigányságon kívül üldözik a külföldi diákokat, a jugoszláv menekülteket, a vietnamiakat, egyszóval gyűlölnek minden idegent.