Uniós szabályozás a több tagállamot is érintő ügyekben. Kárpótlás az áldozatoknak az elszenvedett pszichés sérelmekért és jó hírnevük megsértéséért. Ajánlások a közéleti részvételt akadályozó tagállami stratégiai perek problémájának kezeléséhez. Az EP nagyobb védelmet kér az EU-ban az újságírók és a jogvédők számára a megalapozatlan és visszaélésszerű bírósági eljárásokkal szemben.

A mai plenáris ülésnapon elfogadott jogszabálytervezet alapján az Európai Unión belül védelmet élveznek majd az újságírók, a médiaszervezetek, az emberijog-védők, az aktivisták, a kutatók és a művészek azokkal a stratégiai perekkel szemben, amelyeket egyesek megfélemlítésükre vagy megtorlásképpen indítanak, hogy közéleti részvételüket akadályozzák. A képviselők 489 szavazattal, 33 ellenszavazattal és 105 tartózkodás mellett megszavazták, hogy milyen álláspontot képviseljen a Parlament a Tanáccsal folytatandó tárgyalásokon azokkal az új szabályokkal kapcsolatban, amelyek a közérdekű ügyekkel, például az alapjogok érvényesülésével, a köztisztviselők tevékenységeivel vagy a korrupciós ügyekkel foglalkozókat védik.

Határokon átívelő alkalmazás és védelmi biztosítékok

Számos esetben a felperes, az alperes és a bíróság nem ugyanabban az országban van. Az is előfordul, hogy a kérdéses közéleti tevékenység eredménye (újságcikk, közösségimédia-poszt, videó, kutatás, műalkotás stb.) több tagországot is érint, illetve online hozzáférhető. Ezekre a helyzetekre gondolva születtek a szabályok.

A javaslat egy sor biztosítékot irányoz elő a stratégiai perbe fogott áldozatok védelmére. Kérésükre a bíróságok például már korai szakaszban elutasíthatják a komolytalan kereseteket, a felperest kötelezve annak bizonyítására, hogy a vád nem megalapozatlan. Ha megállapítást nyer a visszaélés ténye, a felperesnek kell állnia a teljes perköltséget, ezen belül az alperes jogi képviseletének költségeit. Akár bírságot is kiszabhatnak rá. Az áldozat ellenben kártérítésre tarthat igényt a többi között az őt ért lelki sérelmekért vagy jó hírneve megsértéséért. Rágalmazási perekben az alperes illetősége szerinti bíróságnak kell lebonyolítania az eljárást az esetleges részrehajlás elkerülésére. Ha ugyanis a felperes választ bíróságot, azzal adott esetben befolyásolhatja az ügy kimenetelét. A tagállamoknak nem szabad elismerniük a területükön élő magánszemélyekkel és az ott működő vállalkozásokkal szemben harmadik országok bíróságai által hozott ítéleteket, ha stratégiai perekben születtek. Emellett lehetőséget kell biztosítaniuk arra, hogy az áldozatok a nemzeti bíróságokon kapjanak kártalanítást.

Tagállami támogatás és képzés

A képviselők azt kérik a tagállamoktól, hogy hozzanak létre egyablakos rendszert, ahová az áldozatok információkért és tanácsért fordulhatnak. Véleményük szerint a nemzeti hatóságok feladata, hogy anyagi, jogi és pszichológiai segítséget nyújtsanak a stratégiai perek célpontjainak. Az is elvárás a tagállamokkal szemben, hogy gondoskodjanak a jogászok ilyen tárgyú, megfelelő képzéséről, és a szakmai szövetségeken belül fogadtassanak el olyan szabályokat, amelyek a tagokat eltántorítják az ilyen visszaélésszerű perekben való részvételtől. A tagállamoknak emellett adatokat is kell majd szolgáltatniuk, különösen a bírósági határozatokról. Az Európai Bizottságot pedig egy uniós jegyzék létrehozására kérték fel a képviselők.

A plenáris szavazást követően a jelentéstevő, Tiemo Wölken (S&D, Németország) így nyilatkozott: „A visszaélésszerű perek elriasztják a kritikus hangokat attól, hogy a közérdekű kérdéseket napvilágra hozzák. Az újságírók és aktivisták demokráciáink sarokkövei, és megfélemlítés nélkül kellene dolgozniuk. Ezzel az irányelvvel azt kívánjuk biztosítani, hogy az egész EU-ban védelmet élvezzenek, hogy az áldozatok pénzügyi és pszichológiai támogatást kapjanak, és hogy a határokon átnyúló esetek fogalmát szélesebb körben határozzák meg. Bíróságaink nem lehetnek a gazdagok és a hatalmasok játszóterei.”

A jogszabályjavaslat végső szövegéről holnap indul egyeztetés az Európai Parlament és a tagállamok között. Az EU szakminiszterei múlt hónapban alakították ki tárgyalási álláspontjukat  a kérdésben.

A Parlament hosszú ideje szót emel a média szabadságának a megerősítéséért. A közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek számának növekedése miatt több állásfoglalást is elfogadott, amikben elítélte az újságírók és emberijog-védők elleni támadásokat, és kiemelt védelmükre szólított fel. Az európai stratégiai perek elleni koalíció (CASE) szerint az ilyen perek száma Európában 2020-ban tetőzött, 114 üggyel.

Az európai parlamenti képviselők e jogszabály előmozdításával a polgároknak az Európa jövőjéről szóló konferencia következtetéseiben megfogalmazott javaslataira reagálnak: a 23. javaslat (5) a dezinformáció és a propaganda elleni küzdelemről, a 24. javaslat (8) az autokratikus és hibrid rezsimekkel szembeni hatékonyabb és egységesebb politika kialakításáról és a civil társadalmi szervezetekkel való partnerségek fejlesztéséről, a 27. javaslat (1) a média függetlenségét fenyegető veszélyekkel foglalkozó jogszabály bevezetéséről, valamint a 27. javaslat (2) az uniós versenyszabályok szigorú érvényesítéséről a médiaágazatban.