(Arató László / Szabad Európa) Pénzügyileg csak áldozatai lennének annak a lépésnek, ha Magyarország megvétózná az uniós helyreállítási alaphoz szükséges hitelfelvételt. Ez óriási bizalmi válságot okozna az Európai Unióban, ráadásul Magyarország is bevételtől esne el.

Nem kis meglepetést okozott Brüsszelben, amikor múlt héten csütörtökön délelőtt 11 óra körül – egy-két twitter bejegyzés után – hivatalos formában is bejelentették: megszületett a jogállamisági megállapodás az Európai Parlament és a tagállamok delegációja között.

A Mandiner írta meg először, hogy Orbán Viktor kész vétózni az uniós költségvetést és a helyreállítási alapot is, amennyiben jogállamisághoz kötik az egyes tagállamoknak szánt források kifizetését. A miniszterelnök erről levelet írt a német kancellárnak és számos uniós vezetőnek. Szerkesztőségünknek Brüsszelben megerősítették, hogy a levelet megkapták.

A tárgyalások folyamatosak voltak már korábban is, de eddig rendre azt lehetett olvasni a megbeszélések soron következő fordulója után, hogy még mindig nagyon távoliak az álláspontok. Bár a tárgyalássorozatnak nagyon sok eleme volt, a legfontosabb vitapont talán a következő volt: a szankcionálást elegendő-e ahhoz kötni, ha csak az unió pénzügyi érdekei sérülnek, vagy ennél tágabb körű meghatározásra van szükség, és az EU alapértékei is megérdemlik ezt a fajta védelmet.

Az előbbi álláspontban egyeztek meg az uniós tagállamok idén júliusban a költségvetési alku során, az utóbbit viszont a parlament akarta mindenképpen elérni.

Nem közömbös a parlament szerepe: az 1 milliárd eurós hétéves költségvetést és a 750 millió eurós helyreállítási alapot nekik is el kell fogadni, másképpen fogalmazva: vétózhatják a csomagot. Látható volt, hogy a parlament kitart a jogállamisági követelések mellett, sokkal többet engedtek már eddig is például a tárgyalások másik ágán, a költségvetés szerkezetével és nagyságával összefüggésben.

A tagállamok pedig éppen arra nem voltak hajlandóak, hogy több pénzt fizessenek, viszont ott is nagy volt a nyomás egy kiterjesztettebb jogállamisági feltételrendszer elérése végett. Ráadásul van mozgásterük is: a tagállamok körében a jogállamisági alku elfogadásához nem szükséges egyhangúlag dönteni, elegendő a minősített többség. Ez a 27-ből 15 tagállam támogatását jelenti, melyeknek az EU lakosságának 65 százalékát kell képviselniük. Magyarul: ebben a körben nincs vétó, egy magyar–lengyel összefogás is kevés a jogállamisági mechanizmus visszautasításához.

Megegyeztek Brüsszelben a jogállami mechanizmusról

Ez a feltételrendszer tehát kilép abból a körből, amivel a tagállamok egymás között egyetértettek, vagyis nem csak a pénzügyi érdekek védelméről tesz említést. Beemelik a védendő értékékek közé az uniós alapszerződésben felsoroltakat. Ez a következőket rögzíti: „Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában”.

Ugyanakkor a kompromisszumos megállapodásban is hangsúlyozzák, hogy az EU pénzügyi érdekeinek védelmét kell szem előtt tartani. Mégis, az alkalmazhatóság köre jelentősen kibővül. Például hangsúlyos szerepe lesz az igazságszolgáltatás függetlenségének, ami máris figyelmeztető jel lehet Lengyelországnak, ahol a bírói hatalom gyengítése miatt már az Európai Bíróságnak is be kell avatkoznia. De ugyanilyen párhuzammal az is az unió pénzügyi érdekeinek sérelme, hogy a Magyarország június óta nem hajtja végre a civil szervezetek védelme érdekében hozott bírósági ítéletet és emiatt pénzügyi forrásoktól esnek el nem-kormányzati szervezetek.

Az eljárás „ura” az Európai Bizottság lesz, a brüsszeli testület fog javaslatot tenni a pénzügyi szankciókra, ha ezt megalapozottnak találják. Indítványozhatják többek között a pénzügyi támogatások felfüggesztését, visszavonását, csökkentését. Ezt a döntés ugyanakkor a tagállamok a fentebb már részletezett minősített többséggel „leszavazhatják”, vagyis az érintett tagállamnak vagy egy vele szövetséges kormánynak a szavazata kevés – éppen ez különbözteti meg az eljárást a 7-es cikk szerinti eljárástól. És egy másik fontos szempont is: az új eljárás időben korlátozott lesz, ami azt jelenti, hogy hónapokon belül le kell zárni egy ilyen ügyet. Ez általában öt hónap lesz, vagyis belátható időn belül pont kerül egy-egy ügy végére.

Abban is megegyezés született, hogy a végső felhasználókhoz még szankció esetében is el kell juttatni a szükséges támogatásokat. Erre a tagállami kormányt kötelezik majd, az uniós támogatás tehát ebben az esetben nem költségvetést növelő, hanem azt csökkentő tétel lesz.

Meg kell jegyezni, hogy ez egy ideiglenes kompromisszum, ami azt jelenti, hogy mind a parlamentnek, mind a tanácsnak meg kell szavaznia. Erre azonban minden esély megvan, hiszen mindkét intézmény tárgyalódelegációja saját mandátumának keretein belül járt el.