(www.muosz.hu) Zentai Péter, a Magyar Rádió volt New York-i és berlini tudósítója, Pulitzer-emlékdíjas külpolitikai újságíró, a Klubrádió „Eurozóna” című műsorának szerkesztője élénk hangulatú beszélgetésen számolt be a múlt hetekben szerzett ukrajnai, belaruszi és litvániai élményeiről a Magyar Újságírók Országos Szövetsége kül- és biztonságpolitikai szakosztálya rendezvényén. (A nyitó képen: Lviv gyönyörű, bárhonnan nézzük is…)
A többi között elmondta: az ukrajnai Odesszában, illetve Lvivben azt érezte, hogy a háború ellenére is szabad országban van, az emberek nyíltan beszélnek, hevesen bírálják a hatalmi visszásságokat és a korrupciót, az oligarchákat, miközben egységesek abban, hogy az országot meg kell védeni az agresszortól.
Odesszában (a képen az Odessa-passzázs) egyfajta „New York-érzete” volt, sokféle etnikum kavalkádját, pezsgő légkörét tapasztalta. Az árukínálat lenyűgözte, és sejtése szerint a Nyugat sokkal több segítséget nyújt Ukrajnának, mint amiről nyilvánosan beszélnek, hogy az emberek érezzék, érdemes a Nyugathoz tartozni.
Belaruszban – mondta Zentai – időutazástélhetünk át, a transzparensek, a külsőségek szintjén az egykori Szovjetunióban érezhetjük magunkat, és a helyiek – ellentétben Ukrajnával – nem mernek beszélni politikai kérdésekről, de a színvonalas árukínálat, a rendezettség, a high tech látható jelenléte, a magas fokú digitalizáció azt jelzi, hogy a Lukasenka által fenntartott diktatúra erősen piacszemléletű. A politikai légkört leszámítva Belarusz sokban hasonlít a balti államokra, és ha majd megszűnik a diktatúra, akkor Belaruszban – az északkelet-európai térség szerves részeként – hatalmas fejlődési lehetőségek rejlenek.
Az életszínvonal tekintetében látványos előrelépést felmutató Litvániában – mondta el Zentai Péter – össztársadalmi támogatás övezi az ukránok megsegítését, az pedig tévhit, hogy az oroszokkal szemben lennének ellenérzéseik. Akit pokolra kívánnak, az Putyin, de ettől még igenis szívesen megszólalnak oroszul.
