Az idén is elsősorban a szolgáltató szektor, ezen belül a nagykereskedelemmel foglalkozó cégek, különösen gépjármű-, gabona-, dohány-, ruházat-, lábbeli-, számítógép-, és építőanyag-kereskedők állnak majd az adóhatóság célkeresztjében. Emellett azonban figyelemmel kíséri a NAV az őrző-védő szolgáltatókat, illetve a vagyonkezelői, tanácsadói szolgáltatást nyújtókat, építményüzemeltetőket. Az ipari és a mezőgazdasági szektorokból pedig kiemeli az építőipar, az élelmiszergyártás, húsfeldolgozás és tartósítás mellett az erdőgazdálkodás és a fakitermelés ágazatait.
A jövedelmezőség elmaradását vizsgája az adóhatóság a vegyes termékkörű nagykereskedelem, a saját tulajdonú ingatlan adásvétele, valamint az összetett adminisztratív szolgáltatás vonatkozásában. Az idén a következő évek ellenőrzéséhez adatgyűjtést rendelnek el a vendéglátás, az egyéb személyi szolgáltatás, a reklám, a piackutatás és munkaerő-piaci szolgáltatás tekintetében.
A vámellenőrzések során kiemelt figyelmet szentel majd a hatóság a többi között az áruosztályozás jogszerűségének vizsgálatára, továbbá a textil- és ruházat, cipő- és lábbeli termékek importjának fokozott ellenőrzésére. A jövedéki ellenőrzések során elérni kívánt cél a jövedéki termékek illegális importjának és a dohánygyártmányok feketepiacának visszaszorítása, illetve a párlatok illegális forgalomba kerülésének megakadályozása.
Az ellenőrzéseket megalapozó kockázatkezelés, kiválasztás fókuszában egyrészt az adózói életút különböző szakaszaihoz (alakulás, működés, átalakulás, megszűnés) köthető kockázati tényezők, másrészt kockázatos adózói kapcsolatok állnak. Ez évben is számíthatnak ellenőrzésre a kezdő vállalkozások, mert a helyes adózói magatartás kialakítása mellett az adóhatóság a fantomcégek lehető legnagyobb arányú és mielőbbi kiszűrésére törekszik.
Egyedi kockázatelemzés indokolt ott, ahol a székhelyet székhelyszolgáltató adja, a cég külföldi ügyvezetője belföldön csak kézbesítési meghatalmazottja útján van jelen, de ténylegesen nem elérhető, vagy az alacsony jegyzett tőkével megalakuló vállalkozás már a működés megkezdését követő időszakban nagy összegű fizetendő és emellett közel azonos összegű levonható általános forgalmi adót szerepeltet a bevallásában. Fokozott figyelemmel kíséri az adóhatóság azokat a működő vállalkozásokat is, melyek elmaradnak a bevallásokkal, vagy egymásnak ellentmondó dokumentumokat adnak le. Felhívják magukra az adóhatóság figyelmét a gyakori székhely-, illetékesség, illetve tulajdonosváltók és azok is, akik nagy összegű adóhátralékot halmoznak fel, miközben jelentősen nőtt az árbevételük.
Az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is az revizorok célkeresztjében maradnak az adóminimalizálók, a folyamatos működés mellett tartós veszteséget kimutatók és azok a cégek, amelyeknél a veszteséget tagi kölcsönnel finanszírozzák. Azok a társaságok is felkeltik az ellenőrök figyelmét, amelyek bevallási adatai jelentősen eltérnek az EU-tagállamok által adott kontrolladatokhoz képest, illetve csalásgyanús export-import ügyleteket bonyolítanak le, vagy vélhetően a vállalkozások kapcsolatrendszerén, számlázási láncolatán, érdekmegosztásán alapuló szervezett csalásban vesznek részt. A vállalkozások megszűnése esetén az adóhatóság a vállalkozási vagyont érintő ügyletek nyomon követésére figyel majd.
Érintik majd az ellenőrzések a már vizsgált adóelkerülők, fantomcégek tulajdonosai által alapított új cégeket, az azonos székhellyel, tulajdonosi körrel, ügyvezetővel rendelkező, egymással üzleti kapcsolatban álló vállalkozásokat. Azokhoz a cégekhez is bekopogtathatnak a revizorok, amelyek tulajdonosainak székhelye offshore helyszínen található, vagy amelyek kiemelten kockázatos külföldi adózókkal állnak üzleti kapcsolatban.
Az ellenőrzés stratégiai kérdése az idén, hogy mielőbb fellépjen az adóhatóság a jogellenes gyakorlatot folytató adózókkal szemben. Előtérbe kerülnek az aktuális gazdasági folyamatok, ezért az adatok gyűjtését célzó, az adókötelezettségek teljesítésére irányuló, valamint az utólagos adóellenőrzések jórésze is a vizsgálat elrendelésének évét, illetőleg az azt megelőző egy–három évet érinti majd. Megnő a helyszíni vizsgálatok, adatgyűjtések száma a regionális adó főigazgatóságok közötti illetékességváltással érintett adózóknál, valamint a – különösen támogatások felhasználásával is megvalósuló – tetemes beruházásokat végző cégeknél.
A bevallások utólagos vizsgálatnál továbbra is kiemelten kezelik a fiktív számlázás, körbeszámlázásos ügyletek és értékesítési láncok felderítését, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait illető bevételek megrövidítésének feltárását. Vagyonosodási vizsgálatokra azok a cégtulajdonosok számíthatnak, akik a vállalkozás számlájáról jelentős összegű készpénzt vettek fel, de annak üzleti célú felhasználását igazolni nem tudják, de megjelenhetnek a revizorok a jelentős hátralékkal felszámolásra került cégek tulajdonosainál és képviselőinél is.
Új feladatként tartja számon az adóhatóság a transzferárak ellenőrzése, amit már nem csak a multinacionális vállalkozásnál, hanem a kis- és középvállalkozásoknál is figyelemmel követnek majd a revizorok. Fokozottan ellenőrzik majd a reklámköltségek elszámolását, a tőzsdei ügyleteket és a magánszemélyek egyes jövedelmeit terhelő különadót. A NAV szeretné visszaszorítani az illegális szerencsejáték szervezői tevékenységet is, és fokozottan ellenőrizné a játékadót is.
