A vállalati szereplők bevonásával eddig nem létezett két szakirány, egy szakirányú továbbképzés, nyolc rövid ciklusú, vállalati képzés, mintegy negyven szakmai és fejlesztésekre konvertálható ismereteket tartalmazó, 3D animációkkal ellátott e-learning tananyag kidolgozása folyik jelenleg a főiskolán.

A Modern Üzleti Tudományok Főiskolája összetett kutatást végzett, hogy megvizsgálja, milyen képzéseket kínál jelenleg a hazai és nemzetközi felsőoktatás a lézertechnológia és a megújuló energiagazdálkodás területén, valamint hogyan épül fel a képzési tematika a különböző intézményekben – ismertette Horváth Tamás kutatásvezető, az Eruditio Kft. ügyvezető igazgatója. Hozzátette: munkaerő-piaci vizsgálattal mérték fel a MÜTF által megszervezendő új képzések iránti vállalati igényeket és a végzettek iránti követelményeket. Ez utóbbiról: gyakorlatra irányuló, sok területre kiterjedő tudással rendelkezzenek, a műszaki ismeretek mellett pénzügyi, jogi, közgazdasági tudás is megjelenjen a képzésekben.

A rendkívül gyorsan fejlődő megújulóenergia- és lézertechnológia sok, kiválóan képzett szakembernek munkát adó stratégiai ágazat. Az e területeken folyó fejlesztések egybevágnak Magyarország és az Európai Unió céljaival – hangsúlyozta Medgyesy Balázs. A környezetvédelmi szakértő rámutatott: számottevő a munkaerőhiány megújuló energiatermeléshez és gazdálkodáshoz értő mérnökökből. Az ő segítségükkel hatékony önkormányzati és zöldenergia-gazdálkodás valósítható meg.

Dr. Buza Gábor, a Bay Zoltán Anyagtudományi és Technológiai Intézet igazgatója arról beszélt, hogy a friss felmérések szerint 15 év alatt az anyagmegmunkáló lézerrendszerek világpiacának forgalma ötszörösére nőtt. Emellett körülbelül öt-tízévente alapjaiban új, minden addiginál jobb tulajdonságú, hatékonyabb és gazdaságosabban üzemeltethető lézer sugárforrások jelennek meg a világpiacon. Dr. Buza hozzátette: nem hivatalos adatok szerint Magyarországon napjainkban kétszáznál jóval több nagyteljesítményű lézerberendezés üzemel, erre a speciális területre koncentráló szakemberképzés azonban nincs, így jelenleg öt-hatezer képzett szakemberre lenne szüksége a szakmának. 

A vállalatokkal közös képzésfejlesztés mellett ugyancsak a gazdasági szektorral együttműködés erősítését szolgálja a márciusban megnyíló technológiai és tudástranszfer-iroda, melynek főcélja, hogy optimális tudásáramlást segítő környezetet teremtsen a helyi tudásbázisok és az új iránt fogékony vállalkozók számára. A főiskolán működő tudásmenedzsment-központ legfontosabb feladatai közé tartozik majd a vállalatok újító tevékenységének támogatása, szakértői munka és tanácsadás segítése műszaki, közgazdasági, pályázati, iparjogvédelmi, szabadalmaztatási területen, továbbá a szellemi termékek újdonságvizsgálata, üzleti tervek és innovációs stratégiák kidolgozása. „A technológiai és tudástranszfer-iroda működésének eredményeként akár üzleti vállalkozásokba is kezdhet a főiskola” – hívta fel a figyelmet Hajtó János professzor.