A döntést és a törvény megalkotását a nyílt kommunikáció és társadalmi, szakmai vita helyett teljes titkolózás és átverés-cunami előzte meg. Hiányoznak a finanszírozásra vonatkozó azok a részletek, amelyek alapján megmondható, hogy mekkora terhet ró majd ez a beruházás a magyar lakosságra. Az is tudható, hogy a nukleáris forgatókönyv kidolgozására sokmilliárd forintot elköltött az állam, miközben az alternatívákat, a megújulókban rejlő lehetőségeket alig kutatta.
A Greenpeace ismét felhívja a figyelmet arra, hogy Paks 2 szükségtelenül terheli meg a lakosságot egy óriási, államadósság-növelő hitel törlesztésével, valamint a környezetvédelmi és biztonsági aggályokra sem kaptunk válaszokat.
Egy atomerőmű beruházást nem lehet erőből – gazdasági, energetikai, környezetvédelmi és társadalmi szempontok alapos vizsgálata nélkül – végigfuttatni. Számos példa bizonyítja, hogy atomerőmű-projektek buktak meg, miután kiderültek az igazi részletek és a társadalmi kockázatok. Elég a bulgáriai 2012-ben leállított, szintén orosz építésű belenei atomerőműre utalnunk, ahol még mindig euró milliárdokról folyik a pereskedés a két fél közt.
Az ausztriai Zwentendorfban a már szinte kulcsrakész erőművet sem helyezték üzembe 1978-ban a társadalom által kikényszerített népszavazás eredményeképpen. Az angliai Hinkley Point-nál tervezett beruházást az Európai Bizottság versenyjogi szempontból kifogásolja, így nem valószínű, hogy az aláírt szerződés ellenére elindulhat az építkezés.
Egészen biztos, hogy tiltott állami támogatás ügyében a hazai projektet is szigorúan vizsgálja majd az EU.
Köszönjük annak a mintegy tízezer, felelős állampolgárnak, aki támogatta a civil koalíciót, és megfogalmazta fenntartásait a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatban. A harc még nem dőlt el. Az igazi munka és a társadalmi vita csak most kezdődik. Meg fogjuk mutatni, hogy nem lehet a lakosság akarata ellenére felépíteni az erőművet, a Greenpeace olcsó és tiszta energiát követel mindenki számára.
