Világméretű cselekvésre szólít fel, valamint arra, hogy népirtás esetén az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja közül egyik se élhessen vétójogával, és ne akadályozhassa meg az ENSZ beavatkozását.
Az éves jelentés rövidített, magyar változata innen letölthető, tessék kattintani!
„A világ vezetőinek azonnali lépéseket kell tenniük, hogy útját állják a folyamatosan változó konfliktusnak. Meg kell védeniük a civileket a különböző – állami és nem állami – fegyveres erők borzalmas kegyetlenségeitől” – sürget az Amnesty International az emberi jogok globális helyzetéről most kiadott éves értékelésében.
„Több millió, erőszaktól szenvedő ember számára volt katasztrofális a 2014. év. A világ reakciója a fegyveres csoportok által elkövetett rémtettekre, a kialakult konfliktusokra szégyenteljes volt és semmilyen hatást nem gyakorolt a kialakult helyzetre. Míg az emberek milliói egyre fokozódó barbár támadásokkal és elnyomással kerültek szembe, addig a nemzetközi közösség tétlen maradt” – jelentette ki Salil Shetty, az Amnesty International főtitkára.
„Az ENSZ hetven évvel ezelőtt azért alakult meg, hogy soha többé senkinek se kelljen átélnie olyan borzalmakat, mint amilyenek a második világháborúban történtek. Ezzel szemben most a kegyetlenségek széles skáláját és a belőlük következő hatalmas menekültügyi válságot látunk. A jelen égető problémáira tett megoldási kísérletek példátlan módon elbuktak.”
Előrejelzés a 2015–16-ra
Az Amnesty International éves jelentése átfogó betekintést nyújt az emberi jogok helyzetébe 2014-ben, a világ százhatvan országában. Ha a világ vezetői nem tesznek valamit azonnal a folyamatosan átalakulóban lévő konfliktus és más, a jelentésben kifejtett problémák megoldására, akkor az idei és a jövő évi emberi jogi helyzet meglehetősen sötét lesz:
# még több civil közösség kényszerül kegyetlen fegyveres csoportok államszerű irányítása alatt élni, illetve válik támadások, üldözés és diszkrimináció áldozatává;
# növekszik a szabad véleménynyilvánítás és más jogok fenyegetettsége, beleértve az új és rendkívül szigorú terrorellenes törvények és jogtalan tömeges megfigyelések következményeit;
# amíg a kormányok lezárják országuk határait és a nemzetközi közösség képtelen megoldást vagy védelmet nyújtani a kialakult helyzetben, addig a humanitárius és menekültügyi válság tovább fog mélyülni, egyre több és több ember kényszerül otthona elhagyására;
Különösen aggasztó a nem állami fegyveres csoportok, például a magát Iszlám Államnak nevező szervezet erejének növekedése.
Tavaly fegyveres csoportok az Amnesty International által vizsgált országok több mint ötödében, legalább harmincöt országban követtek el valamilyen erőszakos cselekményt.
„Ahogy a Boko Haram, al-Shabaab vagy az Iszlám Állam jellegű csoportok befolyása átlépi az országhatárokat, úgy kényszerül egyre több civil az államszerű irányításuk alatt élni, és válik egyúttal a kegyetlenségeik, az üldöztetés és a diszkrimináció áldozatává – mondta Anna Neistat, az Amnesty International kutatási igazgatója. – A kormányok nem tettethetik tovább, hogy a civilek védelme meghaladja erejüket, és mindent el kell követniük avégett, hogy a szenvedő milliók áradata ne duzzadjon még nagyobbra. Alapvető változtatásra van szükség a világban fennálló válságokra való reagálás területén.”
Az Amnesty International 2014. évi jelentésének Magyarország-fejezete:
„A kormány lejárató kampányt indított számos nem kormányzati szervezet ellen, szabálytalanságokra hivatkozva a finanszírozásukkal kapcsolatban, és a számláik vizsgálatát rendelte el. A romák továbbra is diszkriminációval találkoztak az egészségügyben, a lakhatás kérdésében és a végrehajtó szervek részéről. Az Emberi Jogok Európai Bírósága úgy döntött, a vallási szervezetek kötelező regisztrációja megsértette a vallás szabadságához fűződő jogot.
HÁTTÉR
Az áprilisi általános választásokon a kormányzó Fidesz a szavazatok 45 százalékát szerezte meg, és biztosította a kétharmados parlamenti többséget. Az EBESZ kritizálta a kormányt a választási törvények megváltoztatása miatt, és kifejezte, hogy ez és más szabályzatok – például az Alaptörvény – is oly módon lettek megváltoztatva, hogy teljesen fgyelmen kívül hagyták a nyilvános konzultáció és vita szükségességét.
EGYESÜLÉSI SZABADSÁG – CIVIL SZERVEZETEK (NGO-K)
A kormány egyre ellenségessebben viszonyul a jelentősebb civil társadalmi csoportok és NGO-khoz, akiket azzal gyanúsít, hogy külföldi kormányok anyagi támogatásával, azok érdekeit képviselve cselekszenek.
A miniszterelnök kabinetfőnöke 2014 áprilisában azt állította, hogy a Norvég Alap – amely egy kormányzati hátterű finanszírozási rendszer Közép- és Dél-Európa szociális felzárkóztatása érdekében – ellenzéki pártokhoz köthető szervezeteket támogat. A norvég kormány és az érintett NGO-k cáfolták ezeket az állításokat.
Júniusban a Miniszterelnökség utasította a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (KEHI), hogy vizsgálja át azokat az NGO-kat, akik az Európai Gazdasági Térség (EGT) / Norvég Alapból származó támogatásokban részesülnek, illetve azok elosztásában részt vesznek. A norvég kormány és az érintett NGO-k erőteljesen vitatták a vizsgálatok törvényességét, mivel a források nem a magyar állam költségvetéséből származtak, és a támogatásokkal kapcsolatos vizsgálatok elrendelése és lebonyolítása – magyar és norvég közös megegyezés alapján – a brüsszeli székhelyű Finanszírozási Mechanizmus Iroda (Financial Mechanism Offce) hatáskörébe tartozik.
Júliusban az Európa Tanács emberi jogi biztosa erőteljesen kritizálta a kormány „stigmatizáló retorikáját… amely megkérdőjelezi az NGO-k legitimitását”. A magyar hatóságok tovább folytatták a vádaskodást a civil szervezetekkel szemben. A miniszterelnök egy júliusi beszédében úgy utalt a Norvég Alappal kapcsolatban álló NGO-kra, mint „fzetett politikai aktivisták, akik külföldi érdekeket próbálnak érvényesíteni itt, Magyarországon”.
Szeptember 8-án a rendőrség razziát tartott két szervezetnél, az Ökotársnál és a Demnetnél, akik a Norvég Alapból származó támogatások elosztásáért felelősek. Az aktáikat és számítógépes szervereiket elkobozták. A rendőrségi nyomozás alapja a támogatások összegének állítólagos helytelen kezelése volt.
Szintén szeptemberben a KEHI kezdeményezte négy, a Norvég Alap elosztásában érintett civil szervezet adószámának felfüggesztését, arra hivatkozva, hogy nem működtek együtt a kormány által elrendelt vizsgálattal. Az NGO-k visszautasították ezt a vádat.
Októberben a KEHI saját vizsgálatai alapján kiadott egy jelentést, és kijelentette, hogy büntetőjogi szankciókat fognak kezdeményezni több civil szervezettel szemben.
Júliusban az elsőfokú bíróság úgy döntött, hogy a Fidesz szóvivője megsértette egy NGO, a Magyarországi Helsinki Bizottság becsületét, amikor azt állította, hogy „amerikai spekulánsok fzetik…, hogy a magyar kormányt támadja”. A kormányszóvivő fellebbezett a döntés ellen.
DISZKRIMINÁCIÓ – ROMÁK
A romáknak el kellett szenvedniük az etnikai profilalkotás okozta sérelmeket, és hogy a csekélyebb súlyú szabálysértések esetében aránytalanul gyakran ők válnak a rendőrségi gyanú célpontjává. Szeptemberben az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága megemlítette, hogy továbbra is előfordul, hogy romákat elutasítanak egészségügyi intézmények, beleértve a sürgősségi ellátást is, és diszkrimináció éri őket az egészségügyben dolgozók részéről.
Miskolcon a többségében romák lakta kerület (amely Számozott utcák néven ismert) mintegy 450 lakóját fenyegeti a kilakoltatás és hajléktalanság veszélye.3 Májusban a helyi önkormányzat elfogadott egy rendeletet, amely a kerületben álló házakat „öregnek és nem megfelelőnek” nyilvánította, és kihirdette, hogy a bérleti szerződéseket megszüntetik. Az önkormányzat kijelentette, hogy „nincs hely nyomornegyedek számára” a városban, és hogy a házak elbontásának tervét 35 ezer ember támogatta, akik petíciót írtak alá a kilakoltatást sürgetve. Augusztusban az önkormányzat kilakoltatott két családot, és hozzávetőlegesen ötven további család számíthatott kilakoltatási felszólításra év végéig.
A VALLÁS SZABADSÁGA
Szeptemberben az Emberi Jogok Európai Bíróságának nagytanácsa helyben hagyta a döntést, hogy Magyarország megsértette a vallás szabadságához való jogot, amikor 2011-ben rendelettel kötelezte újabb regisztrációra az összes ismert egyházat és vallási szervezetet. A törvény csak abban az esetben engedélyezte nekik egyházi státusuk megőrzését, ha bizonyítani tudták, hogy legalább húsz éve vannak jelen Magyarországon és legalább ezer tagjuk van. Az Európai Bíróság úgy határozott, hogy a kormánynak megegyezésre kell jutnia az egyházakkal a státusuk visszaállítását illetően, és az esetleges károkért kompenzálnia kell őket.
MENEKÜLTEK ÉS MENEDÉKKÉRŐL
Gyakori a menedékkérők őrizetben tartása az ügyük kivizsgálásának idejéig. Egy májusban kiadott jelentésben a Magyar Helsinki Bizottság megállapította, hogy az első alkalommal menedékért folyamodó férfiak 40 százalékát menekültügyi őrizetben tartották, és ezeknek az őrizetben tartásoknak a bírói felülvizsgálata sem volt hatékony.
Szeptemberben az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága kritizálta Magyarországot a menedékkérő és kísérő nélküli menekült gyermekek adminisztratív őrizetben tartása miatt.
KÍNZÁS ÉS EGYÉB BÁNTALMAZÁS
Májusban az Emberi Jogok Európai Bírósága úgy döntött, hogy a feltételes szabadlábra helyezés lehetősége nélküli életfogytiglani börtönbüntetés – mely rendelet 2011-ben került be Magyarország Alaptörvényébe – embertelen és megalázó büntetésnek minősül.
Hungary: Stop targeting NGOs (EUR 27/002/2014) www.amnesty.org/en/library/asset/EUR27/002/2014/en/5a8bdc49-7960-408f-b8e8-e49c9e564d7/eur270022014en.html
Hungarian government must end its intimidation of NGOs (EUR 27/004/2014)
3. Hungary: Mayor of Miskolc must halt evictions of Roma (Press
Release) (EUR 27/003/2014),
