Bartolits István, az NMHH technológia-elemző főosztályának vezetője a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karának rendszertechnika ágazatán diplomázott, és 2006 óta a BME címzetes egyetemi docense. 1998-tól már a NMHH jogelődjénél dolgozott, majd 2010 óta a hatóság technológia-elemző főosztályát irányítja. A jelen és jövő technológiai fejlődési irányzataival és szabályozási kérdéseivel foglalkozik elméletben és gyakorlatban egyaránt. Az NMHH képviseletében tagja a nemzetközi Broadband Forum technikai munkacsoportjának, az a Nemzetközi Távközlési Egyesület, az ITU T SG 13, valamint az NGN GSI munkacsoportjának, valamint részt vesz az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete, a BEREC munkájában is.

Fiala Károly a spektrumszabályozás egyik legelismertebb szakértője Magyarországon. Jelen volt a magyar mobiltávközlés születésénél, szaktudását kezdetektől a mobil kommunikáció szabályozásának szolgálatába állította. 1994-től részt vett valamennyi spektrumértékesítési eljárásban, tevékenysége nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi frekvenciaszabályozás átfogó ismeretén alapul, a Deutsche Telekom csoport spektrumszakértői közösségének elismert tagja. Nevéhez fűződik a legaktívabb spektrum-munkacsoport életre hívása, amely az IVSZ (Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége), később pedig a Hírközlési Érdekegyeztető Tanács részeként gyűjti össze az iparági véleményeket és konszenzusosra emelve tárja őket az NMHH elé. Munkájával nagyban hozzájárul a hazai spektrumszabályzási tevékenység hatékonyságához, szakmai véleményére a hatóság mindig is támaszkodott.

Dr. Magyari Endre (1900–68), a hazai rádiózás egyik elindítója gépészmérnöki oklevelét a budapesti Műegyetemen szerezte meg. Ezt követően a Posta Kísérleti Állomáson helyezkedett el, ahol elsőként tervezett nagy teljesítményű rádiótelefon-adót. Tervei alapján valósult meg az 1 kW-os csepeli adóállomás. 1923-ban üzembe helyezte a Posta által vásárolt 250 W-os Huth-adókat. Hamarosan a Gyáli úti épületből folytatódtak a kísérleti adások, ahol a „kísérleti stúdió” a híres bútorszállító kocsi volt. Nevéhez fűződik a hazai műsorsugárzás megindítása. Rendkívül gazdag irodalmi működését sok könyv és cikk mutatja. Az 1940-es évek közepén javaslatára a „gyengeáramú elektrotechnika” szót helyesbítették a lényeget jobban kifejező „híradástechnikára”, illetve „távközlés-technikára”.