Az intézmény felkészült: állatgyerekek sokasága várja a kis és nagy látogtókat. Szereancse dolga, hogy közülük hányan merészkednek a zajos közönség elé – fogalmazott a főigazgató. „Mosolygós” nappali gekkók, kis krokodilok, emucsibe, flamingófiókák sokasága, gyűrűsfarkú- és szerecsenmaki-kölykök, jávai langur, berbermajom-kölykök és a prérikutyák kicsinyei ígérnek kellemes órákat a látogatóknak. Egészen „friss”, májusban született az indiai
antilopborjú és a berbermajomkölyök A legnagyobb szenzáció, hogy száz év óta először földimalacok is érkeztek –
újságolta Persányi Miklós.
A Nagyszikla oldalában lakó berbermajmok (Macaca sylvanus) mentett állatok, illegálisan hozták őket Európába, és egy holland állatvédő szervezet révén kapta meg őket a pesti állatkert. Kifutójukon a sörényes juhokkal osztoznak. Az indiai vagy kecskeantilop (Antelope cervicapra) pár 2008 óta él Budapesten, a Mérgesházzal szemközti kifutóban. Az antilopborjú az első szaporulata a tenyészpárnak. A kicsi – a hazai őzek gidáihoz hasonlóan – napközben a bokrok között rejtőzik, de a türelemelle szemlélődő látogatők még őket is felfedezhetik.
Az állatkertnek jóformán valamennyi szögletében apróságok várják a gyerekeket és szüleiket. A flamingóknál 15
fióka kelt ki nemrégiben, és továbbiak is várhatók. A gyűrűsfarkú és a szerecsenmakiknál is van friss szaporulat.
Kölyküket nevelik a Délkelet-Ázsiában honos jávai langurok is. A Dél-Amerika kifutóban a nagy mara kölykök, a
tevék szomszédságában a tucatnyi apró prérikutya, a pálmaházi hüllőoviban öt krokodil, továbbá rengeteg
„mosolygós” nappali gekkó képviseli az új nemzedéket.
A győri Xántus János Állatkert adománya a fővárosba költöztetett két földimalac: a Szavannaház egyik helyiségében lelt otthonra. Miután a földimalacok éjszakai állatok, felcserélték számukra a napszakokat: nappal éjszakát idéző félhomályban, éjjel mesterséges napfényben láthatók az állatkert nyitva tartásához igazodva. Egyelőre a szállítóládában helyezték ki őket a a bemutatóhelyre. A következő napokban várhatóan felbátorodnak,
előmerészkednek a ládából, vasárnapra kis szerencsével teljes egészében látni lehet őket. Földimalacokat ritkán
mutatnak be állatkerti körülmények között. Jelenleg a világ mintegy harminc állatkertjében él összesen 75 ilyen állat.
Az első földimalacokat Kittenberger Kálmán (1881–1958) Afrika-kutató, zoológus, vadász és szakíró. A magyar vadászirodalom klasszikusa, ajándékozta az állatkertnek 1912-ben. Túrásra teremtődött orrával, hosszú szamárfülével, a kengurukéra emlékeztető farkával és az ásáshoz idomult karmos lábaival a földimalac (Orycteropus afer) Afrika legfurcsább emlősállata. A Szaharától délre a fekete kontinens szinte valamennyi vidékén megtalálható, a csövesfogúak közé tartozik. A név arra utal, hogy az ide tartozó állatok fogaik felépítésében minden más emlőstől különböznek. A fog belsejében az emberre is jellemző pulpaüreg helyett ugyanis mikroszkopikus méretű csövecskék sokasága található, ezeken át jutnak el az erek és az idegek a fog belsejébe. Tízhúszmillió évvel ezelőtt a csövesgfogúak számos faja élt, többségük azonban hárommillió éve teljesen kihalt, így a földimalac az állatcsoport egyetlen élő képviselője. Kedvenc eledele a termes. Egy éjszaka akár ötvenezer termeszt is képes elfogyasztani. Afrika őslakói az ősidők óta ismerik, az európaiak közül pedig először a dél-afrikai búr telepesek találkoztak vele.
