A kerítés terve, a keményedő álláspont riadóztatta az ENSZ-nél a menekültek jogainak megfigyelésével foglalkozó illetékeseket. Kovács Zoltán magyar kormányszóvivő ugyanakkor visszautasítja a xenofóbia vádját. Azzal érvelt, hogy nem lehet egyenlőségjelet tenni néhány sikeres menedékkérés, illetve aközé hogy naponta igen sok, szakképzetlen migráns érkezik az országba. Szerinte itt most másként kell eljárni, mint idáig, mert a beözönlő tömeges hatalmas nyomást fejtenek ki Európára és az egyes tagállamokra. Sok magyart egyébként feltüzelt a hatalom akciója, de másfelől erős támogatást tapasztalni Budapesten a menekültek mellett.
Reuters: Gyors dorgálásra késztette az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságát az, hogy a magyar kormány175 kilométer hosszan kerítést akar építeni a szerb határon az illegális menekültek feltartóztatására. Az UNHCR regionális szóvivője elítélte a tervet. Leszögezte: mindenkinek elidegeníthetetlen joga a menedékkérés. Ezért félő, hogy ha kerítést építenek, az túlságosan sok akadályt emel e jog érvényesítésének útjába. A jelentés hozzáteszi, hogy a döntés felidézi a hidegháború idejének határzárait, köztük a berlini falat, amelyek elválasztották a Nyugattól a kommunista Kelet-Európát, benne Magyarországgal.
Magyarország éppen akkor jelentette be a kerítés megépítését a déli határon, amikor a pápa megrótta azokat az országokat, amelyek becsapják az ajtót olyanok előtt, akik menedéket akarnak a háború, a szegénység és az üldöztetés elől – írja az AP.
A magyar kormány valóra váltja az Orbán Viktor által közzétett fenyegetést, és elhatározta, hogy lezárja a szerb határt – írja a Neue Zürcher Zeitung. A drasztikus lépés, vagyis a kerítés felállításának célja az, hogy távol tartsa a sok tízezer bevándorlót. Az európai Határvédelmi Ügynökség, a Frontex szerint ez a szakasz lett az egyik legfőbb belépési pont mindazok számára, akik illegálisan akarnak bejutni a schengeni térségbe.
Csakhogy mostanában főként Afganisztánból és Szíriából jönnek menekültek. Magyarország a legtöbbjük számára csupán tranzitállomás, de a roham így is megoldhatatlan feladat elé állította a magyar hatóságokat.
Az Európa Tanács illetékes bizottsága ugyanakkor éppen egy hete bírálta Budapestet a menekültekkel szembeni bánásmód miatt. A kormány visszautasítja a vádakat, de nem titkolja, hogy nem kívánatosnak tartja a menedékkérőket.
Az embertelenség kerítéseként ír a német Die Zeit a magyar döntésről, hozzátéve, hogy az beleillik Orbán Viktor brutális politikájába, de az EU irányvonalába is. Emlékeztet arra, hogy jó negyedszázada Magyarország a vasfüggöny átvágásával szerzett magának hírnevet, amivel új korszak kezdődött, hogy sehol se legyenek többé átjárhatatlan határok.
Ennek a szabadságnak azonban vannak hátulütői is, pl. hogy olyanok is jönnek az adott országba, akik ott nem kívánatosak. Lásd a menekülteket! Nagy számuk azonban csupán egy ok, amiért az Orbán-kormány ilyen radikális intézkedéshez folyamodik.
A jobboldali miniszterelnök valójában már régóta igen korlátozó politikát képvisel a bevándorlókkal szemben. A határ lezárása ezért illeszkedik abba a vonalba, hogy az országot elszigetelje a nyugati értékektől és jogfelfogástól is, utóbbiba beletartozik a menedékkeresők védelme. A magyarok is rá fognak jönni azonban, hogy a kerítéseket le lehet küzdeni.
Orbán természetesen nincs egyedül a választott eljárásmóddal. Az egész unió már jó ideje próbálkozik bezárkózni a menekültekkel szemben. Ettől azonban az idén minden eddiginél többen jönnek az EU területére. Mert akik a háború, az üldöztetés és az ínség elől szöknek, azokat nem lehet határkerítésekkel, őrhajókkal és bürokratikus akadályokkal feltartóztatni.
Európa történelmi csődjével egyenlő, hogy nem képes közös választ adni a sokmillió menekült nyomorára, pl. úgy, hogy a menedékkérőket igazságosan elosztja a tagállamok között. Persze ha képes lenne, az sem tudná rávenni a magyar kormányt a szigorú politika alapvető felülvizsgálatára. De lehet, hogy legalább attól visszatartotta volna, hogy 26 évvel a határzár felszámolása után felépítse a szégyen kerítését.
Az osztrák Die Presse idézi a szerb parlament EU-integrációs bizottságának elnökét, aki kijelentette, hogy a határ lezárását semmiképpen sem lehet az európai népek közti szolidaritás jelképének tekinteni. Senic az ellenzéki szociáldemokraták képviseletében azt is kifejtette, hogy nem fogja elriasztani a migránsokat, ha valahol Európában kerítést emelnek. A zágrábi sajtó közben úgy véli, a következmények drámaiak lesznek Horvátország számára, mert az embercsempészek útja a jövőben horvát területen át vezethet.
Budapestről keltezett tudósításában a Stuff új-zélandi portál kiemeli: mivel a kormány hívei folyamatosan állnak át a szélsőséges Jobbikhoz, a hatalom elvesztette a türelmét, mármint, hogy Brüsszel találjon megoldást a menekültek nagyarányú beáramlására. A kerítés tervét azonban rögtön elítélték, mind idehaza, mind külföldön, mert az a vasfüggöny emlékét idézi fel.
A térség egyik korábbi magas rangú diplomatája – név nélkül – botrányosnak nevezte, hogy Magyarország, amely annak idején elsőként látott hozzá a műszaki zár lebontásához, most új drótkerítést épít a déli határ mentén. Úgy fogalmazott, hogy a lépés nyilvánvalóan a figyelemelterelést szolgálja, mivel túl sok társadalmi és gazdasági gond halmozódott fel. Így pl. négy millióan élnek szegénységben.
A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!
