Az informatika és távközlési ágazat a világ szén-dioxid-kibocsátásának csupán ötvened részéért felelős, de olyan megoldásokat kínál, amelyek hatással lehetnek a teljes kibocsátás további 98%-ára.

Az Ericsson a távközlési technológiák fejlesztésében szerzett tapasztalatai alapján olyan jövőképet lát kirajzolódni, melyben egyre többen és többféle módon kapcsolódnak a globális kommunikációs közösséghez. Ma már 5,3 milliárd mobiltelefon-előfizető él a Földön. Az Ericsson szerint 2020-ra 50 milliárd különféle elektronikai eszköznek lesz majd internetes kapcsolata. A mobil szélessáv által a legkülönfélébb ágazatok – egészségügy, közlekedés, oktatás, energiagazdálkodás – tehetik hatékonyabbá, biztonságosabbá és zöldebbé tevékenységüket. Az Ericsson hisz abban, hogy a konnektivitás nemcsak pozitív társadalmi és gazdasági változásokat hoz, hanem az éghajlati változásokra is kedvezően hat.

Jakab Roland, az Ericsson Magyarország vezérigazgató-helyettese hangoztatta: „Az info-kommunikációs ágazat kész arra, hogy vezető szerepet vállaljon az egyre alacsonyabb kibocsátású gazdaság létrejöttének ösztönzésében”. Az Ericsson ügyfeleivel és partnereivel azon dolgozik, hogy új és újabb megoldásokat találjon a különféle iparágak – a többi között a távdiagnosztika, e-receptfelírás és webkonferencia az egészségügyben; utazási információs szolgáltatások, autómegosztáshoz, elektromos autó töltéshez kapcsolódó megoldások az autóiparban; az energia iparágnak smart grid (informatizált elektromos hálózat) megoldások, intelligens mérőórák, szenzorok, melyek hatékonyabb energiafelhasználást tesznek lehetővé, otthonokban, gyárakban, irodaépületekben – számára.Az Ericsson arra is törekszik, hogy saját tevékenységének minden meghatározó pontján érvényesítse a fenntarthatóság igényét. Egyre hatékonyabb hálózati megoldásaival járul hozzá ahhoz, hogy a növekvő adatátviteli kapacitás igénye ne vezessen az energiafelhasználás fenntarthatatlan növekedéséhez. Fejlesztéseinek köszönhetően mobil bázisállomásai évről-évre nagyobb kapacitással és alacsonyabb energiafelhasználással működnek. A „bölcsőtől a sírig” elv alapján már a termékek tervezésekor fontos szempont az anyag- és energia-felhasználás hatékonysága. A termék életciklusának végén pedig a fenntartható visszagyűjtés és megsemmisítés lehetősége. 

Az életciklus-értékelés hosszú hagyományokra nyúlik vissza az Ericssonnál, és része a gyakorlati energiahatékonyságban végzett kutatói és fejlesztői munkának. A budapesti K+F központban már több, mint 1100 magyar mérnök és informatikus kutatja és fejleszti azokat a csúcstechnológiás megoldásokat, amelynek eredményei hozzájárulnak az Ericsson-csoport által meghatározott szénkibocsátás csökkentéséhez.

Az Ericsson nemrégiben közzétett 2010. évi fenntarthatósági és társadalmi felelősségvállalási jelentése itt.