A magyar gazdaság tavaly az előző évekhez képest kiemelkedő, a környező országokét meghaladó dinamikával bővült. A bruttó hazai termék a negyedik negyedévben – a KSH által közölt második becslés szerint – 3,4%-kal nőtt a múlt év azonos időszakához képest. A gazdasági teljesítmény emelkedésében a feldolgozó-, az építőipar és a mezőgazdaság szerepe nagyobb volt, mint a szolgáltatásoké. Összességében a gazdaság ilyen arányú bővülésének hátterében az uniós fejlesztési források koncentrált felhasználása dominált.

A múlt év negyedik negyedévében az ipar hozzáadott értéke 4%-kal, a feldolgozóiparé – a viszonylag alacsony bázishoz képest – 5,5%-kal nőtt. Az év folyamán az ipar és ezen belül a feldolgozóipar teljesítménye lassuló dinamikával bővült. A feldolgozóipar növekedésében a járműgyártás és a beszállító szakágazatok játszottak döntő szerepet. Az építőipar hozzáadott értéke a negyedik negyedévben 6,2%-kal, a mezőgazdaságé – a magas bázishoz képest is – 12,1%-kal emelkedett. A szolgáltatások hozzáadott értéke a többi ágazathoz képest szerényebb mértékben, 2,4%-kal nőtt…

A magyar gazdaság helyzetét több tényező befolyásolja. A bruttó hazai termék volumene az előző évek – recessziós időszakkal is terhelt – stagnálását követően a múlt évben számottevően emelkedett. Ugyanakkor e jelentős bővülés ellenére a gazdaság teljesítménye még mindig 0,8%-kal alatta maradt a 2008. évinek. Az utóbbi évek statisztikai tájékoztatási gyakorlata alapján, sajnos, azt a kérdést is fel kell tenni, hogy a múlt évben ténylegesen ennyivel bővült-e a magyar gazdaság.

Ez esetben még nem annak a gyanúnak a megfogalmazásáról van szó, hogy az adatok ne lennének torzításmentesek. Azt azonban meg kell állapítani, hogy a KSH adatközlése több ponton is kételyeket vet fel, amire a felhasználók nem kapnak szakszerű magyarázatot, sőt a hivatal a felvetett kérdésekre nem ad érdemi választ.

Az előzetes adatok szerint a múlt évben a bruttó hazai termék folyó áron 31 891 milliárd forint volt, szemben az előző évi 29 846 milliárd forinttal. Azaz a folyó áras GDP tavaly 6,8%-kal emelkedett, míg a volumenindex – stagnáló árszínvonal mellett – 3,6%-kal. A két adat nem feltétlenül mond ellent egymásnak, de mindenképpen érdemi elemzést tesz szükségessé. A különbség adódhat a nemzeti számla számítás módszertanából, mivel a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a kettős deflálás módszerét alkalmazzák. Ennek alapján előfordulhat, hogy az árindexektől jelentősen eltérő értéket ad a deflátor. Az ugyanakkor elvárható, hogy a statisztika készítői kielégítő tájékoztatást adjanak a szakértők számára is szokatlan adatok létrejöttéről. Szükséges lenne például annak megvilágítása, mi okozta a készletek jelentős mértékű átárazását, amit nehéz a mai közgazdasági környezettel összhangba hozni. A KSH évek óta nem közli megfelelő részletezettséggel például a GDP volumenindexének összetevőit.

A tavalyi növekedési ütem megítélésénél még egy körülményt kell megvilágítani; a jelentős emelkedés nem a modernizációs irányt szolgálta…

A szerző elemzése teljes egészében itt olvasható, tessék kattintani!