A szerb miniszterelnök elítélte a magyar hatóságok kíméletlen közbeavatkozását és sürgette, hogy az unió lépjen közbe, mielőbb még a helyzet teljesen kicsúszik az ellenőrzés alól. Hozzátette: ha az EU nem segít, akkor Szerbia megtalálja a módját, hogy megvédje saját határait és egyben az európai értékeket.

A horvát kormányfő károsnak és veszélyesnek nevezte a magyar rendőrök eljárását, hozzátéve, hogy az rettenetes üzenet az európai hozzáállásról.

A brit külügyminiszter tévesnek és rövidlátónak minősítette, hogy Magyarország a határ szerb oldalán akarja tartani a menekülteket. Azzal vádolta meg a magyar felet, hogy az megfélemlíti a szerencsétlen embereket. Az UNHCR-t nagyon aggasztják az erőszakos fejlemények, a közlemény szerint, ha a magyar rendőrség úgy akarná, könnyen el lehetne kerülni az összetűzéseket. 

Az amúgy is feszült nyár egyik legrosszabb összecsapása zajlott le a magyar-szerb határon – állapítja meg a The New York Times. Az eset megmutatta, mi van akkor, ha egy feltartóztathatatlan erő beleütközik egy mozdíthatatlan tárgyba. És az erőpróba várhatóan folytatódik, mert egyre többen menekülnek el a háború és az ínség elől egy olyan földrészre, amely nem tudja, mitévő legyen velük. Mindenesetre már sokan új utakon igyekeznek eljutni Nyugat-Európába.

Horgosnál azonban a tömeg már menekült, amikor a magyar rohamrendőrök újra és újra könnygázt vetettek be ellenük. Majd megnyitottak egy újabb kaput, a tömeg azt hitte, hogy végre beengedik, ám csak újabb támadás lett a vége – sok könnygázzal.

A magyar kormány azt közölte hogy 14 rendőr sebesült meg, ám a tudósítók sebesültként csak menekülteket láttak, akik a gumibotoktól, a gáztól és attól sérültek meg, hogy a többiek a káoszban letaposták őket. Az illetékes szerb miniszter azt közölte, hogy a vízágyúk elérték országa területét, márpedig ez megengedhetetlen.

A menekültügyi szervezetek munkatársai közben a helyszínen további erőszaktól tartanak, mert a migránsoknak lassan elfogy a türelmük és sokan nem hajlandók mozdulni, hogy más utat találjanak nyugat felé. 

A Washington Post amerikai lap szerkesztőségi cikkben sürgeti, hogy az Európai Unió szálljon szembe az intoleráns magyar politikával. Rámutat: a közösség saját értékei és az emberi jogok megvédelmezése helyett hagyja, hogy menekültpolitikáját eltérítse Magyarország, jóllehet, annak miniszterelnöke olyan gyűlöletes ideológia alapján lép fel, amelynek több köze van a 30-as évek Európájához, mint a 21. századhoz.

A magyar rendőrség brutális módon erőszakot alkalmazott a határon keresztül a kétségbe esett migránsok ellen. A tekintélyelvű kormány pedig most vert keresztül olyan törvényeket, amelyek bűncselekménynek nyilvánítják az illegális határátlépést. Ezek az intézkedések sértik a nemzetközi jogot. 

Orbán Viktor, aki régóta a nyugati liberalizmus ellenzőjének szerepét osztja magára, sajnálatosan tisztában van azzal, miért is folytat ilyen undorító politikát. Nyíltan megmondja, hogy ő keresztény Európát akarja megóvni a muzulmán hullámtól. Ezért zárja le a határt, jóllehet, a menedékkérők többsége nem akar országában maradni. Az osztrák kancellár joggal hasonlította ezt az álláspontot a fasiszták felfogásához, a kontinens legsötétebb időszakából.

Ám mivel a menekültek egyik fő útvonala Magyarországon keresztül vezet, az orbáni politika szélsebesen Európa tényleges irányvonala lesz. Ezt azonban nem szabad megengedni. A jövő heti uniós csúcson kiderül, hogy le tudják-e gyűrni a magyarok és mások ellenállását a kvótával szemben. De emellett keményebb lépések kellenek, hogy Orbán Viktor ne kényszeríthesse rá másokra az intolerancia programját.

Már felvetődött, hogy vizsgálják felül a magyar félnek nyújtott nagyvonalú uniós támogatásokat. Azután fel lehetne függeszteni Budapest szavazati jogát. Így vagy úgy, az EU-nak világosan el kell utasítania Orbán úr visszataszító politikáját. 

A kerítés ügyében Magyarország és Románia között inkább a politika a tét, semmint a menekültek – állapítja meg az Economist. Orbán Viktor új szintre emelte az ország elszigetelődését, amikor bejelentette: a román határ mentén is műszaki zár épülhet, csak éppen az két uniós tagállam között húzódnék.

Bukarestben dühödten reagáltak, de hogy Ponta a szír elnökhöz hasonlította a magyar vezetőt, az új mélypont. Valójában a román bírálatok a politikai lehetőséget aknázzák ki, miután odahaza a kormányfő nehéz helyzetben van a korrupciós vádak miatt. Abból csak nyerhet, ha összetűz Orbánnal, aki minden szomszédjánál igen népszerűtlen. Egyben úgy tüntetheti fel Romániát, mint az európai szabályok és értékek élharcosát. Ahogy egy bukaresti elemző mondja: Orbán tálcán kínálja a politikai esélyt, illetve azt, hogy a másik félnek igaza van. Ez a kettő ritkán szokott ennyire összejönni. 

A magyar miniszterelnököt szintén politikai megfontolások mozgatják. A Fidesz gyengül a még sovinisztább Jobbikkal szemben. Azon felül a konzervatív magyarok nincsenek valami jó véleménnyel Romániáról. Orbán számára egyszerűen bónusz, ha a menekültekkel szembeni durva bánásmód népszerű irányvonala történetesen harcot provokál a románokkal.

Csakhogy a két ország közti kerítés rossz jelkép a számára. Az anyaország és az erdélyi magyarok egysége jó ideje a kormánypárt egyik fő ideológiai cölöpje. A kapcsolattartást megnehezítené a határzár, már ha egyáltalán megépül, ami persze nem valószínű. Ám ha ez esetben többről van szó, mint mesterségesen előidézett politikai vitáról, akkor az gond. Az EU reakcióképessége megkopott, mert egyes nemzeti vezetők odahaza pontokat akarnak szerezni azzal, hogy rájátszanak a Brüsszellel, illetve egymással kialakult vitára. 

 

A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!