Az EP nagy többséggel fogadta el a szellemi tulajdon belső piaci védelméről szóló jelentést, amely az egyes
tagállamok kormányai számára pontos jogi kereteket megállapító, a szellemi termékekkel szembeni online
jogsértéseket szankcionáló törvénykezésre szólítja fel az Európai Bizottságot.
Frances Moore, az IFPI ügyvezetője kijelentette: „A parlament egyértelmű jelzést adott az Európai Bizottságnak és a
nyilvánosságnak, hogy határozottabb, koordináltabb megközelítés szükséges az Európa kreatív iparágait megillető
jogok védelme területén. A kalózkodás nagymértékben veszélyeztet európai munkahelyeket, és közvetlen akadály a
legális üzleti vállalkozások számára a zene-, könyv-, film- és további iparágakban. A parlament felismerte, hogy a
kormányok nem tudnak önállóan szembeszegülni a veszéllyel. Tisztelettel adózunk a jelentés elkészítője, Marielle
Gallo és a parlament előtt a határozott kiállásért.”
A Tera független tanácsadó szervezet márciusban készített jelentése kimutatta: ha elmarad a fellépés a
kalózkodással szemben, ez 2015-ig várhatóan több, mint 1,2 millió munkahely elvesztésével és 240 milliárd euró
bevételkieséssel jár. A főbb kreatív iparágak már 2008-ban is több mint 185 ezer munkahelyet vesztettek és 10
milliárd eurónál is több volt a bevételek kiesése a kalózkodás következtében.
Magyarországon a kreatív iparágak (zene, film, könyv, szoftver stb.) összesen kb. 4,8 milliárd euró, vagyis több
mint 1300 milliárd forint bevételkiesésre számíthatnak 2015-ig. A károsultak között találjuk a zeneipar szereplőinek
ezreit, köztük szerzőket, előadókat és hangfelvétel-előállítókat.
Dr. Musinger Ágnes, a Magyar Hanglemezkiadók Szövetségének igazgatója megjegyezte: „A Gallo-jelentés…
rávilágít arra, hogy a jelenlegi áldatlan állapotok felszámolása végett korszerű, hatékony jogi eszközöket kell a kárt
elszenvedő jogosultak rendelkezésére bocsátani. A jelentés nem tartalmaz ugyan konkrét megoldási javaslatokat, de több lehetőséget is felvet, és felhívást intéz az Európai Unió jogalkotásért felelős testületeihez, hogy lásson neki az európai szintű szabályok kidolgozásának. A jelentés remélhetőleg a hazai jogalkotási folyamatokra is serkentőleg
hat.”
Több mint 400 legális online zenei szolgáltatás létezik világszerte, közülük jó 250 Európában, s 12 milliónál is több az elérhető dalok száma. E szolgáltatások folyamatosan növekvő tőkebefektetést kívánnak, jövedelmezőségüket,
hosszú távú fenntarthatóságukat ellehetetleníti a hatalmas mértékű digitális kalózkodás. Európai Parlament, digitális